Mellkasi fájdalom, sürgősségi betegellátás

By Cristiano Antonino On 26. január 2023.

A mellkasi fájdalom vagy mellkasi diszkomfort a negyedik leggyakoribb vészhelyzet, amelyre az EMS-szakemberek reagálnak, és ez az összes segélyhívó hívások körülbelül 10%-át teszi ki.

A mellkasi fájdalom okai a kisebb problémáktól, például emésztési zavaroktól vagy stressztől a súlyos, életet veszélyeztető vészhelyzetekig, például szívroham vagy tüdőembóliaig változhatnak.

Betegeik kezelése során az elsősegélynyújtó orvosok gyakran különös figyelmet fordítanak a mellkasi fájdalom leírására, hogy jobban megértsék a vészhelyzet súlyosságát.

A legtöbb ember számára a mellkasi fájdalom „szúró”, „égő”, „fájdalmas”, „éles” vagy „nyomásszerű” érzésként jelentkezhet.

A mellkasi fájdalom a test más területeire is kisugározhat vagy elmozdulhat, beleértve a nyak, karok, gerinc, hát és has felső része.

A mellkasi fájdalomhoz kapcsolódó egyéb tünetek közé tartozik a hányinger, hányás, szédülés, légszomj, szorongás és izzadás.

A mellkasi fájdalom típusa, súlyossága, időtartama és kapcsolódó tünetei segíthetnek ennek az orvosi vészhelyzetnek a diagnózisában és kezelésében.

A mellkasi fájdalom okának diagnosztizálása kihívást jelent, és megköveteli a lehetséges okok megértését, alapos fizikális vizsgálatot, a beteg kórtörténetét és a részletekre való odafigyelést.

Mi a mellkasi fájdalom?

A mellkasi fájdalom fájdalom vagy kellemetlen érzés a mellkasban.

A fájdalom jellemzően a mellkas elülső részén jelentkezik, és éles vagy tompa nyomásként, nehézségként vagy szorításként írható le.

A kapcsolódó tünetek közé tartozhat a váll, a kar, a felső has vagy az állkapocs fájdalma, valamint hányinger, izzadás vagy légszomj.

A mellkasi fájdalom okai

A mellkasi fájdalom két kategóriába sorolható: szívvel kapcsolatos fájdalom vagy nem szívvel kapcsolatos fájdalom.

A szívvel kapcsolatos fájdalom kategóriába tartozik az angina (más néven angina pectoris) fájdalomtípus is, amelyet a szívbe áramló vér hiánya okoz.

A mellkasi fájdalom súlyos és viszonylag gyakori okai közé tartozhat a következő állapotok bármelyike:

Akut koszorúér-szindróma, például szívroham (31%)
Gastrooesophagealis reflux betegség (30%)
Izom- vagy csontfájdalom (28%)
Tüdőgyulladás (2%)
tüdőembólia (2%)
Pneumothorax vagy szívburokgyulladás (4%)
Aorta disszekció (1%)
Övsömör (0.5%)
Egyéb gyakori okok közé tartozik a nyelőcső szakadás és a szorongásos zavarok. A mellkasi fájdalom okának meghatározása a személy kórtörténetén, fizikális vizsgálatán és egyéb orvosi vizsgálatokon alapul.

A mellkasi fájdalom kezelése a kiváltó okon alapul.

A kezdeti kezelés gyakran olyan gyógyszereket tartalmaz, mint az aszpirin és a nitroglicerin.

Ha azonban az ok nem világos, a személyt egy közeli kórházba vagy egészségügyi intézménybe szállítják további kivizsgálás céljából.

Gyermekeknél a mellkasi fájdalom leggyakoribb okai a következők:

Mozgásszervi (76-89%)
Edzés által kiváltott asztma (4-12%)
Emésztőrendszeri betegségek (8%)
Pszichogén okok (4%)
A gyermekek mellkasi fájdalmának veleszületett okai is lehetnek.

Mikor hívja a segélyhívó számot mellkasi fájdalom esetén

Ha azt gyanítja, hogy szívrohamot kap, azonnal hívja a segélyhívó számot, vagy menjen a legközelebbi kórházba vagy sürgősségi klinikára.

Ha néhány percnél tovább tartó megmagyarázhatatlan mellkasi fájdalma van, azonnal kérjen sürgősségi orvosi segítséget, ahelyett, hogy maga próbálná diagnosztizálni az okot.

Hogyan kezeljük a mellkasi fájdalmat

A mellkasi fájdalom egyes okai életveszélyesek, például szívroham vagy tüdőembólia.

Emiatt, ha néhány percnél tovább tartó megmagyarázhatatlan mellkasi fájdalma van, azonnal sürgősségi orvosi segítséget kell kérnie.

Hívja a segélyhívó számot. Ne próbálja figyelmen kívül hagyni vagy kivárni a tüneteket, mert ez szívrohamra vagy más súlyos egészségügyi állapotra utalhat.

Hívja a segélyhívó számot, és ha nem elérhető a segélyszolgálat, kérjen meg valakit, hogy vigye el a legközelebbi kórházba.

Csak végső esetben vigye magát egészségügyi intézménybe.

Ezzel veszélybe kerülhet Ön vagy mások, ha állapota hirtelen romlik.

Rágjon el egy aszpirint. 2 tabletta aszpirin (150 mg) elrágása akár 24%-kal is csökkentheti a halálozás kockázatát, ha szívroham korai szakaszában veszi be.

Ne szedjen aszpirint, ha allergiás, vérzési problémái vannak, vagy ha más vérhígító gyógyszert szed.

