Diagnosztikai és műtéti hiszteroszkópia: mikor szükséges?

A hiszteroszkópia egy ambuláns endoszkópos vizsgálat, amely nem igényel érzéstelenítést, és lehetővé teszi a méh üregének vizsgálatát egy hiszteroszkóp nevű műszerrel.

Ez egy vékony, merev, néhány milliméter átmérőjű cső, amely optikai szálakkal van felszerelve, amelyeken keresztül a fény áthalad a méhen belül, a hüvelyen keresztül.

Mikor kell hiszteroszkópiát végezni?

A diagnosztikus hiszteroszkópia különösen a fertilis periódusban fellépő kóros méhvérzések esetén, pre- és posztmenopauzában, daganatos emlőgyógyszeres kezelésben vagy menopauza miatti helyettesítő kezelésben részesülő betegeknél javasolt.

Fontos a diagnosztikus hiszteroszkópia a páros meddőség esetén (amit mindig el kell végezni az AMP technikákhoz való hozzáférés előtt), méhfejlődési rendellenesség gyanúja esetén, műtét utáni hiszteroszkópos méhüreg-ellenőrzéshez, valamint abortuszt követő vagy utáni esetekben. -szülés chorioplacentalis maradványai.

Az operatív hiszteroszkópiát viszont a jelenlétében alkalmazzák

  • méhen belüli összenövések
  • méhfejlődési rendellenességek, mint például a méhszövény
  • endometrium polipok
  • nyálkahártya alatti méhmióma
  • méhen belüli idegen testek, például IUD, amelynek filamentuma a méh üregébe emelkedett.

A hiszteroszkópia szakaszai: mit kell tenni a vizsgálat előtt

A diagnosztikai hiszteroszkópia nem igényel különösebb előkészületet. Operatív hiszteroszkópia esetén a felkészülés a műtét előtti napon éjféltől éhezést igényel.

A műtét napján antibiotikum-profilaxist végeznek, és felkérik a beteget, hogy ürítse ki a hólyagját.

Érzéstelenítés szükséges. Ebben az esetben a betegnek a következő vizsgálatokat kell elvégeznie: vérvizsgálat, elektrokardiogram és mellkasröntgen (ha 50 év feletti).

A hiszteroszkópia szakaszai: mit kell tenni közben és után

A méhüregbe való bejutás vaginoszkópos, atraumatikus technikával történik: a hiszteroszkópot a hüvelyen keresztül a méhnyakcsatornába vezetik, amíg el nem éri a méhüreget, amelyet gáznemű vagy folyékony közeggel kitágítanak, hogy látható legyen.

Sebészi hiszteroszkópia esetén miniatürizált műszereket, például ollót vagy csipeszt lehet bevezetni a hiszteroszkópon keresztül, vagy a reszektoszkóppal elektromos energiaforráson keresztül vágnak és koagulálnak.

A diagnosztikai hiszteroszkópia csak néhány percig tart; az eljárás végén a hiszteroszkópot eltávolítják, és a méhüregből kiáramlik a feszülési közeg, amely visszanyeri eredeti méretét.

Nincs szükség varratokra vagy kötszerekre.

A diagnosztikai hiszteroszkópia nem okoz különösebb kényelmetlenséget, és a beteg gyorsan folytatja tevékenységét.

Egyes esetekben a menstruációhoz hasonló görcsszerű fájdalmat és mérsékelt vércsepegést (pecsételést) tapasztalhat, mindkettő gyorsan elmúlik.

A hiszteroszkópiát követő kezelés betegenként eltérő.

Mindenesetre egy hónap elteltével nőgyógyászati ​​vizsgálat szükséges a gyógyszeres kezelés vagy a további műtét célszerűségének megítéléséhez.

Hysteroscopia: ellenjavallatok és kockázatok

A hiszteroszkópia elvégzésének ellenjavallatai a következők:

  • folyamatban lévő terhesség jelenléte
  • folyamatban lévő vagy közelmúltbeli kismedencei fertőzés jelenléte
  • méhnyak karcinóma.

A diagnosztikai hiszteroszkópia szinte kockázatmentes, és nagyon ritkák a szövődmények.

A műtéti hiszteroszkópia viszont a következő kockázatokkal jár

  • hányinger és hányás érzéstelenítés hatására
  • a méh perforációja lehetséges, de ritkán;
  • nagyon ritka a hasi szervek sérülése;
  • szívleállás és/vagy tüdőödéma, nagyon ritka előfordulások;
  • A műtét során fellépő kardiovaszkuláris túlterhelés a méhüreg tágítására használt folyadékkal összefüggő szövődmény lehet, amely súlyos, de ritka és jól kiszámítható esemény lehet.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

A hiszteroszkópia elvégzésének technikái és eszközei

Az ambuláns hiszteroszkópia használata a korai diagnózishoz

Méhhüvelyi prolapsus: mi az indikált kezelés?

Medencefenéki diszfunkció: mi ez és hogyan kell kezelni

Medencefenéki diszfunkció: kockázati tényezők

Salpingitis: A petevezeték-gyulladás okai és szövődményei

Hysterosalpingography: A vizsgálat előkészítése és hasznossága

Nőgyógyászati ​​rák: mit kell tudni a megelőzésükről

Teljes és operatív méheltávolítás: mik ezek, mit tartalmaznak

Vulvodynia: Mik a tünetei és hogyan kell kezelni

Mi az a Vulvodynia? Tünetek, diagnózis és kezelés: beszéljen a szakértővel

Folyadék felhalmozódása a peritoneális üregben: az ascites lehetséges okai és tünetei

Folyadék felhalmozódása a peritoneális üregben: az ascites lehetséges okai és tünetei

Mi okozza a hasi fájdalmat és hogyan kell kezelni

Kismedencei varicocele: mi ez és hogyan lehet felismerni a tüneteket

Az endometriózis meddőséget okozhat?

Transzvaginális ultrahang: hogyan működik és miért fontos

Candida Albicans és a hüvelygyulladás egyéb formái: tünetek, okok és kezelés

Mi az a Vulvovaginitis? Tünetek, diagnózis és kezelés

Hüvelyi fertőzések: mik a tünetei?

Chlamydia: Mik a tünetei és hogyan kell kezelni?

Chlamydia, a csendes és veszélyes fertőzések tünetei és megelőzése

Vetélés: Okok, diagnózis és kezelés

Diagnosztikai és műtéti hiszteroszkópia: Nőgyógyászati ​​vizsgálatok előkészítése és jelentősége

Urethrocisztoszkópia: mi ez és hogyan történik a transzuretrális cisztoszkópia

Méh mióma embolizáció: mi ez és hogyan kell kezelni

forrás

Pagine Mediche

Akár ez is tetszhet