Ájulás, az eszméletvesztéssel kapcsolatos vészhelyzet kezelése

Az eszméletvesztés és az ájulás a hatodik leggyakoribb vészhelyzet, amelyre a sürgősségi osztály szakemberei reagálnak, ez az összes hívás közel 8%-át teszi ki.

Ezek olyan sürgősségi esetek, amelyeket a mentőnek semmiképpen sem szabad lekicsinyelnie: egyrészt azért, mert az események pszichés hatással vannak a beteg körültekintőire, másrészt azért, mert az eszméletvesztés valóban súlyos klinikai képre utalhat.

Jó ötlet, ha a mentő komolyan veszi őket, és nem minősíti felületesen az „alacsony vérnyomás” kategóriába.

Az ájulás, más néven ájulás, évente 6 emberből legfeljebb 1,000-at érint. A 80 év feletti nők legfeljebb fele tapasztalt már legalább egy ájulást élete során. A sürgősségi osztályon ájulás miatt jelentkező betegek körülbelül 4%-a halt meg a következő 30 napban. Az ájulás következtében a beteg egészségét veszélyeztető kockázat nagymértékben függ attól, hogy mi okozta az állapotot.

Eszméletvesztés vagy ájulás Definíció

Mi az ájulás?

Az ájulás az eszméletvesztés és az izomerő elvesztése, amelyet gyors fellépés, rövid időtartamú és spontán felépülés jellemez.

Ezt az agy véráramlásának csökkenése okozza, jellemzően alacsony vérnyomás miatt.

Egyes esetekben az eszméletvesztés előtt olyan tünetek jelentkeznek, mint a szédülés, izzadás, sápadt bőr, homályos látás, hányinger, hányás, vagy meleg érzés.

Az ájulás rövid izomrángással is járhat. Ha a tudat és az izomerő nem veszít el teljesen, akkor ezt preszinkópénak nevezik.

Javasoljuk, hogy a preszinkópiát ugyanúgy kezeljék, mint az ájulást.

Az ájulás okai Meghatározás

Az ájulást a következők bármelyike ​​válthatja ki:

  • Félelem vagy érzelmi trauma
  • Erőteljes fájdalom
  • Hirtelen vérnyomásesés
  • Alacsony vércukorszint cukorbetegség miatt vagy túl sokáig evés nélkül
  • Hiperventiláció (gyors, felületes légzés)
  • Kiszáradás
  • Túl sokáig egy pozícióban állni
  • Túl gyorsan felállni
  • Fizikai terhelés meleg hőmérsékleten
  • Túl erős köhögés
  • Feszülés a székletürítés során
  • Görcsrohamok
  • Drog vagy alkohol fogyasztása

Az okok a nem súlyostól a potenciálisan halálosig terjednek. Az okoknak három nagy kategóriája van: szívvel vagy vérerekkel kapcsolatos, vasovagális (más néven reflex) és ortosztatikus hipotenzió.

Szívvel vagy vérrel kapcsolatos ájulás

A syncope szívvel kapcsolatos okai közé tartozhat a szívritmuszavar, a szívbillentyűkkel vagy a szívizomzattal kapcsolatos problémák, vagy tüdőembólia vagy aorta disszekció okozta véredények elzáródása.

A szívvel kapcsolatos syncope leggyakoribb oka a szívritmuszavar (rendellenes szívritmus), amelyben a szív túl lassan, túl gyorsan vagy túl szabálytalanul ver ahhoz, hogy elegendő vért pumpáljon az agyba. Egyes szívritmuszavarok életveszélyesek lehetnek. A szívbetegség vagy az agyi véráramlást csökkentő diszfunkciók növelik az ájulás kockázatát.

Az ájulással járó leggyakoribb szívvel kapcsolatos állapot az akut miokardiális infarktus vagy ischaemiás esemény. A nők szignifikánsan nagyobb valószínűséggel tapasztalják az ájulást a szívinfarktus tüneteként. Általában különösen fontos felismerni a szív vagy az erek szerkezeti betegségei által okozott ájulást, mivel potenciálisan életveszélyes állapotokra figyelmeztetnek.

