A sokk gyors és piszkos útmutatója: a kompenzált, a dekompenzált és a visszafordíthatatlan különbségek
Bármikor, amikor egy beteg meghal, sokk lép fel. A sokk a létfontosságú szervek támogatásához elegendő keringés elvesztése. Minden típusú sokk alapja a hipotenzió, amely hipoxiát eredményez
Ez a hipotenzió a keringési rendszer bármely részének meghibásodásából fakadhat, és az ebből eredő kudarc súlyosságától függően különböző kategóriákba sorolható.
A sokk típusai
A keringési rendszer nem más, mint egy összetett folyadékhurok, amelyet egy szivattyú mozgat.
Ütés lép fel, ha a szivattyú, a cső vagy a folyadék megsérül/elveszett.
KÉPZÉS: LÁTOGASSA MEG A DMC DINAS ORVOSI TANÁCSADÓK SZÁLLÁSÁT AZ EMMERGENCY EXPO-n
![]()
E három sokktípus mindegyikének különböző okai vannak
A pumpa (szív) meghibásodása „kardiogén sokk” néven ismert, számos módja van annak, hogy a szív meghibásodjon, de a leggyakoribb és leggyakrabban tesztelt jelenség a pangásos szívelégtelenség (CHF).
A CHF a szív teljesítményének krónikus csökkenése az izomsejtek károsodása miatt.
A kardiogén sokkban szenvedő betegek bőre hűvös/nyirkos/sápadt lesz, alsó végtagjaik megduzzadnak, és súlyos állapot esetén alacsony az oxigéntelítettségük.
A csövek (vérerek) meghibásodása három elsődleges formát ölt:
Anafilaxiás sokk, ahol az allergén masszív allergiás reakciót vált ki; neurogén sokk, ahol károsodás a gerinc- a zsinór megakadályozza, hogy az idegi jelek elérjék az ereket; és szepszis, amikor a mikrobák a véráramban az immunrendszer túlzott reakcióját okozzák.
Anafilaxiás sokk lép fel, amikor a fehérvérsejtek hatalmas mennyiségű kémiai hírvivőt bocsátanak ki, amelyek az ereket kitágulják, és nem megfelelően szivárognak folyadékot a szövetekbe.
Ezeknek a betegeknek a bőre forró/vörös, esetleg kiütéssel, tachycardiával, és előfordulhat, hogy az arc/ajkak megduzzadnak.
Légzési nehézséget és/vagy légúti károsodást tapasztalhatnak ebből a duzzanatból.
Neurogén sokk akkor fordul elő, ha a gerincsérülés magas a nyak elvágja a szervezetet a szimpatikus idegrendszertől, ez megakadályozza az erek érösszehúzódását és a szív ütemének növelését.
Ezek a betegek bradycardiás betegek, vagy normális szívverésük van annak ellenére, hogy hipotenzisek.
A lábak és a karok fizikai bénulása szinte mindig jelen van.
A szepszis a „tartály meghibásodásának” leggyakoribb oka, a véráramban lévő mikrobák agresszív immunválaszt váltanak ki, és ha nagy számban vannak jelen, ez az erek szivárgásához és értágulathoz vezethet, az anafilaxiához hasonló reakcióban.
Ezeknek a betegeknek forró/vörös bőrük és tachycardiája lesz, általában olyan tüneteik vannak, mint a hidegrázás, láz és izzadás.
A sokk végső oka a folyadék (vér) elvesztése, amelyet „hipovolémiás sokknak” neveznek.
A vér sokféleképpen veszíthet el, akár trauma, akár krónikus/akut bélvérzés miatt, amely a leggyakoribb ok az EMS-ben.
Ezeknek a betegeknek általában hideg/sápadt/nyirkos bőrük van, és tachycardiásak.
Gyakran előfordult náluk vérzés vagy nemrégiben traumás sérülés.
A sokk kategóriái
Bármilyen típusú sokk besorolható a három kategóriába sorolható: kompenzált, dekompenzált vagy visszafordíthatatlan a páciens által tapasztalt jelek és tünetek alapján.
A kompenzált sokk akkor következik be, ha a szív, az erek vagy a vértérfogat diszfunkcióját egy másik rendszer fedezi.
A szív ezt úgy éri el, hogy növeli a vér pumpálásának sebességét, és az erek összeszorulhatnak (érszűkület), és növelhetik a szerveket érő nyomás mértékét.
A kompenzált sokk jelei az emelkedett pulzusszám, a 90 feletti szisztolés vérnyomás és a normális mentális állapot
A kompenzált sokknak nincsenek tünetei, egyes betegek szívdobogásérzést, légszomjat, fáradtságot vagy egyéb nem specifikus/homályos tüneteket érezhetnek.
