Széklet kalprotektin: miért végzik el ezt a tesztet, és mely értékek normálisak
Széklet kalprotektin: ez egy nagyon fontos teszt számos gyulladásos bélbetegség, például a Crohn-betegség és a fekélyes rectocolitis diagnosztizálására és követésére.
A kalprotektin olyan fehérje, amely megköti az olyan anyagokat, mint a kalcium és a cink
Szinte mindenhol megtalálható a szervezetben, de főleg a testben fehérvérsejtek neutrofil granulocitáknak nevezik, és alacsonyabb koncentrációban a monocitákban és makrofágokban.
A gyomor-bél traktus gyulladása esetén a fehérvérsejtek a bélbe szívódnak, és ott felszabadítják a gyulladás kémiai közvetítőit és a kalprotektint.
Ennek eredményeként a székletben megnő a kalprotektin koncentrációja.
A fehérvérsejteken belül a kalprotektin magas antimikrobiális aktivitással is rendelkezik, ellensúlyozza a baktériumok és gombák növekedését.
Ezért a bélgyulladás közvetett markerének tekinthető.
A széklet kalprotektin koncentrációját enzim immunoassay (ELISA) határozza meg.
Kis mennyiségű, vízzel vagy vizelettel nem szennyezett, tiszta tégelybe helyezett ürüléken a laboratórium egy speciális eszközzel (kémcsővel) gyűjti össze a megfelelő mennyiségű anyagot a munkavégzéshez.
A rúd csavar alakú menettel van felszerelve, amelybe bemerítéssel a minta tapad.
Az eszköz zárásakor a rudat a mintával együtt egy extrakciós folyadékba merítik, amelyen a vizsgálatot végzik.
Az emésztőrendszeri gyulladás jellemző tünetei esetén: hasmenés vagy vérzéses hasmenés, hasi görcsök vagy hasi fájdalom, láz, fogyás, végbélvérzés, gyengeség esetén válhat szükségessé a széklet kalprotektin mérése.
Mivel ezek a tünetek nem gyulladásos bélbetegségekben is jelen vannak, a bélgyulladás vagy fertőzés jelenléte a székletben a megnövekedett kalprotektin koncentráció kimutatásával értékelhető.
A vizsgálat előtt ajánlatos tartózkodni a megerőltető fizikai aktivitástól (két nappal a vizsgálat előtt), kerülni kell a mintavételt a menstruációs időszakban vagy vérzéses bélrendszeri helyzetekben (aranyér).
Az orvos előírhatja a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel (beleértve az aszpirint) és a gyomorsav-gátlókkal történő kezelés leállítását. A böjt nem kötelező.
A normál értékek az alkalmazott módszertől függően változnak.
Általában annál nagyobb a koncentrációja, minél súlyosabb a gyulladás.
A laboratóriumban a referenciatartományokat a következőkre osztják:
- Negatív kevesebb, mint (<) 50 µg/gr
- Gyengén pozitív 50 – 120 µg/gr
- Pozitív (>) 120 µg/gr felett
A székletben a kalprotektin magas koncentrációja főként krónikus gyulladásos bélbetegségekben (IBD), például Crohn-betegségben és fekélyes rectocolitisben található, így ez a fehérje hasznos a gyulladás indikátoraként.
Ezekben az esetekben a klinikusnak általában alaposabb vizsgálatra van szüksége, mint például endoszkópos vizsgálat (kolonoszkópia, szigmoidoszkópia, ileoszkópia) vagy a has ultrahangja.
Azoknál a betegeknél, akiknél már diagnosztizáltak krónikus gyulladásos bélbetegséget, a vizsgálat hasznos lehet a súlyosságának felmérésére, a fellángolás gyanújára és a betegség előrehaladásának nyomon követésére.
Egyes bakteriális eredetű fertőzések esetén a széklet kalprotektinszintjének növekedése is előfordulhat (egyidejűleg végezzen együtt tenyésztést).
Ebben az esetben a kalprotektin koncentrációja csökkenni fog a fertőzés végén
A növekedés másik oka az emésztőrendszer daganatai: különösen a kalprotektin vizsgálat és a széklet rejtett vér kimutatása kombinációja növeli az érzékenységet a vastagbélrák szűrővizsgálataként.
Még az olyan gyomor-bélrendszeri panaszok jelenlétében is, amelyek miatt az orvos a vizsgálatot fel kellett írnia, a székletben a kalprotektin alacsony koncentrációjának kimutatása általában annak a jele, hogy ezek a panaszok nem gyulladásos bélbetegségre vezethetők vissza, mint pl. vírusfertőzés, irritábilis bél szindróma vagy cöliákia.
Olvassa el még:
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Faecaloma és bélelzáródás: mikor kell orvost hívni
Pinworms fertőzés: Enterobiasisban (oxiuriasis) szenvedő gyermekbetegek kezelése
Bélfertőzések: Hogyan kapják el a Dientamoeba Fragilis fertőzést?
NSAID-ok által okozott gyomor-bélrendszeri rendellenességek: mik ezek, milyen problémákat okoznak
Bélvírus: mit együnk és hogyan kezeljük a gyomor-bélgyulladást
Edzen egy manökennel, aki zöld nyálkát hány!
Gyermekgyógyászati légúti elzáródási manőver hányás vagy folyadékok esetén: igen vagy nem?
Gastroenteritis: mi ez és hogyan kapják el a rotavírus fertőzést?
A hányás különböző típusainak felismerése szín szerint
Irritábilis bél szindróma (IBS): jóindulatú állapot az ellenőrzés alatt
Irritábilis bél szindróma: a tünetek, amelyekben megnyilvánulhat
Szakértők az IBS (irritábilis bél szindróma) diagnosztizálásának megváltoztatását kérik
Mi az a Dolichosigma? Az állapot okai, diagnózisa és kezelése
Fekete széklet és Melena: Okok és kezelés felnőtteknél és csecsemőknél
A széklet színe: normál és kóros
Mi a széklet inkontinencia és hogyan kell kezelni