Vasovagal Syncope

A vasovagal syncope, más néven reflex syncope, az ájulás egyik leggyakoribb típusa.

Különféle kiváltó tényezők hatására fordulhat elő, mint például ijesztő, kínos vagy kellemetlen helyzetek, vérvétel közben, vagy hirtelen fellépő stressz pillanataiban.

Kiválthatja egy meghatározott tevékenység is, például vizelés, hányás vagy köhögés.

Vasovagal syncope esetén a pácienst általában különböző környezeti tényezők hajlamosítják alacsony vérnyomásra.

Például a sószegény étrendből származó, a vártnál alacsonyabb vérmennyiség vagy az értágulatot okozó hő rontja az elégtelen vérmennyiség hatását.

Ha félelem vagy szorongás áll a háttérben (pl. társadalmi helyzet), vagy akut félelem (pl. potenciálisan veszélyes vagy fájdalmas esemény), ez kiválthatja a szervezet menekülni vagy harcolni reakcióját.

A repülj vagy harcolj reakció során az agy fokozza a szív pumpáló tevékenységét.

Ha a szív nem tud elegendő mennyiségű vért szállítani – az alacsony vérnyomás miatt – a visszacsatolási reakció túlzottan lelassítja a pulzusszámot, ami vérveszteséget eredményez az agyban.

A kapcsolódó tünetek a vasovagal epizódot megelőző percekben érezhetők, és prodromának nevezik őket.

Ezek többek között szédülésből, zavartságból, sápadtságból, hányingerből, nyáladzásból, izzadásból, tachycardiából, homályos látásból és hirtelen székelési ingerből állnak.

A vasovagal Syncope típusai

Izolált ájulás: Az ájulási epizód hirtelen jelentkezhet, csak rövid figyelmeztető tünetekkel, ha vannak ilyenek. Ez a fajta ájulás általában serdülők körében fordul elő, és összefüggésbe hozható éhezéssel, testmozgással, hasi megerőltetéssel vagy értágulatot elősegítő körülményekkel (pl. hőség, alkohol). A téma mindig egyenesen áll. A billenőasztal teszt, ha végrehajtják, általában negatív.

Ismétlődő ájulás: Az ismétlődő ájulás jellemzően összetett kapcsolódó tünetekkel jár. Álmossággal, ezt megelőző látászavarral („foltok a szemek előtt”), verejtékezéssel, szédüléssel jár. A téma általában, de nem mindig függőlegesen áll. A billenőasztal teszt, ha végrehajtják, általában pozitív. Viszonylag nem gyakori.

Ortosztatikus hipotenzív ájulás

Az ortosztatikus hipotenzív ájulást elsősorban a vérnyomás túlzott csökkenése okozza, amikor egy személy fekvő vagy ülő helyzetből feláll.

Ha a fej a lábak fölé emelkedik, a gravitáció hatására a fejben csökken a vérnyomás.

Ez szimpatikus idegi reakciót vált ki, amely kompenzálja és újraelosztja a vért az agyba.

A szimpatikus válasz perifériás érszűkületet és megnövekedett pulzusszámot okoz, ami visszaemeli a vérnyomást a kiindulási értékre.

Az egészséges emberek kisebb tüneteket tapasztalhatnak (pl. szédülés vagy őszülés), amikor felállnak, ha a vérnyomás lassan reagál az egyenes testtartásra.

Ha a vérnyomást állás közben nem tartják be megfelelően, ájulás léphet fel.

Az átmeneti ortosztatikus hipotenzió meglehetősen gyakori, és nem feltétlenül jelez súlyos alapbetegséget.

Az ortosztatikus hipotenziót gyógyszerek, kiszáradás, jelentős vérzés vagy fertőzés okozhatja.

Az ortosztatikus hipotenzióra legérzékenyebbek az idősek és a gyenge egyének vagy a dehidratáltak.

A súlyosabb ortosztatikus hipotenzió gyakran bizonyos gyakran felírt gyógyszerek következménye, beleértve a béta-blokkolókat, a vérnyomáscsökkentőket és a nitroglicerint.

