Elsősegélynyújtás a munkahelyen a COVID-19 járvány idején
COVID-19, elsősegély a munkahelyen: a munkavállalók életük több mint egyharmadát a munkahelyen töltik. Az ügyfelek és más látogatók szintén jelentős időt töltenek a munkahelyeken. Ezért sürgős beavatkozást igénylő egészségügyi események fordulhatnak elő a munkahelyen.
A kórházon kívüli szívmegállás 0.3–4.7% -a (világszerte vezető halálok, évente 55 100/000 XNUMX felnőtt) fordul elő a munkahelyen.
Egyéb traumás események, amelyek a munkavállalókat, az ügyfeleket és a lakosságot érintik, kardiopulmonális újraélesztést (CPR) igényelhetnek.
Az összes traumatikus halálozás 7% -áért felelős fulladás, amely a harmadik legnagyobb baleseti halálozási ok a világon, jelentős kockázatot jelent az uszodákban és a fürdőkben.
Világszerte a fulladás miatti halálozások éves becslése 372 000, de ez alulbecsülhet.
Hatékony elsősegély minden dolgozó erkölcsi kötelessége. A 16/1/EGK irányelv 89. cikkének (391) bekezdésével összhangban a munkáltatóknak képzett elsősegélynyújtókat kell kijelölniük az elsősegélynyújtás, a tűzoltás és a munkavállalók evakuálására.
A lezárást követő tevékenységek folytatása a munkahelyi elsősegély felülvizsgálatát igényli.
Bár a munkahelyi elsősegélynyújtás általában jól szervezett egész Európában, a COVID-19 járvány miatt egyre nagyobb kihívást jelent, mivel a vírus súlyos fertőzésveszélyt jelent mind az áldozat, mind a mentő számára.
Az elsősegélynyújtás során a mentő és a sérült szoros kapcsolatban áll, különösen a CPR során.
A szájról szájra újraélesztés jelenti a legnagyobb fertőzésveszélyt.
A mellkasi kompresszió végrehajtása azonban passzív szellőztetéssel aeroszolokat is generál.
Az arcvédők / napellenzők és a Laerdal típusú zsebmaszkok egyirányú szűrt szeleppel biztosított védelme nem garantálja a mentő és a sérült biztonságát.
A COVID-19 járvány után felül kell vizsgálni a kockázatértékeléseket, és a szakmai elsősegély-nyújtási szolgáltatásokat át kell alakítani.
Mivel hiány lehet a védőeszközökből felszerelés és képzett üzemeltetőknek, a személyzetnek megfelelően képzettnek és késznek kell lennie a járvány okozta kihívások kezelésére.
A tanítási foglalkozások során meg kell őrizni a társadalmi távolságtartást és korlátozni kell a résztvevők számát. A hallgatóknak rendelkezniük kell megfelelő egyéni védőfelszereléssel (PPE).
Kézi fertőtlenítőszereket és fertőtlenítőszereket kell biztosítani a felületek tisztításához és fertőtlenítéséhez, valamint olcsó, dedikált próbababákat, amelyeket minden hallgató használat előtt és után is fertőtleníthet.
Automatizált külső Defibrillátor (AED) edzőeszközöket is fertőtleníteni kell.
A gondos erőforrás-gazdálkodás leküzdheti ezeket a problémákat, de nehezebb olyan hatékony biztonsági eljárásokat végrehajtani, amelyek célja a baleset és a mentő biológiai kockázatának megszüntetése.
A szájról szájra újraélesztés által okozott kockázat és a hatékony ellenőrzéssel kapcsolatos bizonytalanság arra késztetheti a munkavállalókat, hogy megtagadják a CPR elvégzését, vagy ha megfertőződtek, hibáztathatják munkáltatóikat a kockázat megfelelő ellenőrzésének elmulasztásáért.
Ezért az elsősegélynyújtásra és a CPR-re vonatkozó irányelveket módosítani kell, hogy további kockázatkezelési intézkedéseket és ajánlásokat is tartalmazzanak.
A fertőző betegségek átterjedésének elkerülése a szájról szájra újraélesztés során olyan probléma, amellyel a jelenlegi járvány előtt foglalkoztak.
Ha a sérültet HIV, tuberkulózis, hepatitis B vagy SARS fertőzte meg, a 2015-ös Európai Újjáélesztési Tanács (ERC) irányelvei azt ajánlották a mentőknek, hogy Laerdal típusú eldobható arcvédőt használjanak alacsony ellenállású szűrővel egyirányú szűrt szeleppel.
A COVID-19 járvány azonban arra késztette a nemzetközi és nemzeti szervezeteket, hogy frissítsék irányelveiket.
Ha a COVID-19 gyanúja merül fel, az American Heart Association (AHA) frissített irányelvei azt javasolják, hogy a laikus mentők csak mellkasi kompressziót és defibrillációt hajtsanak végre felnőtteknél, és teljes CPR-t csak olyan gyermekeknél hajtsanak végre, akiknél nagy a légzési elégtelenség kockázata.
Az AHA azt javasolja, hogy a mentőnek és a sérültnek egyaránt viseljen műtéti maszkot vagy arcvédőt [6]. A szemellenző szemvédelme nem ajánlott.
Az ausztrál és új-zélandi újraélesztési bizottság (ANZCOR) 3. április 2020-án közzétett ajánlásai azt sugallják, hogy a laikus mentőknek csak mellkasi kompressziót és nyilvános defibrillációt kell végezniük.
A hajlandó és magasan képzett laikus mentők azonban mentő légzést biztosíthatnak csecsemőknek és gyermekeknek, miközben betartják a kézmosás, tisztítás és fertőtlenítés szokásos óvintézkedéseit és biztonsági eljárásait.
