A húgyhólyagrák az urológiai rákok 3%-át teszi ki, mégis a prosztatarák után ez a legtöbbször diagnosztizált urológiai daganat

Hólyagrák, aki veszélyeztetett

A húgyhólyagrák egy átfogó betegség, amely férfiakat és nőket egyaránt érint, és jelentős gyakorisággal fordul elő 60 és 70 év közötti betegek körében.

Az epidemiológiai görbe szerint a férfiaknál évente nagyjából azonosak a megbetegedések, ami annak a jele, hogy valószínűleg elértük ennek a görbének a platóját (stabilizálódását), miközben a nőknél a hólyag neoplázia első diagnosztizálása, bár lassan, de emelkedik. .

A húgyhólyagrák tünetei

Minden bizonnyal a legfontosabb tünet, amire figyelni kell, a vér jelenléte a vizeletben, vagyis a haematuria, amely férfiakat és nőket egyaránt érint.

Valójában a hólyagrákkal diagnosztizáltak 80-90%-ában található meg.

A hematuria a következő típusú lehet

• makroszkópos, azaz szabad szemmel látható;
• mikroszkópos, csak specifikus vizeletvizsgálattal kimutatható.

Egyéb fontos, bár ritkábban előforduló tünetek az irritatív húgyúti rendellenességek, mint például:

• gyakori vizelés érzése
• nagyon sürgető késztetés jelenléte;
• az az érzése, hogy sokat kell vizelni, csak néhány csepp kiválasztásához.

Végül néhány agresszív daganat, amely elzárja a vizelet kifolyását a 2 vese egyikéből, tompa fájdalmat okozhat az oldalsó részén, különösen a hát egyik oldalán.

De ezek meglehetősen szórványos és szokatlan jelek.

Vannak életmóddal és életmóddal kapcsolatos kockázati tényezők:

• foglalkozási: ha például naponta dolgozik veszélyes anyagokkal érintkezve, és nincs megfelelően védve;
• környezeti: akárcsak a schistosomiasis esetében, a szubtrópusi és trópusi régiók édesvizeiben élő parazita féreg által okozott fertőzés;
• genetikai: lehet, hogy valaki hajlamos erre a fajta daganatra, de genetikai mutációra nem.

Az egyik leginkább hajlamosító tényező azonban minden bizonnyal a cigarettázás, amelynek óriási befolyása van: az esetek 50%-ában.

A cigarettából származó káros anyagok, miután a vesék kiszűrik őket, a vizeletbe kerülnek, amely a hólyag belső falával érintkezve sejtmutációkat idézhet elő, amelyek daganatok kialakulását eredményezhetik.

A kockázat arányos az elszívott cigaretták mennyiségével és ennek a rossz szokásnak az éveivel.

Hangsúlyozni kell, hogy a passzív dohányzás sajnos a hólyag neoplázia kockázatának is teszi ki az embereket.

Az e-cigaretta kapcsán viszont még nincsenek megbízható adatok, mert rengeteg kutatás folyik tudományos validálás alatt.

A húgyhólyagrák diagnózisa

A hólyagdaganat diagnosztizálására első szintű vizsgálatok állnak rendelkezésre, mint például az ultrahang, amely egyszerű és nem invazív, de nagyon jó specificitással, valamint a vizeletcitológia, amely 3 különböző napon 3 vizeletminta gyűjtéséből áll.

Diagnosztikai gyanú esetén érdemes áttérni a második szintű vizsgálatokra, például CT-re, amikor például ureter- vagy veseérintettség gyanúja merül fel, vagy cisztoszkópiára, még ha csak ambuláns is, amely lehetővé teszi a közvetlen vizsgálatot. diagnózis.

Ez utóbbi vizsgálat, amely sokkal jobban tolerálható, mint a múltban, köszönhetően a rugalmas optikai cisztoszkópok bevezetésének, amelyek sokkal kevésbé invazívak.

