Endometriózis ciszta: az endometrioma tünetei, diagnózisa, kezelése

Az endometriózis ciszta vagy endometrióma olyan cisztaképződmény, amely méhnyálkahártya eredetű „régi” vérrel van telve, így barnás színt kap.

Méretük 2-5 centiméter átmérőjű, de akár 10-20 centiméteresre is megnőhetnek.

Ezek a ciszták hasi görcsöket, kismedencei fájdalmat és különösen fájdalmas menstruációs ciklust okozhatnak.

Önmagukban ugyan nem veszélyesek, de nagyon veszélyessé válhatnak hüvelyi vérzéssel, lázzal, hányingerrel, ill. hányás.

Amikor ilyen szövődmény lép fel, az endometriómák felelősek lehetnek egy vészhelyzetért.

A ciszta súlyosságától és méretétől függően a kezelés változhat, és választható gyógyszeres vagy sebészeti kezelés.

Mik azok az endometriózis ciszták?

Az endometrióma egy nem rákos, folyadékkal teli ciszta – mint láttuk, „öreg” vér az endometriumból –, amely a petefészekben képződik.

Ezek a tipikusan sötét színű, barna színű ciszták, amelyek kátrányra vagy olvasztott csokoládéra emlékeztethetnek, érinthetik az egyik vagy mindkét petefészket, és előfordulhatnak külön-külön vagy ciszták csoportjaként.

Ez az állapot az endometriózisban szenvedő nők 20-40 százalékát érinti.

Ahogy a kifejezés is sugallja, az endometriózis ciszták a nőket érintő betegség tipikus megnyilvánulása

A valóságban, bár gyakran „petefészekcisztáknak” nevezik, a kifejezés téves elnevezés, mivel a petevezetékek szintjén, a bél utolsó szakaszában vagy a hashártya egyes részein is megjelenhetnek.

Az esetek körülbelül 80%-ában azonban az érintett szerv a petefészek.

Mi az endometriózis?

Az endometriózis sajnos meglehetősen gyakori betegség, amelyben a méh belső nyálkahártyája, az endometrium, a méh külső részén, valamint a petefészkeken, petevezetékeken és a reproduktív traktus egyéb területein nő.

Ennek a bélésnek a rendellenes növekedése súlyos fájdalmat és néha meddőséget okoz.

Mik az endometriózis ciszta tünetei?

Bár lehet, hogy nincs különösebb megnyilvánulása, a tünetek általában meglehetősen határozottak.

Vigyázat: nem a ciszta mérete határozza meg a tünetek súlyosságát vagy intenzitását: előfordulhat, hogy egy kis cisztával rendelkező nő nagyon akut tüneteket tapasztal, míg a nagy cisztával rendelkezők tünetmentesek és eljutnak a diagnózisig véletlenül.

Mindenesetre, amikor előfordulnak, a tünetek hasonlóak az endometriózis tüneteihez.

Nem feltétlenül minden tünet egyszerre jelentkezik, lehetséges, hogy egyes tünetek kifejezettebbek, mint mások, vagy egyáltalán nem, és a következőket foglalják magukban:

  • Menstruációs ciklus intenzív fájdalommal és hasi görcsökkel.
  • Kismedencei fájdalom, amely szintén nem kapcsolódik a menstruációs ciklushoz, különösen vizelés vagy székletürítés közben.
  • Szabálytalan ciklus.
  • Fájdalom szex közben.
  • Súlyos esetekben fogamzási nehézség és meddőség.

Mint fentebb említettük, az endomestriotikus ciszták vészhelyzetet jelenthetnek szakadás esetén: ilyen esetekben hirtelen erős hasi fájdalmat okozhatnak a test azon oldalán, ahol a ciszta található, és vérzést okozhat a nemi szervekből, valamint hányást okozhat. , hasmenés és láz.

Ilyen esetben a legjobb, ha azonnal orvoshoz fordul, vagy elmegy a intenzív osztály.

Mi okozza az endometriomát?

Sok vita folyik arról, hogyan és miért alakulnak ki ezek a ciszták.

A legelfogadottabb elmélet szerint ezek az endometriózis közvetlen következményei.

Valójában ezeknek a cisztáknak a nyálkahártyája úgy működik, mint a méh nyálkahártyája: növekszik, majd kiürül a női hormonok havi emelkedése és csökkenése hatására.

