A majomhimlő laboratóriumi vizsgálatának megerősítése Afrikában
Brazzaville – Három afrikai országban, ahol korábban nem fordult elő emberi majomhimlő, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) együttműködik a régió nemzeti egészségügyi hatóságaival, hogy megerősítse a felügyeletet és a laboratóriumi diagnózist az esetek kimutatása és a vírus csendes terjedésének megakadályozása érdekében.
A kontinensen június 28-ig 1821 majomhimlős esetet jelentettek 13 országban, ebből 109 laboratóriumilag igazolt kilenc országban.
A igazolt esetek száma a világszerte több mint 2 igazolt eset 4500%-át teszi ki.
A régióban azonban nagyszámú gyanús eset van, amelyek 81%-a a Kongói Demokratikus Köztársaságban található, ami kiemeli a diagnosztikai kapacitás növelésének szükségességét.
Míg a COVID-19 nyomán megerősített laboratóriumi kapacitásnak köszönhetően minden afrikai ország rendelkezik a majomhimlő teszteléséhez szükséges polimeráz láncreakciós gépekkel, sok esetben hiányzik a reagens, és bizonyos esetekben a mintagyűjtés, -kezelés és -vizsgálati képzés sem.
A WHO azon dolgozik, hogy 60 000 tesztet biztosítson Afrikában, körülbelül 2000 tesztet és reagenst szállítanak a magas kockázatú országokba, 1000-et pedig az alacsonyabb kockázatú országokba.
Az elmúlt hónapban további öt afrikai ország kapott reagenseket a partnerektől, így 12-re nőtt azon országok száma a régióban, amelyek megnövelt majomhimlő-diagnosztikai kapacitással rendelkeznek.
Nyugat-Afrika országainak egy másik csoportja képzésen való részvétel után kap reagenseket.
A hat afrikai országon kívül, ahol korábban előfordult emberi fertőzés, majomhimlőt három olyan országban is jelentettek, ahol korábban nem fordult elő emberi megbetegedések.
Ezek közé tartozik Ghána, Marokkó és Dél-Afrika, ahol két olyan betegnél is megerősítették a betegséget, akiknek nincs utazási előzménye, ami arra utal, hogy nagy a helyi átvitel lehetősége.
„A majomhimlő földrajzi elterjedése Afrika azon részeire, ahol korábban még soha nem észleltek eseteket, aggasztó jel” – mondta Dr. Matshidiso Moeti, a WHO afrikai regionális igazgatója.
„Létfontosságú, hogy támogassuk a felügyelet és a laboratóriumi diagnózis fellendítésére irányuló nemzeti erőfeszítéseket, amelyek a betegségek elleni védekezés sarokkövei.”
A majomhimlő átviteli mintáinak elemzésének elmélyítése érdekében a WHO támogatja az országokat, hogy kamatoztassák a COVID-19 világjárvány során kiépített genomiális szekvenálási kapacitást.
Jelenleg hét ország képes megszekvenálni a majomhimlő vírust. A WHO jelentések Dél-Afrikából és Nigéria amelyek azt mutatják, hogy a két ország 300 mintát szekvenált 2022 januárja óta – ezek között vannak más országokból származó minták is.
Ez több mint kétszerese az előző években szekvenált összes mintának.
A legtöbb szekvenált minta a nyugat-afrikai kládból származott.
Az eddig elvégzett szekvenálás azt mutatja, hogy a közelmúltban nincs összefüggés az Európában és Afrikában keringő dolgok között.
Sok éves kutatás új és biztonságosabb (második és harmadik generációs) himlő elleni vakcinák kifejlesztéséhez vezetett, amelyek közül néhány hasznos lehet a majomhimlő ellen, és amelyek közül egyet (MVA-BN) a majomhimlő megelőzésére engedélyeztek. A készletek azonban korlátozottak.
„Nem szabad megismétlődni annak, ami a COVID-19 vakcina bevezetésének korai napjaiban történt, amikor Afrika a pálya szélén figyelte, ahogy más országok korlátozott készleteket szereznek be.
Vannak arra utaló jelek, hogy ez már megtörténik” – mondta Dr. Moeti.
„A majomhimlő jelenlegi globális reflektorfényének katalizátornak kell lennie ahhoz, hogy Afrikában egyszer és mindenkorra legyőzzük ezt a betegséget. Tudjuk, hogy ehhez a vakcinák kritikus eszközt jelentenek.”
A WHO szorosan együttműködik a tagállamokkal és partnerekkel annak meghatározása érdekében, hogy milyen típusú koordinációs mechanizmust lehetne bevezetni a vakcinákhoz való méltányos hozzáférés biztosítása érdekében.
Számos szabályozási, jogi, működési, műszaki és egyéb kérdést kell tisztázni, mielőtt az elosztási mechanizmus teljesen működőképes lenne.
Korlátozott mennyiségű oltóanyaggal és vírusellenes szerekkel a WHO nem a majomhimlő elleni tömeges oltást javasolja, hanem a célzott oltást azoknak az embereknek, akik expozíciónak voltak kitéve vagy nagy kockázatnak vannak kitéve, beleértve az egészségügyi dolgozókat, a laboratóriumi személyzetet és a járványt kiváltó csoportokat.
Dr. Moeti ma egy virtuális sajtótájékoztatón beszélt, amelyet az APO Group szervezett.
Hozzá csatlakozott Oyewale Tomori professzor, a Nigériai Tudományos Akadémia korábbi elnöke és a nigériai Redeemers Egyetem virológiai professzora; és Justin Masumu professzor, Nemzeti Pedagógiai Egyetem, Kongói Demokratikus Köztársaság
A WHO Afrikai Regionális Irodájából Dr. Fiona Braka, a sürgősségi műveletek csoportvezetője is a kérdésekre válaszolt; Dr. Thierno Balde, regionális COVID-19 incidensmenedzser; Belinda Herring, műszaki tiszt; Tieble Traore, műszaki tiszt; és Jason Mwenda, tisztiorvos.
Olvassa el még:
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
A bárányhimlő kezelése gyermekeknél: mit kell tudni és hogyan kell cselekedni
Majomhimlő vírus: a majomhimlő eredete, tünetei, kezelése és megelőzése
Majomhimlő: keletkezés, tünetek, diagnózis és kezelés
A HIV "enyhébb formába" fejlődik
Majomhimlő járvány: mit kell tudni
Majomhimlő, 202 új esetet jelentettek Európában: Hogyan terjed