Gerincbiopszia: mi ez, hogyan történik és milyen kockázatokkal jár

A gerincbiopszia egy diagnosztikai vizsgálat, amely magában foglalja a csont egy kis részének eltávolítását a gerincoszlopból

Mi az a gerinc biopszia?

A gerincoszlop biopsziája a paraspinalis lágyszövetekből (elülső és hátsó), a szómából és a hátsó csigolyaívekből, a csigolyaközi porckorongokból, az epidurális térből és a konjugált üregekből vett kis csontrészleten alapul.

Az eljárás eredményesnek tekinthető a csigolya-, porckorong- és paraspinalis lágyrész-elváltozások jellemzésében.

80-95% körüli pontossággal rendelkezik, nagyon nagy megbízhatósággal az oszteolitikus elváltozások vizsgálatában.

Mi a gerincbiopszia célja?

A csigolyabiopsziát a neoplazmák (csigolya vagy paraspinalis), fertőzések és metabolikus csontbetegségek jelenlétének ellenőrzésére végzik.

Hogyan történik a csigolyabiopszia?

Az eljárást helyi érzéstelenítésben, finom tűkkel végezzük.

Az eljárás végrehajtásához háromféle technikát alkalmaznak: „Tandem”, két különböző kaliberű tű párhuzamos beszúrásával, az egyik helyi érzéstelenítéshez, a másik a biopsziához.

Koaxiális, különböző kaliberű tűk egymásba szúrásával a mély elváltozások elérése érdekében.

Egytű” tüskével (vékony fémhuzal, amelyet a tűbe szúrnak, hogy megakadályozza az eltömődést), csigolya- és lágyszövet-biopsziákhoz használják.

Az eljárást követő harminc percben a beteget fekve és megfigyelés alatt kell tartani.

Ezen idő letelte után minden szövődmény nélkül elbocsátható.

Ki végezheti el a tesztet?

A csigolyabiopsziát biztonságos módszernek tekintik.

Óvatosan kell azonban végezni, ha véralvadási zavarok, terhesség, a biopszia helyén lokális fertőzések (osteomyelitis és spondylodiscitis), kiterjedt és szilárd csigolyafúziók vagy neurológiai szövődmények miatt nem férnek hozzá a porckoronghoz.

A gerincbiopszia fájdalmas és/vagy veszélyes vizsgálat?

A csigolyabiopszia helyi érzéstelenítésben történik, így a fájdalom, még ha enyhe is, általában jól tolerálható.

A teszt elvégzésével járó szövődmények meglehetősen ritkák, az esetek 0.2 százalékában fordulnak elő, és a következőket foglalják magukban: paravertebralis haematoma, iatrogén ideggyökér-elváltozások, pneumothorax, vertebralis osteomyelitis, túlzott vérzés és spondylodiscitis.

Neurológiai sérülések az esetek 0.08%-ában, halálozás 0.02%-ban fordul elő.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Mi az a melltű biopszia?

Fúziós prosztata biopszia: Hogyan történik a vizsgálat

Echo- és CT-vezérelt biopszia: mi ez és mikor van rá szükség

Mi az a tűszívás (vagy tűbiopszia vagy biopszia)?

Mi a szupra-aorta törzsek (carotisok) Echocolordopplerje?

Mi az a hurokrögzítő? Az otthoni telemetria felfedezése

Szív Holter, A 24 órás elektrokardiogram jellemzői

Perifériás arteriopathia: tünetek és diagnózis

Endokavitaris elektrofiziológiai vizsgálat: miből áll ez a vizsgálat?

Szívkatéterezés, mi ez a vizsgálat?

Echo Doppler: Mi ez és mire való

Transoesophagealis echokardiogram: miből áll?

Vénás trombózis: a tünetektől az új gyógyszerekig

A nyaki tengelyek echotomográfiája

Mi az agy biopszia?

Mi az a májbiopszia és mikor kell elvégezni?

Hasi ultrahang: hogyan kell elvégezni és mire használható

Mi a retina fluorangiográfia és mik a kockázatok?

Echodoppler: mi ez és mikor kell elvégezni

forrás

Humanitas

Akár ez is tetszhet