A Triage egy olyan rendszer, amelyet a baleseti és sürgősségi osztályokon (EDA) használnak a balesetben érintettek kiválasztására a növekvő sürgősségi/sürgősségi osztályok szerint, az elszenvedett sérülések súlyossága és klinikai képük alapján.

Hogyan kell elvégezni az osztályozást?

A felhasználók értékelési folyamatának magában kell foglalnia az információgyűjtést, a jelek és tünetek azonosítását, a paraméterek rögzítését és az összegyűjtött adatok feldolgozását.

Ennek az összetett gondozási folyamatnak a lebonyolítása érdekében a triage ápoló igénybe veszi szakmai kompetenciáját, a triázsban végzett oktatás és képzés során megszerzett ismereteit, készségeit és saját tapasztalatait, valamint más szakembereket, akikkel, ill. együttműködik és interakcióba lép.

A triage fejlesztése három fő fázisban történik:

• a beteg vizuális” értékelése: ez egy gyakorlatilag vizuális értékelés, amely azon alapul, hogy a páciens hogyan mutatja be magát, mielőtt megvizsgálta volna és azonosította volna a hozzáférés okát. Ez a fázis lehetővé teszi, hogy a sürgősségi osztályra kerülés pillanatától felismerjük az azonnali és azonnali kezelést igénylő sürgősségi helyzetet: az eszméletlenül, amputált végtaggal és bőséges vérzéssel érkező beteg például nem sokra szorul. több értékelést piros kódnak kell tekinteni;
• szubjektív és objektív értékelés: a vészhelyzetek kizárása után az adatgyűjtési szakaszba lépünk. Az első szempont a beteg életkora: ha az alany 16 évesnél fiatalabb, gyermekgyógyászati ​​osztályozásra kerül sor. Ha a beteg 16 évesnél idősebb, felnőtt osztályozást végeznek. A szubjektív értékelés során az ápolónő megvizsgálja a fő tünetet, a jelen eseményt, a fájdalmat, a kapcsolódó tüneteket és a múltbéli kórtörténetet, mindezt célzott anamnesztikus kérdések segítségével a lehető leggyorsabban meg kell tenni. A hozzáférés okának és az anamnesztikus adatok azonosítása után tárgyilagos vizsgálatot végeznek (főleg a beteg megfigyelésével), megmérik az életjeleket, és olyan konkrét információkat keresnek, amelyek az érintett testkörzet vizsgálatából származhatnak. tünet;
• Triage döntés: Ezen a ponton a triágistának rendelkeznie kell minden szükséges információval, hogy színkóddal írja le a beteget. Egy ilyen kóddal kapcsolatos döntés azonban nagyon összetett folyamat, amely gyors döntéseken és tapasztalatokon alapul.

A triagista döntése gyakran tényleges folyamatábrákon alapul, mint például a cikk tetején.

Az egyik diagram a „START módszert” ábrázolja.

Triage START módszerrel

A START mozaikszó a következőkből áll:

• Egyszerű;
• Triage;
• És;
• Gyors;
• A kezelés.

Ennek a protokollnak az alkalmazásához a triágistának négy egyszerű kérdést kell feltennie, és ha szükséges, csak két manővert kell végrehajtania, a légutak elzárását és a hatalmas külső vérzés megállítását.

A négy kérdés folyamatábrát alkot, és a következők:

• jár a beteg? YES= zöld kód; ha NEM járok, felteszem a következő kérdést;
• lélegzik a beteg? NO = légúti elzáródás; ha nem akadályozhatók = fekete kód (menthetetlen beteg); ha lélegzik, felmérem a légzésszámot: ha >30 légzés/perc vagy <10/perc = piros kód
• ha a légzésszám 10 és 30 légzés között van, akkor továbblépek a következő kérdésre:
• van a radiális impulzus? NO= piros kód; ha pulzus van, lépjen a következő kérdésre:
• eszméleténél van a beteg? ha egyszerű parancsokat hajt végre = sárga kód
• ha nem egyszerű parancsokat hajt végre = piros kód.

Nézzük most külön-külön a START módszer négy kérdését:

1 TUD A BETEG JÁRNI?

Ha a beteg sétál, zöldnek kell tekinteni, azaz alacsony prioritású a mentéshez, és tovább kell lépnie a következő sérülthez.

Ha nem jár, lépjen tovább a második kérdésre.

2 LÉGZEL A BETEG? MI A LÉGZÉSE?

Ha nem lélegzik, próbálja meg a légutak felszabadítását és oropharyngealis kanült felhelyezését.

Ha továbbra sem lélegzik, megkísérlik az akadályozást, és ha ez nem sikerül, a pácienst nem lehet védeni (fekete kód). Ha viszont a légzés átmeneti kihagyás után újraindul, az piros kódnak számít.

Ha a frekvencia nagyobb, mint 30 légzés/perc, az piros kódnak számít.

Ha ez kevesebb, mint 10 légzés/perc, akkor piros kódnak számít.

Ha a frekvencia 30 és 10 légzés között van, akkor továbblépek a következő kérdésre.

3 VAN RADIÁLIS PULZUS?

A pulzus hiánya különböző tényezők miatti hipotenziót jelent, kardiovaszkuláris dekompenzációval, ezért a beteg vörösnek minősül, antishock helyzetben van, figyelembe véve a gerinc igazodását.

Ha a radiális impulzus hiányzik, és nem jelenik meg újra, az piros kódnak számít. Ha a pulzus újra megjelenik, akkor is vörösnek számít.

Radiális impulzus esetén legalább 80 Hgmm-es szisztolés nyomás tudható be a betegnek, ezért áttérek a következő kérdésre.

4 TUDATOS A BETEG?

Ha a beteg válaszol olyan egyszerű kérésekre, mint például: nyissa ki a szemét vagy dugja ki a nyelvét, az agyműködés megfelelően jelen van, és sárgának számít.

Ha a beteg nem válaszol a kérésekre, akkor vörös kategóriájúvá kell minősíteni, és biztonságos oldalsó helyzetbe kell helyezni, figyelembe véve a gerinc igazodását.

CESIRA módszer

A CESIRA módszer a START módszer alternatívája.

Erről külön cikkben fogunk beszélni.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Mi legyen a gyermekgyógyászati ​​elsősegélynyújtó készletben

Valóban működik az elsősegélynyújtás helyreállítási pozíciója?

Veszélyes a nyakörv felhelyezése vagy eltávolítása?

Gerinc immobilizálása, nyakörvek és autókból való kiemelés: több árt, mint használ. Idő a változásra

Nyakörvek: 1 vagy 2 részes készülék?

World Rescue Challenge, Extrication Challenge csapatoknak. Életmentő gerincdeszkák és nyakörvek

Különbség az AMBU ballon és a légzőgolyós vészhelyzet között: két alapvető eszköz előnyei és hátrányai

Nyaki nyakörv traumás betegeknél a sürgősségi orvoslásban: mikor kell használni, miért fontos

KED extrakciós eszköz a trauma eltávolításához: mi ez és hogyan kell használni

Forrás:

Medicina Online