Hogyan kell kezelni az ájulásos vészhelyzeteket

Az ájulás kiváltó okának meghatározásának leghatékonyabb módja az anamnézis, a fizikális vizsgálat és az elektrokardiogram (EKG).

Az EKG hasznos a kóros szívritmus, a szívizom rossz véráramlásának és egyéb elektromos problémák észlelésére.

A szívvel kapcsolatos okoknak gyakran kevés korai jele vagy tünete van.

Az esemény utáni alacsony vérnyomás és gyors pulzusszám vérveszteségre vagy kiszáradásra utalhat, míg a tüdőembóliában szenvedőknél alacsony véroxigénszint észlelhető az eseményt követően.

Bizonytalan esetekben hasznosak lehetnek a specifikusabb vizsgálatok, mint például a beültethető hurokrögzítők, a billenőasztal-teszt vagy a carotis sinus masszázs.

A billenőasztal-teszt (TTT) egy orvosi eljárás, amelyet gyakran használnak az ájulás vagy az ájulás diagnosztizálására

A dönthető asztal tesztje többféleképpen is elvégezhető. Egyes esetekben a pácienst egy laposan fekvő billenőasztalhoz kötik, majd teljesen vagy majdnem teljesen függőlegesen döntik vagy függesztik fel (mintha állna).

A páciens legtöbbször 60-80 fokos szögben van felfüggesztve.

Néha a betegnek gyógyszert, például nitroglicerint vagy izoproterenolt adnak, hogy nagyobb érzékenységet hozzon létre a tesztre.

A beteget minden esetben utasítják, hogy ne mozduljon.

Feljegyezzük a betegek tüneteit, vérnyomását, pulzusát, elektrokardiogramját és a vér oxigéntelítettségét.

A vizsgálat akkor fejeződik be, amikor a beteg elájul, vagy más jelentős tünetek jelentkeznek, vagy egy meghatározott idő elteltével (általában 20-45 perc, a létesítménytől vagy az egyéni protokolltól függően).

A számítógépes tomográfiás vizsgálat (CT-vizsgálat) általában nem szükséges, kivéve, ha különleges aggályok merülnek fel.

Egyéb okok, amelyeket figyelembe kell venni, közé tartozik a görcsroham, a szélütés, az agyrázkódás, az alacsony véroxigénszint, az alacsony vércukorszint, a kábítószer-mérgezés és néhány pszichiátriai rendellenességek.

A kezelés a kiváltó októl függ.

Azok, akik a vizsgálatot követően magas kockázatúnak minősülnek, kórházba kerülhetnek további szívellenőrzés céljából.

Hogyan kezeljük az ájulást

Ha valaki elájul, azonnal hívja a segélyhívó számot.

Bár az ájulásnak gyakran nincs orvosi jelentősége, nem lehet tudni, hogy ez egy súlyosabb állapot, például görcsroham vagy szívroham tünete-e.

A diszpécser megkérdezi, hogy az elájult személy eszméleténél van-e és ébren van-e, majd megfelelő utasításokat ad.

Az ájulást mindig orvosi vészhelyzetként kell kezelnie, amíg a jelek és tünetek enyhülnek, és az ok nem ismert.

Beszéljen orvosával, ha egynél többször elájul.

Ha ájultnak érzi magát:

  • Feküdj le vagy ülj le. Az újbóli ájulás esélyének csökkentése érdekében lassan keljen fel.
  • Ha leül, tegye a fejét a térdei közé.

Ha valaki más elájul:

  • Helyezze a személyt a hátára. Ha nincs sérülés, és a személy lélegzik, lehetőleg emelje fel a lábát a szív szintje fölé – körülbelül 12 centiméterrel. Lazítsa meg az öveket, gallérokat vagy más összehúzó ruházatot. Az újbóli ájulás esélyének csökkentése érdekében ne keltse fel túl gyorsan a személyt. Ha a személy egy percen belül nem tér magához, hívja a 30-et vagy a helyi segélyhívó számot.
  • Ellenőrizze a légzést. Ha a személy nem lélegzik, kezdje el az újraélesztést. Hívja a 911-et vagy a helyi segélyhívó számot. Folytassa az újraélesztést, amíg a segítség meg nem érkezik, vagy a személy el nem kezd lélegezni. Ha a személy ájulással járó esés során megsérült, kezelje megfelelően a dudorokat, zúzódásokat vagy vágásokat – közvetlen nyomással szabályozza a vérzést.

