Téli sportsérülések: az elkerülésükhöz szükséges szabályok
Olaszországban az ISS felmérése kimutatta, hogy 2018-ban 30,000 XNUMX ember szenvedett balesetet vagy sérülést téli sportok gyakorlása közben: a síelés, snowboardozás, korcsolyázás, de az egyszerű hóban tett séták is elrejthetnek buktatókat, amelyek következményes sérüléseket okozhatnak, különösen a végtagokban.
Emiatt fontos a megfelelő fizikai felkészültség, a sportág ismerete, a fokozatos kezdés, az időjárási viszonyokra való odafigyelés.
Mely téli sportok fenyegetik a legnagyobb sérülésveszélyt
Általánosságban elmondható, hogy a legnagyobb sérülésveszélyes sportágak a lesiklás és a snowboard, de a szánkózás, a korcsolyázás és a sífutás is.
Néha azonban még egy egyszerű séta a hóban, ha nem kellő körültekintéssel történik, buktatókat rejthet, és ebből következő traumatikus károkat.
Fontos hangsúlyozni, hogy az amatőr téli sportok sérülései több tényezőtől is függnek, amelyek közül a legfontosabb az ember fizikai állapota.
Vannak olyan környezeti kockázati tényezők is, mint az időjárási viszonyok, a látási viszonyok, a túlzsúfoltság és a hótakaró minősége, amelyek befolyásolják a sportág gyakorlását és többé-kevésbé biztonságossá teszik.
Téli sportok, melyek a leggyakoribb sérülések
Az Istituto Superiore di Sanità (Olasz Nemzeti Egészségügyi Intézet) adatai szerint az alpesi sízést gyakorlók hajlamosabbak az alsó végtagok (az esetek több mint 50%-a) és különösen a térd sérüléseire, míg a felső végtagok sérülései ritkább.
A leggyakoribb térdsérülések
- az elülső keresztszalagé
- meniszkusz sérülések és ezek társulása;
- sípcsont plató törések.
A snowboardosok ezzel szemben hajlamosabbak a felső végtagok sérüléseire, különösen a váll-kimozdulásra és a csuklótörésre, míg az alsó végtagok ritkábban.
Az esetek alig több mint 10%-ában érintett a koponya-arctömb, de ezek a legveszélyesebb sérülések közé tartoznak, ezért a sisak viselése minden körülmények között és minden életkorban ajánlott.
Melyek a téli sportbalesetek fő okai
A balesetek 10%-át síelők ütközése okozza.
A sífutóknál – ez egy olyan állóképességi sport, ahol alacsony az akut sérülések aránya – a fő ok a térd és a boka túlterhelése, amelyek érzékenyek az akut vagy krónikus tendinopathiákra.
Olaszországban az Istituto Superiore di Sanità által koordinált Nemzeti Hegyi Balesetek Felügyeleti Rendszere (SIMON) megállapította, hogy a sípályákon előforduló balesetek egyik oka a fáradtság.
A síelők körében a leggyakrabban előforduló sérülések, különösen a térdízületek, valójában gyakrabban fordulnak elő a pályán töltött nap végén vagy a nyaralás végén.
Nagy figyelmet kell fordítani a hóhiányra is, amely állapot esetén az olyan sportok gyakorlása, mint a síelés és a snowboardozás, még veszélyesebbé válik.
Ha hiány van, akkor a hótakaró a legmelegebb órákban hajlamos elolvadni, majd éjszaka megfagyni, jégrétegeket hozva létre, amelyek megkönnyítik a tönkremenetelt eséseket és az azt követő sérüléseket.
A sérülések megelőzésének alapvető szabályai
- pihenjen néhány órát, ha fizikailag és szellemileg fáradtnak érzi magát, hogy az izmok és szalagok felépüljenek a stresszből;
- végezzen megfelelő síelés előtti izomtréninget: aki egész évben nem sportol rendszeresen, az nem edzett arra a heveny és hosszan tartó terhelésre, amelyet e sportok folyamatos gyakorlása megkíván. A síhét alatti folyamatos és intenzív síelés olyan fizikai és izomzati teljesítményt kíván meg az alsó végtagoktól, amelyekkel a legtöbb síelő nem rendelkezik;
- ismerje a sportot és annak jellemzőit, hogy készen álljon arra az esetre, ha váratlan eseményekkel kell szembenéznie;
- ne hanyagolja el a táplálkozást és a megfelelő hidratálást edzés és erőkifejtés előtt, után és közben.
