Skizofrénia: okok, tünetek, diagnózis és kezelés
A skizofrénia súlyos pszichotikus rendellenesség: az érintettek teljesen közömbössé válnak a történések iránt, abszurd vagy inkoherens módon reagálnak a külső eseményekre, elveszítik kapcsolatukat a valósággal, és elszigetelődnek egy saját, mások számára érthetetlen világban.
A skizofrénia a személyiség romboló tulajdonságai miatt az alany életének minden aspektusát veszélyezteti, mélyen felborítja kapcsolati hálóját, és ezáltal a család magját is érinti.
Mi a skizofrénia
A skizofrénia egy olyan rendellenesség, amelyet a gondolkodás, az észlelés, a viselkedés és az affektivitás megváltozása jellemez.
Tévhitekkel, hallucinációkkal, rendezetlen beszéddel, rendezetlen vagy katatón viselkedéssel és negatív tünetekkel nyilvánul meg.
A skizofréniában szenvedő egyének gyakran nem megfelelő affektusokat, diszfóriás hangulatot (depresszió, szorongás, düh) és károsodott alvási/ébrenléti mintákat mutatnak.
Deperszonalizáció, derealizáció és szomatikus aggodalmak is előfordulhatnak.
A kognitív hiányosságok gyakran magukban foglalják a memória, a nyelvi funkció, a feldolgozási sebesség és a figyelem csökkenését.
Egyes skizofréniás egyének szociális kogníciójában hiányosságokat mutatnak, és gyakran nem ismerik a betegséget (DSM-5, 2013).
Diagnosztikai keretrendszer
A DSM-5 megállapítja, hogy a skizofrénia diagnózisának felállításához a tüneteknek legalább 6 hónapig fenn kell maradniuk.
Ezenkívül az alábbi tünetek közül legalább kettőnek legalább egy hónapig jelen kell lennie, amelyek közül legalább az egyiknek téveszmének, hallucinációnak vagy beszédzavarnak kell lennie.
A működési zavarnak jelen kell lennie a következő területek közül egy vagy több területen: munka, interperszonális kapcsolatok vagy öngondoskodás.
Végül, a tünetek nem magyarázhatók jobban más mentális zavarral, nem tudható be valamely anyag (gyógyszer, gyógyszer) fiziológiai hatásaira vagy más egészségügyi állapotra (DSM-5, 2013).
A skizofrénia kialakulása és terjedése
A skizofrénia serdülőkorban vagy fiatalkorban jelentkezik: férfiaknál 17 és 30 év között, nőknél később (20-40 év).
A kialakulás akut lehet, a betegek 5-15%-ánál, és kedvezőbb prognózisra utal.
A skizofrénia terjedése viszonylag alacsony, 1%-os világszerte, és transzverzális: valójában minden társadalmi osztályban megtalálható, nem, faj és terület megkülönböztetése nélkül.
Okai és kockázati tényezők
Számos elmélet létezik a skizofrénia lehetséges eredetéről.
Valójában egy bizonyos okot még nem lehet felismerni, de beszélhetünk kockázati tényezőkről, vagyis olyan állapotokról, amelyek az egyént jobban hajlamosítják a betegség kialakulására, mint mások.
Csökkenő fontossági sorrendben ezek a tényezők: genetikai összetevők, szülési szövődmények, biológiai tényezők, pszichológiai tényezők.
A genetikai komponens minden bizonnyal a leginkább akkreditált tényező a skizofrénia etiopatogenezisében.
Valójában ismert, hogy a skizofrén betegek családtagjainál nagyobb a megbetegedési kockázat, mint a normál populációban.
Néhány gyermekkori és serdülőkori prekurzor: késleltetett pszichomotoros fejlődés, nyelvi problémák (az első 5 évben), szociális szorongás és szociális visszahúzódás.
A skizofréniában számos altípust azonosítottak
paranoid
Az alany jelentős téveszméket vagy hallucinációkat mutat be a megőrzött kognitív és affektív funkciók kontextusában.
Az üldöztető téveszme a domináns: az egyén meg van győződve arról, hogy összeesküvés, megtévesztés, kémkedés, követés vagy mérgezés tárgya.
A világot ellenségesnek tekintik, és a gyanakvás bizonyos esetekben agresszív és erőszakos viselkedéshez vezethet, mint a védekezés megelőző formája az észlelt fenyegetésekkel szemben.
Szervezetlen
Az alany beszéde és viselkedése rendezetlen.
A nyelv és a viselkedés inkonzisztens és nem megfelelő a kontextushoz képest, az affektivitás is szervezetlen, és a gondolatok disszociációja és a környező világ iránti érdektelenség léphet fel.
Katatón
Az alany jelentős pszichomotoros zavart mutat be: mutizmust, rendellenes testtartást, valóságtól való elszakadást, mozdulatlan állapotokat vagy intenzív izgatottság kríziseit.