Dekompenzált sokkról akkor beszélünk, amikor a szervezet többi rendszere már nem tudja teljesen fedezni a meghibásodott rendszert, ez általában fokozatosan következik be, ahogy a sérült rendszer lassan elveszíti funkcióját, vagy a hibásan működő rendszert eltakaró rendszer kezd „elkopni”.
A hipotenzió a dekompenzált sokk fő tünete, a sokk addig nem dekompenzálódik, amíg hipotenzió vagy szervi diszfunkció nem áll fenn, az EMS-ben a megváltozott mentális állapot a szervi működési zavar legjobb indikátora.
A dekompenzált sokk tünetei a zavartság, izzadás, hidegrázás, látásváltozások és rendkívüli álmosság/fáradtság.
Irreverzibilis sokk akkor következik be, amikor a halál közeleg, a beteg általában eszméletlen, a hipotenzió súlyos lehet, és a szívfrekvencia csökkenni kezd, ha korábban tachycardia volt.
KÉPZÉS: LÁTOGASSA MEG A DMC DINAS ORVOSI TANÁCSADÓK SZÁLLÁSÁT AZ EMMERGENCY EXPO-n
A sokk kezelése
A sokk minden típusának/kategóriájának EMT kezelése az ABC köré összpontosul.
A légutak rendszerint a sokk későbbi szakaszában károsodnak, mivel dekompenzálódnak és megváltozik a mentális állapotuk, ami a légzési zavarokhoz is vezethet, és ezeknél a betegeknél pozitív nyomású lélegeztetésre és légúti kiegészítésre lehet szükség.
A neurogén sokk az a ritka eset, amikor a légzőizmok bénulása miatt először a légzés zavara alakulhat ki.
A zavaros keringés kezelése sokk esetén központi jelentőségű, a sokkban szenvedő betegek többsége intravénás folyadékot igényel, hogy lassítsa vagy megakadályozza a dekompenzált vagy visszafordíthatatlan sokk kialakulását.
A szeptikus sokk és a hipovolémiás sokk mindig intravénás folyadékot igényel, a neurogén és anafilaxiás sokk esetenként intravénás folyadékot igényel, a kardiogén sokkban szenvedő betegek pedig soha nem kaphatnak IV folyadékot.
Az anafilaxiás és neurogén sokk esetén speciális kezelések állnak rendelkezésre; az anafilaxiát adrenalinnal kezelik, az „Epi-Pen” egy 0.3 mg-os 1 mg/ml-es epinefrin adag, és az anafilaxia leggyakoribb EMS-kezelése. Ezeknek a betegeknek ismételt epinefrin adagokra lehet szükségük, ha továbbra is dekompenzációjuk folytatódik.
A neurogén sokkot adrenalinnal is kezelik az intravénás folyadékok mellett, ha hipotenzió áll fenn.
Olvassa el még:
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Kompenzált, dekompenzált és visszafordíthatatlan sokk: mik ezek, és mit határoznak meg
Vízbefulladás újraélesztése szörfösök számára
Elsősegélynyújtás: Mikor és hogyan kell végrehajtani a Heimlich-manővert / VIDEÓ
Elsősegélynyújtás, az újraélesztéstől való öt félelem
Elsősegélynyújtás kisgyermeken: mi a különbség a felnőtttől?
Heimlich manőver: Tudja meg, mi ez és hogyan kell csinálni
Mellkasi trauma: Klinikai szempontok, terápia, légúti és lélegeztetési segítség
Belső vérzés: meghatározás, okok, tünetek, diagnózis, súlyosság, kezelés
Elsődleges felmérés elvégzése a DRABC segítségével az elsősegélynyújtásban
Heimlich manőver: Tudja meg, mi ez és hogyan kell csinálni
Mi legyen a gyermekgyógyászati elsősegélynyújtó készletben
Mérgező gombamérgezés: mit tegyünk? Hogyan nyilvánul meg a mérgezés?
Szénhidrogén-mérgezés: tünetek, diagnózis és kezelés
Elsősegélynyújtás: Mi a teendő lenyelés vagy fehérítő bőrre ömlése után
A sokk jelei és tünetei: hogyan és mikor kell beavatkozni
Darázscsípés és anafilaxiás sokk: mi a teendő a mentő megérkezése előtt?
Gerinc sokk: okok, tünetek, kockázatok, diagnózis, kezelés, prognózis, halál
Nyaki nyakörv traumás betegeknél a sürgősségi orvoslásban: mikor kell használni, miért fontos
KED extrakciós eszköz a trauma eltávolításához: mi ez és hogyan kell használni
Bevezetés a haladó elsősegélynyújtási képzésbe