Mellrák: minden, amit tudnod kell

Az emlőrák egy neoplazma. Olyan sejtekből áll, amelyek ellenőrizetlenül növekednek. Beteg sejtek az emlőszövet minden típusában kialakulhatnak, de túlnyomórészt a mirigysejtekben, azaz a lebenyekben, vagy a galaktofor csatornák falát alkotó sejtekben alakulnak ki daganatok.

Alapvetően az emlődaganatok két makrokategóriára oszthatók: invazív és nem invazív.

Az ilyen típusú daganatok osztályozása 5 szakaszt azonosít:

0. stádium: in situ carcinomának is nevezik. A lobularis carcinoma in situ nem agresszív daganat, de kockázati tényező lehet a későbbi rosszindulatú formációk kialakulásában. Az in situ ductalis carcinomát viszont inkább rákmegelőző formának tekintik, mint valódi daganatnak, és az immunrendszerünk működésének köszönhetően spontán visszafejlődést okozhat.

I. stádium: 2 cm-nél kisebb átmérőjű, korai stádiumú rák, amely nem érinti a nyirokcsomókat.

II. stádium: rák a kezdeti fázisban, még mindig 2 cm-nél kisebb átmérőjű, de a nyirokcsomókat érintette, vagy 2 cm-nél nagyobb átmérőjű, de nem érintette a nyirokcsomókat.

III. stádium: ebben az esetben lokálisan előrehaladott, ezért változó méretű daganatról beszélünk, amely a hónalj alatti nyirokcsomókat érintette, vagy az emlő környékén más szöveteket is érint.

IV. stádium: ez a rák, amely áttéteket adott, és ezért más szerveket is érintett.

Amikor a mellrákról beszélünk, nagyon fontos beszélni a túlélési arányokról

Sőt, szerencsére manapság a legtöbb esetben túl lehet élni az ilyen típusú rákot.

Pontosabban, ha a daganat 0. stádiumú, a nők 5 éves túlélési aránya 98%.

A százalékos arány 75%-ra csökken, ha nyirokcsomók érintettek.

Ami az áttétes rákot illeti, tehát IV. stádiumról beszélünk, az átlagos túlélés a kemoterápiával kezelt betegeknél 2 év, de akár 10 év is lehet.

Hogyan ismerhető fel a mellrák

Sajnos a mellrák kialakulása tünetmentes.

Ez azt jelenti, hogy az ember nagyon korai szakaszában nem veszi észre, hogy rákos.

Az egyetlen módja annak, hogy megtudjuk, a megelőzés, amelyet szűrővizsgálatokkal végeznek.

Amikor azonban a daganat előrehaladottabb, olyan jeleket észlelhet, mint a mellbimbók belső vagy külső változásai, az egyik mellbimbóból való szivárgás, a bőr felszínének és színének vagy a mell alakjának megváltozása.

Mindezen esetekben célszerű azonnal orvoshoz fordulni.

Hogyan történik a diagnózis

Az emlőrákot mammográfiával, ultrahanggal és emlővizsgálattal diagnosztizálják.

Otthoni emlőröntgen is kérhető, ami ágyhoz kötött, járási, mentális zavarokkal küzdő betegek esetén nagyon hasznos.

Kétségesebb esetekben, azaz amikor a mell nagyon sűrű szerkezetű, az MRI hasznosabb.

Ha az orvos gyanít valamit, biopsziát kérhet citológiai vagy mikrohisztológiai vizsgálat elvégzésére.

Hogyan előzhető meg a mellrák és hogyan kezeljük

Amint láttuk, nagyon fontos szerepet játszik a megelőzés.

A megelőzés az Egészségügyi Minisztérium által javasolt mammográfiás szűrés elvégzését jelenti 50 éves kortól, kivéve, ha a daganat ismeretében van, ebben az esetben 40 éves kortól kétévente érdemes mammográfiás vizsgálatot végezni; ehelyett a fiatalabb nőknek ultrahangos vizsgálat javasolt, manuális vizsgálattal.