Végül a skizofrénia a differenciálatlan/maradék altípus formájában jelentkezhet.
A skizofrénia lefolyása és prognózisa
A skizofrénia súlyos és rokkantságot okozó betegség, amely gyakran kórházi kezeléshez vezet, és amelyet gondosan diagnosztizálni és kezelni kell.
Ma azonban már nem olyan rossz a prognózisa, mint korábban.
A negatív tünetek megjelenése, a kognitív funkciók hanyatlása és az agyi rendellenességek a prodromális fázisban és az első epizódban koncentrálódnak, majd állandóak maradnak.
A prodrom olyan negatív tüneteket mutat, mint a depresszió, a szorongás, az ingerlékenység, a figyelemelterelés, a szociális visszahúzódás, az ellaposodott érzelmek, az alógia, az akaratosság és az érzelmi kifejezés csökkenése.
A figyelemnek növekednie kell abban a pillanatban, amikor a gyanakvás megjelenik.
A skizofrénia tünetei
A skizofrénia tünetei nagyon változóak mind a betegség stádiumától (prodromális, kezdeti vagy hosszú távú), mind a klinikai altípustól függően.
Megjelenhetnek kritikus pillanatokban (epizodikus) vagy stabilan és krónikusan, és általában két ellentétes csoportra oszthatók: pozitív és negatív tünetekre.
A pozitív skizofrénia tünetek a betegség új, abnormális megnyilvánulásai, míg a negatív skizofrénia tünetek a betegség kezdete előtt meglévő képességek elvesztésének következményei.
A skizofrénia pozitív tünetei közé tartozik
- A valósággal ellentétes hiedelmekként értelmezett téveszmék, tartósak, az ellenkező bizonyítékok ellenére szilárdan alátámasztottak, disszonánsak a referenciakontextushoz képest. A leggyakoribbak az üldöztetésé, a nagyságé, a hivatkozásé, a gondolatolvasásé.
- Hallucinációk, azaz az észlelés olyan megváltozása, amelyről a személy azt hiszi, hogy olyan dolgokat észlel, amelyek valójában nincsenek. Tipikus hallási hangok, amikor a személy olyan hangokat hall, amelyek sértik, fenyegetik, parancsolják vagy kommentálják tetteit.
- A gondolkodás széttagoltsága és széttagoltsága.
- A bizarr és szervezetlen viselkedés.
Másrészt a skizofrénia negatív tünetei közé tartozik
- Fásultság
- Érzelmi ellaposodás
- A termelékenység és a beszéd folyékonyságának hiánya
- A kezdeményezés elvesztése
- Ideális szegénység
- A figyelem fenntartásának nehézségei
- Károsodott interperszonális kapcsolatok, szociális és foglalkozási működés.
A gyakorlatban az alany nem reagál azokra a helyzetekre, amelyek másokban érzelmeket ébresztenek, elveszti érdeklődését és energiáját, és egyre inkább csökkenti társas kapcsolatait, egészen az elszigeteltségig.
Ezek a skizofrénia nehezebben értelmezhető tünetei, lassú és fokozatos fejlődésük van.
Legalábbis kezdetben nem tűnhetnek egy ilyen súlyos patológia sajátos jelének, de összetéveszthetők a depressziós tünetekkel.
Skizofrénia és öngyilkossági kockázat
A skizofréniában szenvedők nagyobb valószínűséggel követnek el öngyilkosságot: 20%-uk kísérel meg öngyilkosságot, és sokuknak jelentős az öngyilkossági gondolata.
A skizofrénia öngyilkossági kockázati tényezői a szerhasználat és a depressziós tünetek.
Ezenkívül a pszichotikus epizódot vagy a kórházi elbocsátást követő időszak szintén fontos öngyilkossági kockázati tényező.
Végül úgy tűnik, hogy a fiatal férfiak nagyobb kockázatnak vannak kitéve az öngyilkosságnak, mint az azonos korú nők.
Skizofrénia gyógymód
A skizofrénia kezelése különböző fázisokban foglalható össze.
Az akut fázisban szükség lehet kórházi kezelésre, de a legtöbb esetben a beavatkozás ambuláns terápiával, vagy köztes struktúrákban (nappali gondozás) történik.
Farmakológiai terápia
A gyógyszeres terápia elengedhetetlen a biokémiai egyensúly helyreállításához, és az új neuroleptikumok (klozapin, riszperidon, olanzapin, kvetiapin, aripiprazol) az első terápiás lehetőségnek számítanak, mivel ezek jobban tolerálhatóak és pozitívan hatnak a kognitív funkciókra is.