Az izomfelkészítés és nyújtás fontossága
A fizikai aktivitás segít megerősíteni az izmokat és a csontokat, segít ellenállni a sílécen, snowboardon vagy korcsolyázott órákon át tartó fizikai igénybevételnek és igénybevételnek, de izomerősítéssel kell kombinálni, hogy dinamikus és aktív stabilitást adjon az ízületeknek.
A téli sporttevékenységhez erősítendő fő izmok a következők:
- négyfejű izom;
- hasizmok;
- vállizmok.
Konkrétan a proprioceptív megerősítés a legfontosabb, mert aktiválja a helyzetérzékelés sztereotaxiás perifériás receptorait, amelyek lehetővé teszik központi idegrendszerünk számára, hogy irányítsa a legperiférikusabb struktúrákat, különösen a lábfejet és a bokát, amelyek nagyon fontosak a téli sportokban, aktiválva. az agonista és az antagonista izmok közötti dinamikus koordináció.
A nyújtás ezzel szemben az izom-ín és a tokszalag struktúrák nyújtása, amely nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé annak érdekében, hogy készen álljunk bármilyen ütközésre vagy egyensúlyvesztésre, amit sporttevékenység előtt és után is érdemes gyakorolni.
Téli sportok, sérülés utáni fizikai aktivitás újrakezdése: hogyan?
Az inaktivitási időszakot okozó sérülés után nem könnyű újrakezdeni a fizikai-sport tevékenységet: ha az újrakezdésről van szó, nem kevés a fizikai és pszichológiai probléma.
Ez különösen igaz a téli sportokra, amelyekre jellemző a nagyszámú változó, mint pl felszerelés, rossz látási viszonyok, zsúfolt lejtők, hideg hőmérséklet, hóviszonyok, rossz vagy instabil időjárási viszonyok, amelyek szorongást és félelmet válthatnak ki, különösen egy baleset után.
Az ilyen sportok sérülés utáni újrakezdésének megtervezéséhez, még inkább a szükséges műtétek után elengedhetetlen a szakterület szakembereinek konzultációja.
- traumatológusok;
- gyógytornászok;
- sportedzők;
- poszturológusok.
Ők lesznek azok, akik gondosan felmérik a gyógyulást, az izomerőt, az ízületi mobilitást és a proprioceptív gyógyulást.
Az anatómiai gyógyulás és a jó funkcionális helyreállítás minimálisra csökkenti a visszaesés kockázatát a téli sportok újrakezdésekor.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Sísérülések: mik ezek, és hogyan lehet megelőzni őket
Elülső keresztszalag sérülés: tünetek, diagnózis és kezelés
Térdpatológiák: Patellofemoralis szindróma
Meniszkusz, hogyan kezeli a meniszkás sérüléseket?
Meniszkusz sérülés: tünetek, kezelés és felépülési idő
Elsősegélynyújtás: ACL (Anterior Cruciate Ligament) szakadások kezelése
Térdporckárosodás: mi ez és hogyan kell kezelni
Elsősegély rándulás esetén: Mikor használjunk jeget vagy meleget
Elülső keresztszalag sérülés: tünetek, diagnózis és kezelés
Csuklótörés: hogyan lehet felismerni és kezelni
Hogyan kell feltenni a könyök- és térdkötést
Meniszkusz sérülés: tünetek, kezelés és felépülési idő
Elsősegélynyújtás térdfájdalmakra és sérülésekre
Csuklótörés: hogyan lehet felismerni és kezelni
Carpal tunnel szindróma: diagnózis és kezelés
Térdszalag-szakadás: tünetek és okok
Oldalsó térdfájdalom? Lehet Iliotibialis Band szindróma
Térdficamok és meniszkisérülések: hogyan kezeljük őket?
Sérülések kezelése: mikor van szükségem térdmerevítőre?
A tűzoltó mint hivatás: Renard Cox története, az NFL-től a richmondi tűzoltókig
Miért van szükségük a sportedzőknek elsősegélynyújtási képzésre?
Elsősegélynyújtás, az újraélesztéstől való öt félelem
Elsősegélynyújtás kisgyermeken: mi a különbség a felnőtttől?
Heimlich manőver: Tudja meg, mi ez és hogyan kell csinálni
Légzésleállás: hogyan kell kezelni? Áttekintés
NFL, CPR és mentő a pályán Damar Hamlin játékos számára: A 24 éves játékos kritikus állapotban van