Ha emlődaganatot diagnosztizálnak, a stádiumtól függően megfelelő kezelést kell végezni.

Az ajánlott kezelések közé tartozik a sugár- és kemoterápia, valamint az új hormonális és biológiai kezelések.

Az orvostudományi újításoknak köszönhetően ma már kevésbé invazív műtétek elvégzésére és a mellbimbó megőrzésére irányul, ha a mellet mastectomiával kell eltávolítani.

Kevésbé súlyos esetekben quadrantectomiát végeznek, azaz a nyirokcsomó körül elhelyezkedő kvadráns eltávolítását.

A diéta is fontos

Azt is megállapították, hogy a diéta nagyon fontos.

A mellrák megelőzése érdekében érdemes sok gyümölcsöt és zöldséget enni, az állati fehérjék közül előnyben részesíteni a halat, jó adag gabonaféléket és rostot kell beépíteni az étrendbe, és csökkenteni kell a tejfogyasztást.

Azoknak, akik genetikailag hajlamosak erre a ráktípusra, szűrővizsgálaton és esetleg genetikai vizsgálaton kell részt venniük.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Mellrák: Minden nőnek és minden korosztálynak, a megfelelő megelőzés

Mellrák: Eszközök a korai diagnózishoz

Transzvaginális ultrahang: hogyan működik és miért fontos

Pap -teszt vagy Pap -kenet: mi ez és mikor kell megtenni

Mammográfia: „életmentő” vizsgálat: mi ez?

Mellrák: onkoplasztika és új sebészeti technikák

Nőgyógyászati ​​rák: mit kell tudni a megelőzésükről

Petefészekrák: tünetek, okok és kezelés

Mi a digitális mammográfia és milyen előnyei vannak

Melyek a mellrák kockázati tényezői?

A mellrákos nők nem kínálnak termékenységi tanácsokat

Etiópia, Lia Taddesse egészségügyi miniszter: Hat központ az emlőrák ellen

Mell önvizsgálat: hogyan, mikor és miért

A petefészekrák, a Chicagói Orvostudományi Egyetem érdekes kutatása: Hogyan éheztethetjük a rákos sejteket?

Fúziós prosztata biopszia: Hogyan történik a vizsgálat

CT (számítógépes axiális tomográfia): mire használható

Mi az EKG és mikor kell elektrokardiogramot csinálni?

MRI, a szív mágneses rezonancia képalkotása: mi ez és miért fontos?

Emlő MRI: mi ez és mikor készül

Lupus Nephritis (a szisztémás lupus erythematosus után másodlagos nephritis): tünetek, diagnózis és kezelés

Mi az a tűszívás (vagy tűbiopszia vagy biopszia)?

Pozitronemissziós tomográfia (PET): mi ez, hogyan működik és mire használható

CT, MRI és PET vizsgálatok: mire valók?

MRI, a szív mágneses rezonancia képalkotása: mi ez és miért fontos?

Urethrocisztoszkópia: mi ez és hogyan történik a transzuretrális cisztoszkópia

Mi a szupra-aorta törzsek (carotisok) Echocolordopplerje?

Sebészet: neuronavigáció és az agyműködés monitorozása

Robotsebészet: előnyök és kockázatok

Refraktív sebészet: mire való, hogyan kell végrehajtani és mit kell tenni?

Miokardiális szcintigráfia, a szívkoszorúerek és a szívizom egészségét leíró vizsgálat

Egyfoton emissziós számítógépes tomográfia (SPECT): mi ez és mikor kell elvégezni

Mi az a melltű biopszia?

Mi az EKG és mikor kell elektrokardiogramot csinálni?

MRI, a szív mágneses rezonancia képalkotása: mi ez és miért fontos?

Emlő MRI: mi ez és mikor készül

Mammográfia: Hogyan és mikor kell csinálni

Pap teszt: mi ez és mikor kell csinálni?

forrás

Mediciadomicilio

Akár ez is tetszhet