Diagnosztikai és operatív hiszteroszkópia: nőgyógyászati ​​vizsgálatok előkészítése, jelentősége

A hiszteroszkópia egy mini-invazív endoszkópos technika, amely lehetővé teszi, hogy a méh üregébe láthassunk szike használata nélkül, egy vékony műszeren, az úgynevezett hiszteroszkópon keresztül, akár közvetlenül, akár a hiszteroszkópon elhelyezett speciális kamerához csatlakoztatott monitoron keresztül.

A hiszteroszkópiát, amely a petevezetékek vizsgálatát is magában foglalja, „hiszterosalpingoszkópiának” nevezik.

A hiszteroszkópot a hüvelyen keresztül vezetik be a méhbe. Bár a módszer kissé kényelmetlen lehet, a lehető legtöbb szorongást, félelmet és mindenekelőtt fájdalmat megszünteti a páciens számára.

Diagnosztikai hiszteroszkópia és műtéti hiszteroszkópia

A diagnosztikus hiszteroszkópiával az orvos a méhszövet megfigyelésére „korlátozódik”, míg az operatív hiszteroszkópiával a hiszteroszkóphoz csatlakoztatott, kívülről irányított miniatür műszerekkel tudja a szövetet megfigyelni és kisebb sebészeti beavatkozásokat végezni.

Az operatív hiszteroszkópia lehetővé teszi az olyan problémák gyors, biztonságos megoldását, mint az összenövések és a kis polipok, rövidebb felépülési idővel, mint a nyílt műtétnél és általános érzéstelenítés nélkül.

Hiszteroszkópia: mikor lehet hasznos?

A diagnosztikus hiszteroszkópia hasznossá válik kóros méhvérzés esetén, mind a fogamzóképes korban, mind pedig különösen a menopauza után, és lehetővé válik a méh fejlődési rendellenességeinek (pl. septa), méhüreg patológiáinak (polipok, miómák, hiperplázia, rosszindulatú daganatok és patológiák) kimutatása. a petevezetékek.

Nagyon hasznos a meddőséget okozó patológiák és állapotok kimutatásában.

Biopsziát vehet az érintett szövetből: a mintát ezután elküldik a patológusnak, aki tisztázza az elváltozás természetét.

Hogyan készülsz fel a hiszteroszkópiára?

A vizsgálat nem igényel különösebb előkészületeket, koplalást vagy bármilyen érzéstelenítést, gyógyszerkészítményt.

Az antibiotikumok csak profilaxisként alkalmazhatók szívbillentyű-betegségben szenvedő betegeknél.

A beteg továbbra is rendszeresen szedheti gyógyszereit, ügyelve arra, hogy a vizsgálat lefoglalásakor jelezze, ha véralvadásgátló gyógyszert használ.

Ez fájdalmas?

Ha a hiszteroszkópiát ambulánsan, érzéstelenítés nélkül végezzük, akkor a műtőben alkalmazottakhoz képest vékonyabb (általában 2-5 mm közötti) átmérőjű műszereket alkalmazunk.

A méhnyakcsatorna és a méhüreg tágulása a hüvelyen keresztül történő sóoldat infúzió révén történik: a méhnyakcsatorna e kitágítása szükséges a hiszteroszkóp áthaladásához és a méhüreg látásához.

Erre a tágulásra a méh összehúzódással reagál, mint a menstruáció alatt, és ez gyakran a menstruációs görcsökhöz hasonló fájdalmat okoz a betegnek, amely azonban néhány percen belül magától elmúlik.

Hiszteroszkópia érzéstelenítéssel a műtőben

A betegek 5%-ánál jelentősebb fájdalmat vált ki a műtőben végzett vizsgálat.

Ezekben az esetekben, amint a beteg kéri, az orvos azonnal felfüggeszti a beavatkozást, és teljes szedáció alatt ütemezi be, de már nem a járóbetegben, hanem a műtőben, altatásban.

Veszélyes a hiszteroszkópia?

Ez egy olyan vizsgálat, ahol a szövődmények ritkán fordulnak elő, és általában a vizsgált struktúrák hiszteroszkópos sérülésének lehetőségével függnek össze, ami vérzést eredményez.

Hysteroscopos polypectomia

A méhpolipok (nyaki, exocervicalis, méhnyálkahártya…) a nők 24%-ánál fordulnak elő, gyakran tünetmentesen, és az atípusos méhvérzés (azaz a méhből származó kóros vérzés) fő oka.

Az esetek 0.2-9%-ában rákossá válhatnak attól függően, hogy a nő fogamzóképes korában vagy menopauzában van.

Az endocervikális polipokat „őrszempolipoknak” nevezik, mivel az esetek negyedében egy másik nyaki polip jelenlétének árulkodó jele a hátuk mögött, vagy a méhen belüli endometrium polip.

A méhnyak- és méhnyálkahártya-polipok – akár tünetmentes – esetén is a választandó kezelés a polip műtéti hiszteroszkópiával történő reszekciója (eltávolítása), a hiszteroszkópos polipectomia néven ismert technika, amely számos tényezőtől függően járóbeteg- vagy műtőben is elvégezhető. mint például a polipok száma és mérete.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Méh mióma embolizáció: mi ez és hogyan kell kezelni

Az ambuláns hiszteroszkópia használata a korai diagnózishoz

Méhhüvelyi prolapsus: mi az indikált kezelés?

Medencefenéki diszfunkció: mi ez és hogyan kell kezelni

Medencefenéki diszfunkció: kockázati tényezők

Salpingitis: A petevezeték-gyulladás okai és szövődményei

Hysterosalpingography: A vizsgálat előkészítése és hasznossága

Nőgyógyászati ​​rák: mit kell tudni a megelőzésükről

Teljes és operatív méheltávolítás: mik ezek, mit tartalmaznak

Vulvodynia: Mik a tünetei és hogyan kell kezelni

Mi az a Vulvodynia? Tünetek, diagnózis és kezelés: beszéljen a szakértővel

Folyadék felhalmozódása a peritoneális üregben: az ascites lehetséges okai és tünetei

Folyadék felhalmozódása a peritoneális üregben: az ascites lehetséges okai és tünetei

Mi okozza a hasi fájdalmat és hogyan kell kezelni

Kismedencei varicocele: mi ez és hogyan lehet felismerni a tüneteket

Az endometriózis meddőséget okozhat?

Transzvaginális ultrahang: hogyan működik és miért fontos

Candida Albicans és a hüvelygyulladás egyéb formái: tünetek, okok és kezelés

Mi az a Vulvovaginitis? Tünetek, diagnózis és kezelés

Hüvelyi fertőzések: mik a tünetei?

Chlamydia: Mik a tünetei és hogyan kell kezelni?

Chlamydia, a csendes és veszélyes fertőzések tünetei és megelőzése

Vetélés: Okok, diagnózis és kezelés

Forrás:

Medicina Online

Akár ez is tetszhet