Alzheimer-kór: tünetek, okok és kezelés
Az Alzheimer-kór a demencia, vagyis a szellemi képességek hanyatlása leggyakoribb formája: hivatalos becslések szerint a demenciás esetek 50-80%-át teszi ki, és csak Olaszországban 600 ezer embert érint.
Nem hirtelen kialakuló, hanem progresszív betegségről van szó: a memória, az érvelési és gondolkodási képességek lassú hanyatlását okozza.
Az érintettek fokozatosan elvesztik önellátásukat, mígnem teljesen másoktól függnek.
Nem véletlen, hogy ezt a betegséget tekintik az időskori rokkantság fő okának.
Alzheimer-kór, mi az
Az Alzheimer-kór az agyi képességek és funkciók fokozatos elvesztéséből áll: az mnesztikus, kognitív és funkcionális.
Bár a betegségnek vannak korai (még 45 éves korban is) kezdődő formái, az emberek túlnyomó többségénél 65 éves kor után jelentkeznek az első tünetek.
A betegség előfordulása az életkor előrehaladtával növekszik.
A korai formákban a nők valamivel kevesebbet betegszenek meg, mint a férfiak, míg a későbbi formákban valamivel jobban érintettek.
Az a tény, hogy a betegség egy bizonyos életkor után gyakrabban fordul elő, nem jelenti azt, hogy az idősek mind megbetegszenek.
Az életkor előrehaladtával természetes, hogy bizonyos memóriaproblémáknak és a gondolkodás lelassulásának van kitéve, de az Alzheimer-kór egészen más: egy igazi betegség, amely a lakosságnak csak egy részét érinti.
Alzheimer-kór okozza
A mai napig nem teljesen ismertek az Alzheimer-kór okai.
A szakértők azonban azonosítottak néhány olyan mechanizmust és folyamatot, amelyek a betegség kialakulásához vezetnek.
Először is megfigyelték, hogy a demenciában érintett agy „sorvadáson” megy keresztül, azaz térfogata (körülbelül 20%-kal) csökken a nagyon sok idegsejt (idegsejt) korai halála miatt. kritikus agyi területek, például a hippocampus és a temporális lebeny, amelyek a memóriaáramköröket szabályozzák; a homloklebeny, különösen a bal oldali, amely a nyelvet szabályozza; és a parietális lebeny, amely a tárgyak használatáért felelős.
Másodszor, a vizsgálatok kimutatták, hogy Alzheimer-kór jelenlétében túlzott mennyiségű „mérgező” anyag halmozódik fel az agyban.
Részletesen, egy fehérje – úgynevezett béta-amiloid – fragmentumai felhalmozódnak az idegsejtek közötti térben, és plakkokat képeznek.
A sejtek belsejében viszont egy másik, tau nevű fehérje csavart rostjai halmozódnak fel. Ezenkívül a neurofibrillumok – a neuronok alkotóelemei – gubancokat képeznek, amelyek megakadályozzák a megfelelő „párbeszédet” egyik idegsejt és a másik között.
Emellett Alzheimer-kór esetén fokozatosan csökkennek az idegsejtek közötti kapcsolatok (szinapszisok), amelyek szabályozzák az ember viselkedését, és lehetővé teszik az emlékek, érzelmek, érzések, tudás létrejöttét és lerakódását az agyban.
Ez mind az imént felsorolt okok miatt következik be, mind a neuromediátorok, különösen az acetilkolin mennyiségének csökkenése miatt, amelyek az idegátvitel hátterében álló vegyi anyagok.
Végül olyan anyagok – mint például a glutamát –, amelyek az idegsejtek túlműködését okozzák, ami korai stádiumban degenerálódáshoz vezet.
Hajlamosító tényezők
Az Alzheimer-kór kialakulásához vezető mechanizmusok mögött meghúzódó okok még nem ismertek.
Úgy tűnik, hogy van egy alapvető genetikai hajlam, amely születéstől fogva jelen van, de nem ismertek azok az okok, amelyek ezt tényleges klinikai megnyilvánulássá váltják.
Azt is látták, hogy bizonyos tényezők bizonyos összefüggésben állnak a betegséggel.
Itt vannak a főbbek:
- erőszakos fejsérülés (kóma állapotával vagy legalább elhúzódó amnéziával) az élet során;
- a családi anamnézisben előforduló demencia (szülők, nagyszülők, nagybácsik stb. között), amely bizonyos genetikai elváltozásokhoz kapcsolódik;
- keringési zavarok és szívbetegségek: úgy tűnik, hogy az agy egészsége szorosan összefügg a szív és az erek egészségével;
- alacsony iskolai végzettség (az agyi funkciók rossz „használatának” értelmében).
Alzheimer-kór tünetei
Az Alzheimer-kór alattomos és alattomos betegség, amely kezdetben semmilyen különösebb jelét nem mutatja jelenlétének.
A betegek és a hozzátartozók a korai szakaszban szinte észre sem veszik, hogy valami nincs rendben. Az első tünetek szinte mindig enyhe memóriavesztés és az új fogalmak vagy technikák elsajátításának progresszív képtelensége.
Gyakran nehézségekbe ütközik az önkifejezés és mások megértése is.
