Bölcsőhalál (SIDS): megelőzés, okok, tünetek és esetszámok
Általában "bölcsőhalálként" emlegetik, de pontosabb neve "hirtelen csecsemőhalál szindróma", más néven "hirtelen csecsemőhalál szindróma" vagy "váratlan csecsemőhalál" (SIDS) olyan jelenség, amelyet a kutatóknak még nem kell pontosan megmagyarázniuk.
A SIDS egy látszólag egészséges csecsemő hirtelen és váratlan halálában nyilvánul meg, gyakran az előzetes jelek és valószínű okok teljes hiányában.
A halálesetek szinte mindig megmagyarázhatatlanok maradnak a kórbonctani vizsgálatok után is.
A SIDS-ben érintett családok gyásztámogatása fontos, mivel a csecsemő hirtelen és látszólag ok nélkül hal meg, ami egy előre nem látható és megmagyarázhatatlan tragédiát eredményez, amely vigasztalhatatlan gyászba helyezi a szülőket, ellenállva még a hosszú pszichoterápiás kezeléseknek és az antidepresszáns gyógyszerek támogatásának is.
Mivel a bölcsőhalálnak nincsenek tanúi, gyakran az egyik vagy mindkét szülő esetleges bűnösségének felderítésére irányuló nyomozáshoz kapcsolódik.
A bölcsőhalál aránya
A szindróma a gyermekeket az élet első 12 hónapjában érinti, és még mindig a vezető halálok az ipari országokban született egészséges csecsemők körében.
Olaszországban 0.5-ben körülbelül 2011 ezrelékes volt (23 5 év alatti gyermek, az összes halálozás 1.3%-a a referencia-időszakban).
A 2004–2011-es évekre vonatkozó adatok a piemonti régióra vonatkozóan azt mutatják, hogy a SIDS átlagos halálozási aránya 0.09/1000.
Ez a leggyakoribb halálok egy hónapos és egy éves kor között.
Az esetek mintegy 90 százaléka hat hónapos kor előtt következik be, a megbetegedések csúcsa két hónapos és négy hónapos kor között van.
A SIDS gyakoribb fiúknál, mint lányoknál.
A SIDS a hirtelen váratlan csecsemőhalálok (SUID) körülbelül 80%-áért felelős.
Vannak-e „előzetes” tünetei a bölcsőhalálnak, SIDS?
Sok szülő elgondolkodik azon, hogy néhány apró jel alapján megállapítható-e, hogy babájánál fennáll a kockázata ennek a szindrómának, hogy időben beavatkozhasson?
A válasz sajnos nem.
A SIDS-nek nincsenek kimutatható tünetei, az ebben a szindrómában elhunyt csecsemők úgy tűnik, nem szenvednek semmilyen fájdalomtól, és nem mutatnak semmilyen fizikai bizonyítékot.
Egyes kutatók megpróbálták veszélyeztetni az influenzaszerű légúti tünetek közötti összefüggést, de a kérdés még mindig erősen vitatott.
Bár nincsenek bizonyos okok vagy tünetek, bizonyítékok vannak arra, hogy léteznek olyan viselkedések és állapotok, amelyek növelik a SIDS kockázatát, és mások, amelyek éppen ellenkezőleg, védőfaktorok (csökkentik a kockázatot).
A csecsemők bölcsőhalálának kockázatát növelő tényezők
Az egyértelmű ok megállapításának lehetetlensége miatt epidemiológiai tanulmányokat végeztek, amelyek bizonyos megelőzhető és néhány nem megelőzhető kockázati tényező fennállását állapították meg; ezek közül azonban egyik sem specifikus oka a SIDS-nek.
Olyan tényezők kombinációjának követelményét javasolták, mint a mögöttes genetikai érzékenység, a gyermek fejlődésének meghatározott időkerete és egy környezeti stresszor.
Ezek a környezeti terhelések magukban foglalhatják a hason vagy oldalt alvást, a túlmelegedést és a dohányfüstnek való kitettséget.