Normál állapotban ez a szövet a menstruációs cikluson keresztül kiürül; kóros állapotban azonban a ciszta üregében rekedt marad.

Itt gyulladást és petefészek-rendellenességeket okozhat.

A petefészekciszták azonban endometriózis hiányában is kialakulhatnak: ebben az esetben az eredet még meglehetősen rejtélyes.

Hogyan diagnosztizálják az endometriózis cisztákat?

Ha a fent leírt tünetek jelentkeznek, jelentkezzen nőgyógyászati ​​vizsgálatra, és beszéljen kezelőorvosával.

A szakember további műszeres vizsgálatokat javasolhat a feltételezett diagnózis megerősítésére.

Különösen kismedencei ultrahangvizsgálatot írhat elő, ha:

  • Érzékeli a ciszta jelenlétét a kismedencei vizsgálat során.
  • A tünetei alapján arra gyanakszik, hogy endometriózisa van.
  • Megmagyarázhatatlan meddőségben szenved.

A belső képalkotó eljárást alkalmazó ultrahangos vizsgálat képes azonosítani, hogy van-e ciszta, bár nem tudja pontosan meghatározni, hogy milyen típusú cisztáról van szó.

A megerősítéshez ezért biopsziát kell végezni: az orvos tűvel kivonja a ciszta belsejében lévő anyagot, hogy mikroszkóp alatt elemezze azt.

Ezt az eljárást azonban, mivel tele van bizonyos szövődményekkel, ritkán hajtják végre.

Hogyan kezelik az endometriózis cisztákat?

Nyilvánvaló, hogy nincs egyetlen kezelés az ilyen típusú cisztákra.

A választott kezelés számos tényezőtől függ, többek között:

  • A beteg életkora
  • A panaszos tünetek
  • A ciszta elhelyezkedése
  • Terhesség utáni vágy

Ha a ciszta kicsi és nem okoz tüneteket, az orvos nagyon óvatos megközelítést javasolhat: a cisztát évente néhányszor ellenőrizni kell, és időről időre fel kell mérni annak előrehaladását és lehetséges növekedését.

Ebben az időszakban az ovulációt gátló gyógyszerek, például a fogamzásgátló tabletta is felírható.

Ez segíthet a fájdalom szabályozásában és lelassíthatja a ciszták növekedését, de nem gyógyítja meg őket.

Gonadotropinon vagy progeszteronon alapuló hormonális kezelések is előírhatók, amelyek elnyomhatják vagy korlátozhatják az ösztrogéntermelést.

Ezenkívül nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID-ok) is javasoltak, hogy segítsenek a nőknek megbirkózni a fájdalommal – különösen a menstruációs ciklus során.

Súlyosabb esetekben határozott beavatkozás válik szükségessé; akkor műtéthez folyamodnak.

Különösen a sebészeti kezelés, az úgynevezett petefészek-cisztektómia, gyakran javasolt olyan nők számára, akik:

  • Fájdalmas tünetek
  • 4 cm-nél nagyobb ciszták
  • Meddőség
  • Meglehetősen előrehaladott kor

Ezen kívül azoknak is ajánlható, akiknek már volt gyermekük, vagy akik nem akarnak teherbe esni, hogy a helyzet bonyolulttá válása előtt beavatkozzanak.

Ha a nő már menopauzában van, a műtét szinte rutinszerű, és magában foglalja a teljes petefészek eltávolítását (ovariectomia).

A műtétet általában laparoszkóppal, azaz vékony, hosszú csővel végzik, amelynek végén egy lámpa és egy kamera található – amely segíti az orvosokat a beavatkozás elvégzésében –, amelyet egy kis bemetszésen keresztül vezetnek be.

Azonban még akkor is, ha a sebész magasan képzett, az egészséges petefészekszövet a cisztával együtt eltávolítható, ami hátrányosan befolyásolhatja a petefészek működését.

Másrészt az endometriózis ciszta által okozott gyulladás jobban befolyásolhatja a termékenységet, mint maga a műtét.

Éppen ezért célszerű ezt alaposan megbeszélni kezelőorvosával, és mérlegelni minden lehetséges és megvalósítható lehetőséget az Ön egyedi esetére.

Milyen hatással van az endometriózis cisztája a termékenységre?

