A gége a fonációért, azaz a hangok kibocsátásáért felelős szerv. A légzőrendszer része, és összeköti a felső légutakat (orr, melléküregek, garat) és az alsó légutakat (légcső, hörgők)

A gége porcos szerkezetű, és ideális esetben három részre osztható:

• szupraglottikus gége: a felső részt képviseli, és közvetlenül a nyelv alapja alatt helyezkedik el, az epiglottistól a hamis hangszálakig;
• glottikus gége: a központi részt képviseli, és magában foglalja a hangszálakat;
• szubglottikus gége: az alsó részt képviseli, amely a légcsővel folytatódik.

Mi a gégerák?

A gége rosszindulatú daganatai a leggyakoribb daganatok a fej és nyak vidék.

A leginkább érintett korosztály az 50 és 70 év közötti.

A gége daganatai a legtöbb esetben a szerv belsejét borító nyálkahártyából származnak: a leggyakoribb a laphámsejtes karcinóma (az esetek 95%-ában).

Az esetek kisebb százalékában a daganat más szövetekből, például izom- vagy kötőszövetből (szarkómák), nyirokszövetből (limfómák) vagy mirigyekből (adenómákból) származik.

A diagnózis után öt évvel a túlélés körülbelül 60%, a korai stádiumú daganatos betegek 90-95%-ától a metasztatikus daganatos betegek 19%-áig terjed.

A fő kockázati tényező a dohányzás.

Az alkohollal való visszaélés is fontos szerepet játszik.

Mik a gégerák tünetei?

A leggyakoribb jelek és tünetek a következők:

• dysphonia: a hang motiválatlan és tartós (több mint két hétig) lehalkulása a hangszín megváltozásával;
• dysphagia: nyelési nehézség, és néha fájdalommal (odinophagia) társulhat, amely a fülbe sugározhat (reflex otalgia)
• dyspnoe: légzési nehézség, amelyet a torokban összehúzódó érzésként érzékelnek;
• duzzanat megjelenése a nyak oldalsó régiójában (adenopathia), amely hetekig fennáll anélkül, hogy visszafejlődik.

Diagnózis

Gyanús tünetek esetén fül-orr-gégészeti vizsgálatot kell végezni.

A gégedaganatok diagnosztizálására a leghasznosabb vizsgálat a gégetükrözés, amely lehetővé teszi a fekélyek vagy gégetömegek jelenlétének felmérését, valamint a gége funkciójának (hangszalag-motilitás) értékelését.

A gégetükrözés mellett lehetőség van az NBI (Narrow Band Imaging) rendszer alkalmazására, amely a nyálkahártya vaszkularizációját hangsúlyozza, így a legfelületesebb karcinómák is azonosíthatók neoangiogén megjelenésük alapján.

Ha a vizsgálat során elváltozást találnak a gégeben, gégebiopsziát kell végezni szuszpenziós mikrolaringoszkópiával.

Ha a nyak nyirokcsomó-duzzanata a kezdetekkor jelentkezik, ultrahanggal vezérelt tűszívás (FNA) végezhető annak jóindulatú vagy rosszindulatú természetének meghatározására.

Végül képalkotó vizsgálatok, például CT-vizsgálat, mágneses magrezonancia képalkotás és/vagy PET-vizsgálat használható a patológia mértékének felmérésére.

A gége daganatok kezelése

A kezelés megválasztása egyrészt a betegség helyétől és stádiumától, másrészt a beteg általános egészségi állapotától és várható élettartamától függ.

A betegség korai stádiumában a CO2 lézerrel vagy kizárólagos sugárterápiával végzett szájon át végzett műtét ugyanazt az eredményt garantálhatja a gyógyulás és a helyi kontroll tekintetében.

Kiválasztott, előrehaladottabb daganatok esetén nyílt részleges gégeeltávolítás végezhető, amely garantálja a jó onkológiai kontrollt és a hang megőrzését tartós tracheostoma nélkül.

Előrehaladott daganatok esetén viszont a kezelést kemo-radioterápia vagy totális laryngectomia jelenti, azaz a gége en bloc eltávolítása, amely általában a nyaki nyirokcsomók egy- vagy kétoldali eltávolításával jár együtt. laterocervicalis ürítés).

A teljes gégeeltávolítás a légutak normál folytonosságának elvesztésével jár, ezért a beteg légzésének biztosításához tartós tracheostomia szükséges.

Előrehaladott betegség esetén a műtéti kezelést posztoperatív sugárkezelés követheti, esetleg kemoterápiával kombinálva.

Az elvégzett műtét típusától függően lehetőség nyílik a gége által végzett funkciók egy részének vagy összességének helyreállítására (légzés, nyelés és hang).

Ha a gégét el kell távolítani, lehetséges lesz a beszéd egy új hangon, az úgynevezett nyelőcső (vagy erigmo-fonikus) hangon folytatni.

Kövess

Az utánkövetés során elvégzendő vizsgálatok gyakorisága és típusa a kiújulás kockázatától függ, amelyet az egyes betegekre a betegség kezdeti stádiuma és az egyéni kockázati tényezők, valamint az elvégzett kezelés típusa alapján számítanak ki. ki.

A klinikai utóvizsgálat magában foglalja a fej-nyaki régió teljes objektív vizsgálatát és a laringoszkópiát, kiegészítve NBI vizsgálattal.

A fül-orr-gégészeti vizsgálaton kívül olyan vizsgálatokat is alkalmaznak, mint a nyaki nyirokcsomó-állomások ultrahangvizsgálata, a betegség esetleges lokális kiújulásának értékelésére pedig kontrasztanyagos CT vagy MRI.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

A szájüreg rosszindulatú daganatai: áttekintés

Neuroendokrin daganatok: áttekintés

Jóindulatú májdaganatok: Angiomát, fokális csomós hiperpláziát, adenomát és cisztákat fedezünk fel

A vastag- és végbél daganatai: Felfedeztük a vastag- és végbélrákot

A mellékvese daganatai: amikor az onkológiai komponens csatlakozik az endokrin komponenshez

Agydaganatok: tünetek, osztályozás, diagnózis és kezelés

Mi a daganatok perkután termoablációja és hogyan működik?

Kolorektális reszekció: Milyen esetekben szükséges a vastagbél traktus eltávolítása

Pajzsmirigyrák: típusok, tünetek, diagnózis

Az endothel szövetek daganatai: Kaposi-szarkóma

Laryngospasmus: okok és tünetek

Croup (laryngotracheitis), a gyermek légutak akut elzáródása

Magzati műtét, gége atresia műtétje Gaslininél: A második a világon

Saját légút 4. rész: Laryngoscopy

Mi az a gégeeltávolítás? Áttekintés

Laryngitis: tünetek, kezelés és megelőzés

Forrás:

Humanitas