Hogyan kezelik az EMT-k és a mentők az ájulást

Minden klinikai vészhelyzet esetén az első lépés a beteg gyors és szisztematikus felmérése.

Ehhez az értékeléshez a legtöbb EMS-szolgáltató a ABCDE megközelítés.

Az ABCDE (Airway, Breathing, Circulation, Disability, Exposure) megközelítés minden klinikai vészhelyzetben alkalmazható azonnali értékelés és kezelés céljából.

Utcán is használható vele vagy anélkül felszerelés.

Használható fejlettebb formában is, ahol sürgősségi egészségügyi szolgáltatások állnak rendelkezésre, beleértve a sürgősségi osztályokat, kórházakat vagy intenzív osztályokat.

Kezelési irányelvek és források az orvosi elsőként reagálók számára

Az eszméletvesztés (szinkopa) kezelésére vonatkozó iránymutatások az Állami EMT-tisztviselők Országos Szövetsége (NASEMSO) által kiadott National Model EMS Clinical Guidelines 23. oldalán találhatók.

A NASEMSO ezeket az irányelveket azért tartja fenn, hogy megkönnyítse az állami és helyi EMS rendszer klinikai irányelveinek, protokolljainak és működési eljárásainak létrehozását.

Ezek az irányelvek bizonyítékokon vagy konszenzuson alapulnak, és EMS-szakemberek általi használatra készültek.

Az irányelvek a következő kezelést és beavatkozásokat tartalmazzák:

A kezelésnek és a beavatkozásoknak a fizikális vizsgálat vagy kiegészítő vizsgálat eltéréseire kell irányulniuk, és magukban foglalhatják a szívritmuszavarok, szíviszkémia/infarktus, vérzés, sokk és hasonlók kezelését.

  • Kezelje a légutakat a jelzett módon
  • Oxigén szükség szerint
  • Értékelje a vérzést, és kezelje a sokkot, ha szükséges
  • IV hozzáférés létrehozása
  • Folyékony bólus, ha szükséges
  • Szívfigyelő
  • 12 elvezetéses EKG
  • A szívritmuszavarok monitorozása és kezelése (ha van, olvassa el a megfelelő útmutatót)

EMS protokoll ájulási vagy ájulási vészhelyzetekre

Az ájulás vagy ájulás kórházi kezelését megelőző protokollok mentőszolgálatonként változnak, és függhetnek a beteg tüneteitől vagy kórtörténetétől is.

Egy tipikus protokoll követheti a következő kezdeti lépéseket a beteg alapos felmérése után:

  • Rutinszerű orvosi ellátás
  • Finoman engedje le a beteget fekvő helyzetbe ill Trendelenburg pozíciója ha hipotenzív
  • Oxigén szükség szerint
  • Szerezzen vércukorszintet, ha jóváhagyják. Ha < 60, olvassa el a hipoglikémiás irányelveket.
  • Indítsa el az IV/IO NS @ TKO-t, ha jóváhagyják
  • Ha a beteg hipotóniás vagy kiszáradás jeleit mutatja, adjon be 500 ml-es folyékony bólust.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Szinkópia: tünetek, diagnózis és kezelés

Hogyan határozzák meg az egészségügyi szolgáltatók, hogy Ön valóban eszméletlen-e?

Szívszinkopus: mi ez, hogyan diagnosztizálják és kit érint?