A legfontosabb, hogy kerülje az aszpirin szedését, ha kezelőorvosa arra utasította, hogy bármilyen okból kerülje azt.

Vegyen nitroglicerint, ha előírja. Ha úgy gondolja, hogy szívinfarktusa van, és orvosa nitroglicerint írt fel Önnek, vegye be az utasításoknak megfelelően.

A nitroglicerin bevehető tabletta formájában (a nyelv alatt), vagy a mellkason lévő transzdermális tapasz segítségével.

A nitroglicerin csökkentheti a mellkasi fájdalmat és javíthatja a szív vérellátását.

Kezdje el az újraélesztést, ha utasításra van. Ha egy feltételezett szívroham áldozat eszméletlen, hívja a segélyhívó számot, és az EMS diszpécser tanácsot adhat Önnek, hogy kezdje meg a kardiopulmonális újraélesztést (CPR).

Ha nem részesült CPR képzésben, az orvosi szakértők azt javasolják, hogy csak mellkaskompressziót végezzen (körülbelül 100-120 percenként).

Használjon automatizált külsőt Defibrillátor (AED), ha elérhető.

Ha a szívroham áldozata eszméletlen, és azonnal elérhető az AED, kövesse a készülék utasításait és használja.

Hogyan kezelik az EMT-k és a mentők a mellkasi fájdalmat

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

Minden klinikai vészhelyzet esetén az első lépés a beteg gyors és szisztematikus felmérése. Ehhez az értékeléshez a legtöbb EMS-szolgáltató a ABCDE megközelítés.

Az ABCDE (Airway, Breathing, Circulation, Disability, Exposure) megközelítés minden klinikai vészhelyzetben alkalmazható azonnali értékelés és kezelés céljából. Utcán is használható vele vagy anélkül felszerelés.

Használható fejlettebb formában is, ahol sürgősségi egészségügyi szolgáltatások állnak rendelkezésre, beleértve a sürgősségi osztályokat, kórházakat vagy intenzív osztályokat.

Kezelési irányelvek és források az orvosi elsőként reagálók számára

A szívinfarktussal járó mellkasi fájdalom kezelési irányelvei megtalálhatók az Állami EMT-tisztviselők Országos Szövetsége (NASEMSO) National Model EMS Clinical Guidelines 27. oldalán.

Ezeket az irányelveket a NASEMSO tartja karban, hogy megkönnyítse az állami és helyi EMS rendszer klinikai irányelveinek, protokolljainak és működési eljárásainak létrehozását.

Ezek az irányelvek bizonyítékokon vagy konszenzuson alapulnak, és EMS-szakemberek általi használatra készültek.

Az iránymutatások magukban foglalják a páciens gyors felmérését a mellkasi fájdalom tüneteire vonatkozóan, amelyek a következők lehetnek:

Légszomj
Rendellenes légzésszám vagy erőfeszítés
A járulékos izmok használata
A levegőcsere minősége, beleértve a légzési hangok mélységét és egyenlőségét
Zihálás, rhonchi, rales vagy stridor
Köhögés
Rendellenes szín (cianózis vagy sápadtság)
Rendellenes mentális állapot
A hipoxémia bizonyítéka
A nehéz légúti jelek

A kórház előtti kezelések és beavatkozások a következők lehetnek:

Nem invazív lélegeztetési technikák
Oropharyngealis légutak (OPA) és nasopharyngealis légutak (NPA)
Szupraglottikus légutak (SGA) ort extraglottic eszközök (EGD)
Endotracheális intubálás
Intubáció utáni kezelés
Gyomor dekompresszió
Cricothyroidotomy
Szállítás a legközelebbi kórházba a légutak stabilizálása céljából

Az EMS-szolgáltatóknak hivatkozniuk kell a CDC Field Triage irányelvek a sérült betegek szállítási céljával kapcsolatos döntésekért.

EMS protokoll az atraumás mellkasi fájdalomra

A mellkasi fájdalom és kényelmetlenség kórházi kezelés előtti kezelésének protokolljai a segélyszolgálati szolgáltatónként eltérőek, és függhetnek a páciens tüneteitől vagy kórtörténetétől is.

Ha a mellkasi fájdalom oka atraumás, egy tipikus protokoll követheti az alábbi kezdeti lépéseket:

Végezze el a helyszín méretének növelését, az elsődleges felmérést és az azonnali életmentő beavatkozásokat. Legyen a közelben egy AED, és készen áll.
Légszomj vagy hipoxia (SPO2 < 94%) esetén oxigént kell adni a légúti tünetek vagy a telítettség (94-99%) javítására.
Kerülje a beteg megerőltetését (azaz, ha lehetséges, a beteget hordozni kell), és helyezze kényelmes helyzetbe, hacsak más tényezők nem teszik szükségessé.
Kérjen Advanced Life Support (ALS) szolgáltatást, figyelembe véve elérhetőségüket és a kórház közelségét. Fontolja meg a sürgősségi szívkatéteres (PCI) képességgel rendelkező befogadó intézménybe történő szállítást. Csökkentse a helyszíni időt.
Szerezze meg a kiindulási vitális jeleket, a kórelőzményt, és végezzen másodlagos értékelést, figyelembe véve a fibrinolitikus terápia ellenjavallatait (legutóbbi vérzés, műtét stb.) és a szívkárosodást.

Orális aszpirin és szublingvális nitroglicerin vagy gliceril-trinitrát kezelésének megkezdése. Az azonnali szállítás fontos – NE késleltesse a szállítást ezeknek a kezeléseknek a beadásához.