Az ágymegosztás során bekövetkező véletlen fulladás (más néven együttalvás) vagy a puha tárgyak miatti fulladás is szerepet játszhat.
Egy másik nem módosítható kockázati tényező a 39 hetes terhesség.
Egyéb okok közé tartoznak a fertőzések, genetikai rendellenességek és szívproblémák.
Míg a szándékos fulladás formájában elkövetett gyermekbántalmazást félre diagnosztizálhatják SIDS-ként, ez az esetek kevesebb mint 5%-át teszi ki.
Gyakorisági különbségeket találtak a csecsemő nemével és életkorával, a szülők etnikai származásával, kulturális és gazdasági szintjével összefüggésben.
Jelenleg nem állnak rendelkezésre olyan módszerek, amelyek teljesen csökkentik a SIDS kockázatát, bár számos olyan beavatkozás létezik, amelyek jelentősen csökkenthetik a SIDS előfordulását gyermekeknél.
Számos tanulmány kimutatta, hogy az egyik fő tényező a hanyatt fekvőtől eltérő alvási pozíció (sokkal nagyobb a kockázat, ha a csecsemő hason vagy oldalán alszik).
Ezért erősen ajánlott a babát mindig hanyatt aludni (hátul az ágynak, hassal felfelé).
Becslések szerint ha már az 1970-es években elterjedt volna az a biztonságosabb szokás, hogy a csecsemőket hanyatt fekve (hason) aludják, nem pedig hason, vagyis amikor az első tudományos és klinikai bizonyítékok rendelkezésre álltak a témában, csak a nyugati országokban mintegy 50,000 XNUMX csecsemő életét lehetett volna megmenteni.
Módosítható és/vagy megelőzhető kockázati tényezők a csecsemőágyhalálhoz
A SIDS megelőzhető kockázati feltételei a következők:
- cigarettázás az otthonban
- anya dohányzás a terhesség alatt (hasonlóan a dohányzás abbahagyására szolgáló tapaszokhoz);
- nem megfelelő prenatális táplálkozás és gondozás;
- alkohol- és heroinhasználat;
- túl magas szobahőmérséklet;
- túlzott ruházat;
- a takarók túlzott használata;
- légúti fertőzések;
- hanyatt fekvőtől eltérő alvási helyzet;
- hosszú QT-intervallum (elektrokardiogrammal kimutatható).
Nem módosítható kockázati tényezők
- a csecsemő életkora (5 hónaposnál fiatalabb)
- koraszülés;
- Téli szezon.
Szülői ágymegosztás
Úgy tűnik, hogy a szülői ágymegosztás növeli a szindróma előfordulását, különösen, ha:
- az egyik vagy mindkét szülő dohányos
- az egyik vagy mindkét szülő alkoholt, kábítószert, gyógyszert használ;
- az egyik vagy mindkét szülő impozáns súlyú és testfelépítésű;
- az egyik vagy mindkét szülő „nehezen alszik”;
- az egyik vagy mindkét szülő fotelben, kanapén, puha felületen alszik, amiben fennáll a „süllyedés” lehetősége.
Passzív és harmadlagos dohányzás
A passzív dohányzás összefüggésben áll a szindrómával: a SIDS-ben elhunyt gyermekek tüdejében általában magasabb a nikotin és a kotinin koncentrációja (ami a passzív dohányzás krónikus expozícióját jelzi), mint a más okok miatt meghaló gyermekeknél.
Azonban még az otthonon kívüli dohányzás is nagy mennyiségű harmadlagos füstnek teszi ki a gyermeket, ezért a kockázati tényező teljes kiküszöbölése érdekében a szülőknek mindenképpen tanácsos a dohányzás teljes abbahagyása, ami a háztartás minden tagjának egészségi állapotát javítja. és csökkenti annak kockázatát, hogy a gyermek felnőttként dohányzik.
Bölcsőhalál és oltások: van összefüggés?