Az új epilepszia-figyelmeztető eszköz életek ezreit mentheti meg

A görcsrohamok és az epilepszia megértése

Elsősegélynyújtás és epilepszia: hogyan lehet felismerni a rohamot és segíteni a betegen

Neurológia, különbség az epilepszia és az ájulás között

Elsősegélynyújtás és sürgősségi beavatkozások: ájulás

Epilepsziás sebészet: Útvonalak a rohamokért felelős agyterületek eltávolítására vagy izolálására

Trendelenburg (Anti-Shock) Pozíció: mi ez és mikor ajánlott

Head Up Tilt Test, hogyan működik a Vagal Syncope okait vizsgáló teszt

A páciens elhelyezése a hordágyon: Fowler pozíció, félig Fowler, magas Fowler és alacsony Fowler közötti különbségek

A páciens tudatállapota: a Glasgow-i kóma skála (GCS)

Tudatos szedáció: mi ez, hogyan kell végrehajtani és milyen szövődményekhez vezethet

Elsősegélynyújtás és orvosi beavatkozás epilepsziás rohamok esetén: görcsös vészhelyzetek

Rohamok az újszülöttben: vészhelyzet, amelyet kezelni kell

Epilepsziás rohamok: hogyan lehet felismerni őket és mit kell tenni

Epilepsziás sebészet: Útvonalak a rohamokért felelős agyterületek eltávolítására vagy izolálására

Európai Újraélesztési Tanács (ERC), A 2021-es irányelvek: BLS - Basic Life Support

Kórház előtti rohamkezelés gyermekbetegeknél: Útmutató a GRADE módszertan használatához / PDF

Az új epilepszia-figyelmeztető eszköz életek ezreit mentheti meg

A görcsrohamok és az epilepszia megértése

Elsősegélynyújtás és epilepszia: hogyan lehet felismerni a rohamot és segíteni a betegen

Gyermekkori epilepszia: hogyan kezelje gyermekét?

A páciens gerincének immobilizálása: mikor kell a gerinctáblát félretenni?

Ki használhatja a defibrillátort? Néhány információ az állampolgárok számára

Schanz nyakörv: Alkalmazás, indikációk és ellenjavallatok

AMBU: A mechanikus szellőztetés hatása a CPR hatékonyságára

Tüdőszellőzés mentőkben: A betegek tartózkodási idejének növelése, az alapvető kiválósági válaszok

Mikrobás szennyeződés a mentőautók felületén: közzétett adatok és tanulmányok

Veszélyes a nyakörv felhelyezése vagy eltávolítása?

Gerinc immobilizálása, nyakörvek és autókból való kiemelés: több árt, mint használ. Idő a változásra

Nyakörvek: 1 vagy 2 részes készülék?

World Rescue Challenge, Extrication Challenge csapatoknak. Életmentő gerincdeszkák és nyakörvek

Különbség az AMBU ballon és a légzőgolyós vészhelyzet között: két alapvető eszköz előnyei és hátrányai

Nyaki nyakörv traumás betegeknél a sürgősségi orvoslásban: mikor kell használni, miért fontos

Ambu Bag: Az öntáguló léggömb jellemzői és használata

Különbség az AMBU ballon és a légzőgolyós vészhelyzet között: két alapvető eszköz előnyei és hátrányai

Kézi szellőzés, 5 dolog, amit szem előtt kell tartani

Mentőautók: Mi az a sürgősségi elszívó és mikor kell használni?

Mi az intravénás kanülálás (IV)? Az eljárás 15 lépése

Orrkanül oxigénterápiához: mi ez, hogyan készül, mikor kell használni

Ambu táska, üdvösség a légzési elégtelenségben szenvedő betegek számára

Kiegészítő oxigén: palackok és szellőzőrendszerek az Egyesült Államokban

Mi az intravénás kanülálás (IV)? Az eljárás 15 lépése

Orrkanül oxigénterápiához: mi ez, hogyan készül, mikor kell használni

Orrszonda oxigénterápiához: mi ez, hogyan készül, mikor kell használni

Oxigén reduktor: működési elv, alkalmazás

Hogyan válasszunk orvosi szívókészüléket?

Holter monitor: hogyan működik és mikor van rá szükség?

Mi az a betegnyomás-kezelés? Áttekintés

Elszívó egység a sürgősségi ellátáshoz, a megoldás dióhéjban: Spencer JET

Légútkezelés egy közúti baleset után: áttekintés

Mentőautók: A segélyszolgálati berendezések meghibásodásának gyakori okai – és hogyan lehet őket elkerülni

Megváltozott tudatszintű vészhelyzetek (ALOC): Mit tegyünk?

forrás

Unitek EMT

Akár ez is tetszhet