Az endometriózis ciszták behatolhatnak, károsíthatják és átvehetik az egészséges petefészekszövetet: ez komoly veszélyt jelenthet a termékenységre.

Az imént leírtak szerint azonban ezt a fajta cisztát nehéz lehet kezelni, és meg kell jegyezni, hogy ugyanazok a kismedencei műtétek, amelyeket az ellenőrzésükre vagy eltávolításukra használnak, bár általában minimálisan invazívak, petefészek-hegesedéshez és ennek következtében csökkent termékenységhez vezethetnek.

Ezen túlmenően megfigyelték, hogy az ilyen betegségben szenvedő nők általában a következőket tapasztalják:

  • Kisebb számú tojás;
  • Petesejtek, amelyek kevésbé valószínű, hogy érik;
  • A follikulus-stimuláló hormon (FSH) magasabb szintje, ami petefészek-problémák jelenlétére utalhat.

Az endometriózis ciszták jelenléte azonban nem egyenlő a meddőséggel: valójában sok nő van, akinek az endometriózis ciszták jelenléte ellenére még mindig sikerül természetes úton teherbe esni.

Azoknál a nőknél, akiknél az endometriózis ciszták miatti termékenységi problémái vannak, amelyeket orvosi vagy sebészeti kezeléssel nem lehet megoldani, az in vitro megtermékenyítés egy másik lehetőség.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Petefészek ciszta: tünetek, okok és kezelés

Hogyan nyilvánul meg a cystitis?

Méhnyakrák: A megelőzés jelentősége

A petefészekrák, a Chicagói Orvostudományi Egyetem érdekes kutatása: Hogyan éheztethetjük a rákos sejteket?

Vulvodynia: Mik a tünetei és hogyan kell kezelni

Mi az a Vulvodynia? Tünetek, diagnózis és kezelés: beszéljen a szakértővel

Folyadék felhalmozódása a peritoneális üregben: az ascites lehetséges okai és tünetei

Mi okozza a hasi fájdalmat és hogyan kell kezelni

Kismedencei varicocele: mi ez és hogyan lehet felismerni a tüneteket

Az endometriózis meddőséget okozhat?

Transzvaginális ultrahang: hogyan működik és miért fontos

Candida Albicans és a hüvelygyulladás egyéb formái: tünetek, okok és kezelés

Mi az a Vulvovaginitis? Tünetek, diagnózis és kezelés

Húgyúti fertőzések: A cystitis tünetei és diagnózisa

Méhnyakrákszűrés, THINPrep és Pap teszt: mi a különbség?

Diagnosztikai és műtéti hiszteroszkópia: mikor szükséges?

A hiszteroszkópia elvégzésének technikái és eszközei

Az ambuláns hiszteroszkópia használata a korai diagnózishoz

Méhhüvelyi prolapsus: mi az indikált kezelés?

Medencefenéki diszfunkció: mi ez és hogyan kell kezelni

Medencefenéki diszfunkció: kockázati tényezők

Salpingitis: A petevezeték-gyulladás okai és szövődményei

Hysterosalpingography: A vizsgálat előkészítése és hasznossága

Nőgyógyászati ​​rák: mit kell tudni a megelőzésükről

A hólyag nyálkahártyájának fertőzései: cystitis

Kolposzkópia: A hüvely és a méhnyak vizsgálata

Kolposzkópia: mi ez és mire való

Gender Medicine and Women's Health: Jobb gondozás és megelőzés a nők számára

Hányinger terhesség alatt: tippek és stratégiák

Anorexia Nervosa: Mik a tünetei, hogyan kell beavatkozni

Kolposzkópia: mi ez?

Kolposzkópia: hogyan kell felkészülni, hogyan kell elvégezni, mikor fontos

Cisztitisz: tünetek, okok és gyógymódok

A hólyaghurut, az antibiotikumok nem mindig szükségesek: felfedezzük a nem antibiotikus profilaxist

Policisztás petefészek szindróma: jelek, tünetek és kezelés

Női cystitis, hogyan kell kezelni: Urológiai perspektívák

Mik azok a Myomasok? Olaszországban a Nemzeti Rákkutató Intézet tanulmánya radiomikát használ a méh mióma diagnosztizálására

forrás

Bianche Pagina

Akár ez is tetszhet