Végül a molekuláris teszteket több okból is kevéssé használják.

Mindenesetre, mint minden daganatos betegség esetében, a diagnózist időben és korán kell elvégezni.

Urothelialis carcinoma

A húgyhólyag-daganat leggyakoribb formáját uroteliális karcinómának nevezik, amely a hólyag legbelső részéből, a hólyagot bélelő bőrből ered.

Ugyanez a bőr béleli azonban az uretert és a vese egy kis részét is, így nem szabad alábecsülni a hosszan tartó hátfájást.

A hólyagrák típusai

A hólyag területén a neoplazmát szinte mindig rosszindulatúnak tekintik.

A következő részekre oszlik:

• kiváló forma, hajlamos agresszívre;
• alacsony minőségű forma, kevésbé agresszív.

A húgyhólyagrák ritkább formái viszont más tényezőkkel is összefüggésbe hozhatók, mint például a schistosomiasis (korábban említettük), amely laphámrákot eredményez, amely szerencsére ritka a mi szélességi köreinken.

A hólyagdaganatok másik fontos besorolása, amely csak endoszkópos eltávolítást követően határozható meg, az, hogy felszínesre, csak az első rétegre, vagy infiltrálóra különbözteti meg őket, amikor a daganat gyökerezik.

Ennek a betegségnek a stagnálása döntő fontosságú, mert a terápiák egyik vagy másik esetben gyökeresen megváltoznak.

Terápiák és kezelések

A hólyagrák kezelése többé-kevésbé ugyanaz, mint az elmúlt években, bár új gyógyszereket és kezelési protokollokat tesztelnek.

Az első szintű diagnózist követően a hólyag endoszkópos reszekciója történik.

Ez egy érzéstelenítés után végzett sebészeti beavatkozás, melynek során kamerás műszerrel azonosítják a daganat helyét és a hólyagléziók számát, és ezeket elektromos árammal eltávolítják (reszekció).

Ezt követően a szövettani vizsgálat alapján, amely annak megállapításához szükséges, hogy a daganat felületes vagy beszűrődő-e, kezelésre kerül sor.

Felületes daganat esetén, és így kisebb a kiújulás esélye, az intravesicalis kemoterápia vagy immunterápia mellett döntünk.

Ha viszont beszűrődő daganatról, azaz nagy kockázatú daganatról van szó, akkor a hólyag teljes eltávolítása elkerülhetetlen. Ez egy bontási művelet, amely az elülső kismedencei szervek (férfiaknál a hólyag, a prosztata és az ondóhólyagok, nőknél a hólyag, a méh, a petefészkek és a hüvely elülső falának) eltávolításából áll.

A következő lépés a hólyag melletti nyirokcsomók eltávolítása, amelyek a legtöbb esetben a metasztázis első helyei.

A húgyhólyag eltávolítása után különböző sebészeti technikák, más néven vizelet söntök – akár belső, akár külső – lépnek működésbe, hogy a vizeletet kifelé szállítsák, hatékonyan rekonstruálva a húgyhólyag eredeti funkcióját.

Szűrés és megelőzés

A megfelelő életmód kialakítása minden bizonnyal segít, csakúgy, mint a rendszeres szűrések és megelőzési vizsgálatok ütemezése 40 éves kortól.

Tünetek, például fájdalom vagy gyakori vizelés esetén célszerű ultrahangot és vizeletcitológiai vizsgálatot végezni, amelyet általában a kóros sejtek felkutatására használnak.

Ha negatívak vagy normál értékeket mutatnak, akkor valószínű, hogy a tünetek fertőzésre vezethetők vissza, kizárva a komolyabb patológiákat.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Színváltozások a vizeletben: mikor forduljon orvoshoz

Az energiaital-fogyasztás miatt bekövetkezett akut hepatitis és vesekárosodás: Esettanulmány

Hólyagrák: tünetek és kockázati tényezők

Forrás:

GSD