Diagnosztikai és operatív hiszteroszkópia: nőgyógyászati vizsgálatok előkészítése, jelentősége
A hiszteroszkópia egy mini-invazív endoszkópos technika, amely lehetővé teszi, hogy a méh üregébe láthassunk szike használata nélkül, egy vékony műszeren, az úgynevezett hiszteroszkópon keresztül, akár közvetlenül, akár a hiszteroszkópon elhelyezett speciális kamerához csatlakoztatott monitoron keresztül.
A hiszteroszkópiát, amely a petevezetékek vizsgálatát is magában foglalja, „hiszterosalpingoszkópiának” nevezik.
A hiszteroszkópot a hüvelyen keresztül vezetik be a méhbe. Bár a módszer kissé kényelmetlen lehet, a lehető legtöbb szorongást, félelmet és mindenekelőtt fájdalmat megszünteti a páciens számára.
Diagnosztikai hiszteroszkópia és műtéti hiszteroszkópia
A diagnosztikus hiszteroszkópiával az orvos a méhszövet megfigyelésére „korlátozódik”, míg az operatív hiszteroszkópiával a hiszteroszkóphoz csatlakoztatott, kívülről irányított miniatür műszerekkel tudja a szövetet megfigyelni és kisebb sebészeti beavatkozásokat végezni.
Az operatív hiszteroszkópia lehetővé teszi az olyan problémák gyors, biztonságos megoldását, mint az összenövések és a kis polipok, rövidebb felépülési idővel, mint a nyílt műtétnél és általános érzéstelenítés nélkül.
Hiszteroszkópia: mikor lehet hasznos?
A diagnosztikus hiszteroszkópia hasznossá válik kóros méhvérzés esetén, mind a fogamzóképes korban, mind pedig különösen a menopauza után, és lehetővé válik a méh fejlődési rendellenességeinek (pl. septa), méhüreg patológiáinak (polipok, miómák, hiperplázia, rosszindulatú daganatok és patológiák) kimutatása. a petevezetékek.
Nagyon hasznos a meddőséget okozó patológiák és állapotok kimutatásában.
Biopsziát vehet az érintett szövetből: a mintát ezután elküldik a patológusnak, aki tisztázza az elváltozás természetét.
Hogyan készülsz fel a hiszteroszkópiára?
A vizsgálat nem igényel különösebb előkészületeket, koplalást vagy bármilyen érzéstelenítést, gyógyszerkészítményt.
Az antibiotikumok csak profilaxisként alkalmazhatók szívbillentyű-betegségben szenvedő betegeknél.
A beteg továbbra is rendszeresen szedheti gyógyszereit, ügyelve arra, hogy a vizsgálat lefoglalásakor jelezze, ha véralvadásgátló gyógyszert használ.
Ez fájdalmas?
Ha a hiszteroszkópiát ambulánsan, érzéstelenítés nélkül végezzük, akkor a műtőben alkalmazottakhoz képest vékonyabb (általában 2-5 mm közötti) átmérőjű műszereket alkalmazunk.
A méhnyakcsatorna és a méhüreg tágulása a hüvelyen keresztül történő sóoldat infúzió révén történik: a méhnyakcsatorna e kitágítása szükséges a hiszteroszkóp áthaladásához és a méhüreg látásához.
Erre a tágulásra a méh összehúzódással reagál, mint a menstruáció alatt, és ez gyakran a menstruációs görcsökhöz hasonló fájdalmat okoz a betegnek, amely azonban néhány percen belül magától elmúlik.
Hiszteroszkópia érzéstelenítéssel a műtőben
A betegek 5%-ánál jelentősebb fájdalmat vált ki a műtőben végzett vizsgálat.
Ezekben az esetekben, amint a beteg kéri, az orvos azonnal felfüggeszti a beavatkozást, és teljes szedáció alatt ütemezi be, de már nem a járóbetegben, hanem a műtőben, altatásban.
Veszélyes a hiszteroszkópia?
Ez egy olyan vizsgálat, ahol a szövődmények ritkán fordulnak elő, és általában a vizsgált struktúrák hiszteroszkópos sérülésének lehetőségével függnek össze, ami vérzést eredményez.
Hysteroscopos polypectomia
A méhpolipok (nyaki, exocervicalis, méhnyálkahártya…) a nők 24%-ánál fordulnak elő, gyakran tünetmentesen, és az atípusos méhvérzés (azaz a méhből származó kóros vérzés) fő oka.
Az esetek 0.2-9%-ában rákossá válhatnak attól függően, hogy a nő fogamzóképes korában vagy menopauzában van.
Az endocervikális polipokat „őrszempolipoknak” nevezik, mivel az esetek negyedében egy másik nyaki polip jelenlétének árulkodó jele a hátuk mögött, vagy a méhen belüli endometrium polip.
A méhnyak- és méhnyálkahártya-polipok – akár tünetmentes – esetén is a választandó kezelés a polip műtéti hiszteroszkópiával történő reszekciója (eltávolítása), a hiszteroszkópos polipectomia néven ismert technika, amely számos tényezőtől függően járóbeteg- vagy műtőben is elvégezhető. mint például a polipok száma és mérete.
Olvassa el még:
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Méh mióma embolizáció: mi ez és hogyan kell kezelni
Az ambuláns hiszteroszkópia használata a korai diagnózishoz
Méhhüvelyi prolapsus: mi az indikált kezelés?
Medencefenéki diszfunkció: mi ez és hogyan kell kezelni
Medencefenéki diszfunkció: kockázati tényezők
Salpingitis: A petevezeték-gyulladás okai és szövődményei
Hysterosalpingography: A vizsgálat előkészítése és hasznossága
Nőgyógyászati rák: mit kell tudni a megelőzésükről
Teljes és operatív méheltávolítás: mik ezek, mit tartalmaznak
Vulvodynia: Mik a tünetei és hogyan kell kezelni
Mi az a Vulvodynia? Tünetek, diagnózis és kezelés: beszéljen a szakértővel
Folyadék felhalmozódása a peritoneális üregben: az ascites lehetséges okai és tünetei
Folyadék felhalmozódása a peritoneális üregben: az ascites lehetséges okai és tünetei
Mi okozza a hasi fájdalmat és hogyan kell kezelni
Kismedencei varicocele: mi ez és hogyan lehet felismerni a tüneteket
Az endometriózis meddőséget okozhat?
Transzvaginális ultrahang: hogyan működik és miért fontos
Candida Albicans és a hüvelygyulladás egyéb formái: tünetek, okok és kezelés
Mi az a Vulvovaginitis? Tünetek, diagnózis és kezelés
Hüvelyi fertőzések: mik a tünetei?
Chlamydia: Mik a tünetei és hogyan kell kezelni?
Chlamydia, a csendes és veszélyes fertőzések tünetei és megelőzése
Vetélés: Okok, diagnózis és kezelés