A vakcinák NEM kockázati tényezői a SIDS-nek. Éppen ellenkezőleg, egyes tanulmányok szerint a vakcinák bizonyos esetekben védő hatást fejtenek ki a SIDS ellen: például a diftéria-tetanusz-pertussis oltás összefüggésben áll a SIDS csökkenésével.
Bölcsőhalál és szívritmuszavarok
A SIDS patogenezisével foglalkozó számos tanulmány mellett egyre fontosabbá válnak a genetikai alapú szívritmuszavarokkal, azaz a csatornapátiákkal és különösen a hosszú QT-szindrómával foglalkozók.
Bár korlátozott számban a SIDS egyes eseteit Brugada-szindrómával, rövid QT-szindrómával és katekolaminerg polimorf kamrai tachycardiával hozták összefüggésbe.
A csecsemőágyhalál megelőzése
Tekintettel a kockázati tényezőkre, van néhány ajánlás a SIDS kockázatának csökkentésére:
- a babának hason kell aludnia (fekvésben);
- nem szabad dohányozni abban a környezetben, ahol tartózkodik vagy alszik, valamint az otthonában;
- a környezet, ahol alszik, nem lehet túl meleg, (a szoba mikroklímája 18°C és 20°C közötti hőmérsékleten optimális, és a jó levegőcsere lehetővé teszi, hogy a páratartalom 50% körül legyen) nem szabad túlságosan le kell fedni, és távol kell aludnia hőforrásoktól;
- láz esetén a gyermeket kevésbé kell takarni;
- javasolt, hogy a baba a szülők szobájában aludjon a kiságyában, és ne a szülők ágyában;
- a próbabábu használata ma már kockázatcsökkentő tényezőnek számít.
Hogyan szervezzük meg a bölcsőt, hogy csökkentsük a csecsemőágyhalál kockázatát?
A SIDS kockázatának csökkentése érdekében ne legyen a bölcsőben olyan tárgy, amely korlátozhatja a baba légzését (pl. bábok, plüssállatok, párnák, gyűrött lepedők).
A lepedőt nem szabad a baba fejére tenni, hanem csak a mellkasig kell takarnia, a karokat pedig szabadon kell fedni, hogy mozgásuk miatt ne takarja el a lepedő a fejét és a légutakat.
A csecsemő szopása és bölcsőhalála
Egy 2005-ös tanulmány kimutatta, hogy a hamis használat 90%-kal csökkentette a szindróma kockázatát.
Úgy tűnik, ez annak a ténynek köszönhető, hogy a trigeminus ideg mesencephalicus magja, amelyet álhasználattal aktiváltak, a retikuláris formáció aktiválása révén aktiválja az Arousalt.
Ez lehetővé teszi a csecsemő létfontosságú funkcióinak (pulzusszám, légzés, pH és vérhőmérséklet) szabályozását, amelyek egyébként, különösen éretlen csecsemőknél, minimális környezeti inger mellett (alvásban) meghibásodhatnak.
Ezeknek a funkcióknak az effektora a glutamát neurotranszmitter, amelyet pontosan a trigeminus mesencephalicus magja termel, ebben az esetben a próbabábu stimulációja során.
SIDS
Ha azonnal megmentik, egyes SIDS-csecsemők újraéleszthetők, és ebben az esetben „közel-süllyedt SIDS-ről” beszélünk, azonban továbbra is nagyon magas a kockázata a többé-kevésbé súlyos maradandó agysérülésnek az anoxia következtében, ami lehetséges fogyatékossággal jár.
Olvassa el még:
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Obstruktív alvási apnoe: mi ez és hogyan kell kezelni
Obstruktív alvási apnoe: Az obstruktív alvási apnoe tünetei és kezelése
Gyermekgyógyászati légúti elzáródási manőver hányás vagy folyadékok esetén: igen vagy nem?
Olasz Neonatológiai Társaság: „Koraszülések a pozitív anyáknak a növekedésben”
Mit lehet tenni a kiságyhalál SIDS megelőzése érdekében?
Légzési distressz szindróma (ARDS): terápia, mechanikus lélegeztetés, monitorozás