Bioterrorizmus és közegészségügyi szolgálat: kezelési és kezelési rendszerek meghatározása

Először megjelent az OMICS Publishing Group-on
Ezt a cikket eredetileg az OMICS Publishing Group egy folyóiratában tette közzé, és a mellékelt példányt az OMICS Kiadócsoport biztosítja a szerző javára és a szerző intézményének javára, kereskedelmi / kutatási / oktatási célokra, ideértve korlátozás nélkül a használati utasítást is. az Ön intézménye, elküldje azt egy bizonyos munkatársnak, akit ismer, és másolatot küld az intézménye adminisztrátorának. Minden más felhasználást, sokszorosítást és terjesztést, beleértve korlátozás nélkül kereskedelmi reprinteket, másolatok értékesítését vagy engedélyezését vagy hozzáférést, vagy nyílt internetes oldalakon, személyes vagy intézményi webhelyén vagy adattárában való közzétételét, megfelelően fel kell tüntetni.

Szerzői: Wanda D'amico és a Roberto Mugavero

Kulcsszavak: Biológiai; biológiai biztonságról; Járványvédelem; bioterrorizmus
Kémiai; Európai; Egészség és biztonság; Olasz; Laboratórium; Nukleáris; Radiológiai

Rövidítések: ALAP: Detect-to-treat technológia; BRICK: Bio Risk Initiative for Capacity Building and Knowledge Base Development; BSA: Biosafety Associations; BSCL: Biosafety Cabinet; BLS- 1: 1. biológiai biztonsági szint (BSL-1); BWT: Biológiai és Toxin Fegyverek Egyezménye; CBRN: vegyi, biológiai, radionukleáris; CDC: Centers for Disease Control and Prevention; CWTC: Kémiai Hulladékkezelő Központ; DSUS: Distributed Sampling Units; DNS: Dezoxiribo-nukleinsav; EBSA: European Biosafety Association; ECDC: Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ; EK: Európai Bizottság; EMEA: Európai Gyógyszerértékelés; EURONET-P4: P4 Laboratóriumok Európai Hálózata; EU: Európai Unió; GMM-ek: genetikailag módosított mikroszervezetek; GHSI: Global Health Security Initiative; HANAA: Handheld Advanced Nucleic Acid Analyzer; HSC: Egészségbiztonsági Bizottság; HSR: Health Systems Response; HEPA: nagy hatékonyságú részecskeszűrő; IFBA: Nemzetközi Biológiai Biztonsági Szövetségek Szövetsége; LAI: Laboratóriumi fertőzések; LIDAR-ok: Fényészlelés és távolságtartás; LIBS: Lézer-indukált meghibásodási spektroszkópia; NIAID: Országos Allergia és Fertőző Betegségek Intézete; OSHA: Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Igazgatóság; PCR: polimeráz láncreakció; WHO: Egészségügyi Világszervezet;

Bevezetés
Kevesen emlékeztetnek arra, hogy egy kicsit több mint egy évtizeddel ezelőtt a biológiai terrorizmus lehetőségét sem a szakemberek, sem a civil közösség nem várta el és nem értette. A nukleáris támadás hatása dokumentált és kézzelfogható volt. A vegyi balesetek nem voltak ritkák, de a biológiai kórokozó szándékos felszabadulását követő járvány esetleges katasztrófája nehéz volt megérteni. A bizonytalanság és a változás korában élünk, és a biológiai fegyverek használata a közegészség súlyos problémája, ami növeli a „lehetséges incidensek” valószínűségét, és nem csak a bioterrorizmust. Néhány baktérium, vírus és toxin nagyobb problémát jelent az emberi egészség számára.
Ezek jobban alkalmazzák a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, és a környezetre is hatással vannak. A terroristák virulenciájukra, toxicitásukra, átvihetőségükre és halálozásukra biológiai szempontból használtak, de ami valójában ezeket a mikroorganizmusokat fegyverként használja fel, az a magas patogén hatás, amely egyetlen szervezetből vagy sejtből nőhet. A biológiai ágensek: a viszonylag alacsony termelési költségek néha könnyen hozzáférhetők, és nem jelentenek jelentős problémákat a tárolással és a szállítással kapcsolatban. Ráadásul a terrorista szervezetek a természetesen létező kórokozók mellett géntechnológiával módosított mikroorganizmusokat (GMM-eket) is használhatnak.