Idővel az érintett személy
- a vizuális-térbeli észlelési képességek csökkenése, az idő és a hely összekeverése;
- hangulat, karakter és személyiség megváltoztatása;
- problémái vannak az ítéletalkotással;
- nem tud bizonyos logikát igénylő matematikai számításokat és érvelést végezni;
- pszichiátriai megnyilvánulásai is gyakran jelen vannak, például szorongás, depresszió, ingerlékenység, szociális visszahúzódás, apátia.
Előfordulhat továbbá az alvási/ébrenléti ciklus megfordítása és a „kóborlásra” való hajlam (azaz arra, hogy meghatározott cél nélkül hagyja el a házat, és egész nap ok nélkül bolyongjon), és folyamatosan mozogjon a környezetében, mint egy ketrecbe zárt tigris.
Az előrehaladott szakaszok
Minél tovább halad a betegség, annál inkább nőnek a nehézségek: a szokásos tevékenységek végzése egyre problémásabb, még az olyan hétköznapi gesztusok végrehajtása is, mint az öltözködés vagy a kézmosás, nagyon nehézkes lehet.
A memóriavesztés egyre hangsúlyosabbá válik: az ember nem emlékszik nevekre, nem ismeri fel szeretteit és lakóhelyét. Ezenkívül nehezen tud beszélni, írni és a térben mozogni.
A betegség előrehaladtával a beteg teljesen másoktól függ: járási nehézségei, végtagmerevségei, vizelet- és széklet inkontinencia; csak mások által kimondott szavakat tud kiejteni, hangokat vagy nyögéseket ismételni, néha még néma is; „infantilis” viselkedése lehet, például mindent a szájához visz.
Az Alzheimer-kór diagnosztizálásához számos vizsgálatra van szükség
A legfontosabbak azok, amelyek neurológiai értékelést tesznek lehetővé, és „neuropszichológiai teszteket” tartalmaznak a korai stádiumban leginkább érintett agyi funkciókra (pl. memória, nyelv, írás, számítás stb.).
Az agy képalkotó vizsgálata, mint például a CT vagy jobb esetben az agy MRI szintén nélkülözhetetlen.
A PET annak vizsgálatára is használható, hogy a veszélyeztetett agyterületek normálisan „működnek” (vagyis kapnak-e vért, fogyasztanak-e oxigént és glükózt) vagy sem.
A szakember részletesebb és specifikusabb vizsgálatokat is igénybe vehet.
Alzheimer-kór, kezelések
Sajnos az Alzheimer-kór jelenleg gyógyíthatatlan. Valójában még mindig nincsenek olyan kezelések, amelyek ellensúlyozhatnák és megállítanák a progresszióját.
Vannak azonban olyan gyógyszerek, amelyek képesek lelassítani a tünetek súlyosbodását és javítják a betegek és családjaik életminőségét.
Például olyan gyógyszereket használnak, amelyek a neurotranszmitterek növelésével fejtik ki hatásukat az agyban.
A korai és középső formákban nagyon hasznos a kognitív és fizikai rehabilitáció is, amely lassíthatja a betegség előrehaladását, és javíthatja a betegek és családjaik életét.
A rehabilitációs programot különböző szakemberekből álló csapat állítja össze, és egyre összetettebb vizuális és akusztikus gyakorlatokat is tartalmazhat.
Viselkedési és oktatási beavatkozások; hangulatjavító tevékenységekben való részvétel; valóságorientációs terápia (ROT), amelynek célja a páciens személyes élete, környezete és térbeli tájékozódása; tanácsadás; és az állatterápia is nagyon hasznos lehet.
Az Alzheimer-kór kockázatának csökkentése érdekében érdemes követni néhány lépést:
- aktív társasági életet éljenek
- mozogjon a lehető legtöbbet;
- ne dohányozz;
- próbálja elkerülni a túlzott stresszt;
- fogyassz egészséges étrendet;
- „gyakorolja” elméjét olyan tevékenységekkel, mint az olvasás, keresztrejtvény, tanulás;
- orvosa által javasolt ellenőrzéseken kell részt vennie;
- bármilyen betegség kezelésére, például depresszió, szívproblémák, cukorbetegség.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Parkinson-kór: Ismerjük a bradykinesiát
A Parkinson-kór szakaszai és a kapcsolódó tünetek
Geriátriai vizsgálat: mire való és miből áll
Agyi betegségek: A másodlagos demencia típusai
Mikor engednek ki egy beteget a kórházból? A sárgaréz index és skála
Demencia, magas vérnyomás, amely a COVID-19-hez kapcsolódik Parkinson-kórban
Parkinson -kór: a betegség súlyosbodásával járó agystruktúrák megváltozása
A Parkinson-kór és a Covid kapcsolata: Az Olasz Neurológiai Társaság egyértelműséget ad
Parkinson-kór: tünetek, diagnózis és kezelés
Parkinson-kór: tünetek, okok és diagnózis
Alzheimer-kór: Az Fda jóváhagyja Aduhelmet, az első kábítószert a betegség ellen 20 év után
Szeptember 21., Alzheimer Világnap: Tudjon meg többet erről a betegségről
Down-szindrómás gyermekek: a korai Alzheimer-kór jelei a vérben
Alzheimer-kór: hogyan lehet felismerni és megelőzni
Alzheimer-kór, tünetei és diagnózisa