A Nemzetközi Újjáélesztési Együttműködési Bizottság (ILCOR) 10. április 2020-én frissített irányelvei szájról orrra és szájra szellőztetést javasolnak a gyermekek számára (8 évnél fiatalabbak), ha a mentő kellően képzett és hajlandó vállalni a kockázatot.
Az EKT 24. április 2020-én konkrét ajánlásokat tett közzé, amelyeket az Egyesült Királyság és az Olasz Újjáélesztési Tanács kiadott nemzeti iránymutatásai követtek.
Az ERC irányelvei részletes CPR-eljárást határoztak meg a laikus mentők számára COVID-19 gyanús vagy megerősített felnőttek esetén.
Az újraélesztést szűrő arcmaszkokat (FFP2 vagy FFP3) és eldobható kesztyűt viselő mentőknek kell elvégezniük csak mellkasi kompresszióval, légzési manőverek elvégzése nélkül.
A mentőnek műtéti maszkkal (vagy szövetcsíkkal) kell letakarnia az áldozat orrát és száját, mielőtt mellkasi kompressziót hajtana végre.
Az ERC azt javasolja, hogy minden áldozatot úgy kezeljenek, mintha potenciálisan megfertõzõdött volna a COVID-19-ben.
Ezért, ha a sérült reagál és képes önellátásra, az ERC azt javasolja, hogy biztosítson elsősegélynyújtási tanácsokat biztonságos szociális távolságból (2 m).
Megfelelő PPE-t (azaz kesztyűt, FFP2 vagy FFP3 maszkot és szemellenzős szemvédőt) kell viselni, a sérültnek pedig sebészeti maszkot kell viselnie.
A mentőnek speciális egészségügyi segítséget kell kérnie, és saját egyéni védőeszközt kell viselnie.
Közvetlen segítséget csak akkor szabad nyújtani, ha feltétlenül szükséges (pl. Vérzés esetén, kötszer felvitele, adrenalin automatikus injektor használata, az áldozat reagálóképességének és elhelyezkedésének felmérése) az expozíció korlátozása érdekében.
Olaszországban az Olasz Újraélesztési Tanács (IRC) elfogadta az ERC pandémiás protokollját, és azt javasolta, hogy egyes munkahelyeken, például úszómedencékben a hivatásos mentők (életvédők) viseljenek egyéni védőeszközt (pl. Arcmaszkok, védőszemüvegek, kesztyűk), távolítsák el az összes védelem nélküli szemlélők, és használja a maszkgolyót a maszk és a labda közé helyezett nagy hatásfokú szűrővel.
A munkáltatóknak gondoskodniuk kell a biológiai biztonságról a mentők számára, és biztosítaniuk kell a szükséges egyéni védőeszközöket, azaz egy elsősegély-készletet, amely egyszer használatos kesztyűt (az EN ISO 374-5 szabványnak megfelelően), hidroalkoholos kézi tisztító gélt és szűrőmaszkokat tartalmaz.
Az FFP maszkoknak szűrőanyagból kell készülniük, el kell takarniuk az orrát és a száját, esetleg az állát is (félmaszk).
Az európai FFP2 által jóváhagyott maszkok a levegőben szuszpendált részecskék legalább 94% -át képesek kiszűrni, míg az FFP3 maszkok szűrési képessége legalább 99%.
Nagyjából megfelelnek az USA által jóváhagyott N95 és N99 maszkoknak. Azonban az Egyesült Államokban, akárcsak Európában, ezeknek a maszkoknak a jóváhagyási feltételei nem kifejezetten a biológiai ágensekkel szembeni védelemre vonatkoznak.
Mivel a COVID-19-ért felelős vírus „minimális fertőző dózisa” nem ismert, a SARS-CoV-2 fertőzés esetén javasoljuk az „elővigyázatosság elvének” alkalmazását és az FFP2 vagy FFP3 maszkok alkalmazását.
A maszk típusának megválasztása és ezért a védelem szintje kevésbé fontos lehet, mint a maszkok helyes használatának képessége.
Az FFP-k által kínált védelem nagyobb, ha az alany megfelelt az alkalmassági teszten.
A hatékonyság érdekében a maszkokat megfelelő módon kell viselni és eltávolítani, de a fertőzés kockázatát soha nem lehet kiküszöbölni.
A SARS tapasztalatai azt mutatják, hogy azoknál a biológiai betegségeknél, amelyekben nagyon korlátozott számú részecske elegendő lehet a fertőzéshez, a maszkok minden típusa nem megfelelő, ezért egyes munkavállalók megfertőződhetnek, még akkor is, ha megfelelően használják a maszkokat.
A fertőzés korlátozásának legjobb stratégiája az, ha világos utasításokat és útmutatásokat ad, és biztosítja azok betartatását.
Az oktatási erőfeszítéseknek a megfelelő képzésre, a kézhigiéné megerősítésére, a maszkok testének és tömítésének ellenőrzésére, valamint az egyéni védőeszközök biztonságos eltávolítására kell összpontosítaniuk.
Összegzésképpen: mivel a SARS-CoV-2 nagyon fertőző vírus, és a nemzetközi és európai ajánlások betartása csökkenti a mentők és a balesetek kockázatát, de nem szünteti meg teljes mértékben, a megelőzésnek ezt a kockázatot az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintre kell csökkentenie.
Az elsősegélynyújtót tájékoztatni kell minden lehetséges veszélyről, tisztában kell lennie a vírus átterjedésének kockázatával, és rendelkezésére kell bocsátani az egyéni védőeszközöket. Az elsősegélynyújtónak azonban vállalnia kell a maradék kockázatot.
Olvassa el is
forrás