A szakértők úgy vélik, hogy legfeljebb ezer nagyságrendű toxinok nyerhetők genetikai vagy természetes forrásokból, de nem minden biológiai fegyverként kerülne felhasználásra; az illegális kivonás, még a kis mennyiségek nyomon követése, lehetetlen! A kórokozók nehezen detektálhatók: színtelen és szagtalanok, és a Q láz esetében 48 óráktól kezdve a légúti anthraxban, az 21 napokban az inkubációs idő. Az inkubációs időszak egyidejűleg előny és hátrány; előnyt jelent, mert olyan időablakot nyit meg, amely lehetővé teszi a fertőzött személyek karanténba helyezését és kezelését és mások vakcinázását; hátránya, mert gyakran nehéz azonosítani a betegséget.
A kezdeti szakaszban sok betegség tünetei hasonlóak az influenzához: a betegek hajlamosak arra, hogy normális életritmusukat kövessék, a viselkedést, amely fertőző betegségek esetén széles körű szennyeződéshez vezethet. A biológiai háborúban használt szerek által okozott legtöbb betegség esetében olyan kezelések és / vagy oltóanyagok vannak, amelyek lehetővé teszik a reakciómechanizmusok bevezetését, és különösen az orvosi ellenintézkedések elfogadása elengedhetetlen a támadás időben történő elutasításához. A fertőző betegségek természetes viselkedéséről szóló megfelelő háttéradatok megkönnyítik a szokatlan események felismerését és segítenek meghatározni, hogy a szándékos ok gyanúját meg kell vizsgálni. A rutinfelügyeleti rendszerek, a járványos hajlam és a feltörekvő fertőző betegségek esetében fokozza a szándékosan kitörés kimutatására és kivizsgálására irányuló kapacitást.
Még egy nagyon kis mennyiségű kórokozó is okozhat betegséget, például a tularémia csak annyi 10-organizmust igényel, hogy megfertőzze, ezért az érzékelőknek érzékenyeknek kell lenniük a kórokozók minimális jelenlétére. A „Megvédeni a védelmet” biológiai felderítési technológia jelenleg nem elérhető. A rendelkezésre álló eszközök általában nagyok, lassúak és drágák. Minél megbízhatóbb a kimutatási eszköz, annál hosszabb ideig tart a meghatározott veszély azonosítása. Így a biológiai felderítés fő célja az, hogy elegendő figyelmeztetés legyen a válaszadók számára az áldozatok számának csökkentése érdekében.
A biológiailag hatékony stratégiákat több kimutatási réteg kombinációja képezi. Az első réteg önálló detektorokból áll; egy második réteg védelmet nyújt pontérzékelők használatával; végül az epidemiológiai adatok összegyűjtése támogathatja és kiegészítheti a bioszenzorok használatát. Számos technológia, mint például a Doppler RADAR-ok, a LIDAR-ok (fényérzékelés és -csökkentés) vagy LIBS (lézer-indukált bontási spektroszkópia) használható biológiai anyagok kimutatására. Rádióhullámokra vagy fényvisszaverődési technikákra támaszkodnak a levegőben levő kórokozók felhők szűrésére. Azonban ezeknek a technológiáknak az alkalmazásai többnyire katonai jellegűek, és hatékonyságuk még mindig korlátozott.
A valóság most az, hogy a biológiai biztonság most kihasználja a politikai vezetők kollektív intenzív érdeklődését vagy az 2001-antrax-támadásokat követő finanszírozási kötelezettségeket. Az idő múlásával a nemzet bio-biztonságának megőrzésére irányuló erőfeszítések kezdeti értelme

Akár ez is tetszhet