A skizofrénia kezelésében téveszmékre és hallucinációkra ható gyógyszereket használnak, mint például haloperidol (Serenase) és benperidol (Psicoben), vagy ha jelentős agitáció van, nyugtatókat, például klórpromazint (Largactil) vagy tioridazint (Melleril).
Negatív tünetek esetén a legmegfelelőbb neuroleptikumok: pimozid (Orap), bromperidol (Impromen) és levoszulpirid (Levopraid).
Kognitív viselkedési terápia
A gyógyszeres terápiához kapcsolódóan a beteggel végzett pszichológiai-rehabilitációs beavatkozás elengedhetetlen a skizofrénia kezeléséhez.
A kognitív-viselkedési beavatkozások célja az alapvető készségek (például a személyes gondoskodás, mint a mosás és öltözködés) és a szociális készségek fejlesztése (Social Skills Training), valamint a problémás viselkedési formák, például az agresszió, az önsértés, a hiperaktivitás, a sztereotípiák kontrollálása.
Pszichoedukáció és beavatkozások a családtagokon
A skizofrénia kognitív viselkedési kezelése magában foglalja a pszichoedukációs beavatkozásokat is a beteg családja számára, akiknek segítségre van szükségük a betegség kezelésében, és fontos szerepük van a beteg családtag gondozásában.
A skizofréniában szenvedők valójában érzékenyek a környezeti és családi stresszhatásokra, ezért elengedhetetlen, hogy a beteg és a családtagok megtanulják felismerni a betegség megnyilvánulásait és az esetleges visszaesés jeleit.
A családtagok szövetségesek és társszereplők a skizofrénia kezelésében, nincs hibájuk vagy felelősségük a betegségért, és segíthetnek nekik a kezelési stratégiák fejlesztésében.
A családi kezelési programok célja az is, hogy maximalizálják a betegek gyógyszeres kezeléshez való ragaszkodását.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Skizofrénia: tünetek, okok és hajlam
Skizofrénia: mi ez és mik a tünetei
Az autizmustól a skizofréniáig: az ideggyulladás szerepe a pszichiátriai betegségekben
Skizofrénia: mi ez és hogyan kell kezelni
Skizofrénia: kockázatok, genetikai tényezők, diagnózis és kezelés
Bipoláris zavar (bipolarizmus): tünetek és kezelés
Pszichózis (pszichotikus rendellenesség): tünetek és kezelés
Hallucinogén (LSD) függőség: meghatározás, tünetek és kezelés
Az alkohol és a kábítószer kompatibilitása és kölcsönhatásai: Hasznos információk a megmentőknek
Magzati alkoholszindróma: mi ez, milyen következményekkel jár a gyermekre
Alkoholos és aritmogén jobb kamrai kardiomiopátia
A függőségről: szerfüggőség, virágzó társadalmi zavar
Kokainfüggőség: mi ez, hogyan kezeljük és kezeljük
Heroinfüggőség: okok, kezelés és betegkezelés
Gyermekkori technológiai visszaélés: agystimuláció és hatásai a gyermekekre
Poszttraumás stressz-zavar (PTSD): A traumatikus esemény következményei
Szexuális függőség (hiperszexualitás): okok, tünetek, diagnózis és kezelés
Álmatlanságban szenved? Íme, miért történik ez, és mit tehet
Erotománia vagy viszonzatlan szerelem szindróma: tünetek, okok és kezelés
A kényszeres vásárlás jeleinek felismerése: Beszéljünk az oniomániáról
Web-függőség: Mit jelent a problémás webhasználat vagy az internetfüggőség
Videojáték-függőség: Mi a kóros játék?
Korunk patológiái: Internet-függőség
Amikor a szerelem megszállottsággá változik: Érzelmi függőség
Internet-függőség: tünetek, diagnózis és kezelés
Pornófüggőség: Tanulmány a pornográf anyagok kóros felhasználásáról
Kényszeres vásárlás: okok, tünetek, diagnózis és kezelés
Facebook, közösségi média függőség és nárcisztikus személyiségjegyek
Fejlődéspszichológia: Ellenzéki dacos zavar
Gyermekepilepszia: Pszichológiai segítségnyújtás
Tévésorozat-függőség: Mi az a mértéktelen nézés?
Hikikomori (növekvő) hadserege Olaszországban: CNR adatok és olasz kutatás
Szorongás: idegesség, aggodalom vagy nyugtalanság érzése
Mi az OCD (rögeszmés-kényszeres zavar)?
Nomofóbia, felismerhetetlen mentális zavar: okostelefon -függőség
Impulzusszabályozási zavarok: Ludopathia vagy szerencsejáték-zavar
Szerencsejáték-függőség: tünetek és kezelés
Alkoholfüggőség (alkoholizmus): jellemzők és a beteg megközelítése
Edzésfüggőség: okok, tünetek, diagnózis és kezelés