Mellrák: minden, amit tudnod kell
Az emlőrák egy neoplazma. Olyan sejtekből áll, amelyek ellenőrizetlenül növekednek. Beteg sejtek az emlőszövet minden típusában kialakulhatnak, de túlnyomórészt a mirigysejtekben, azaz a lebenyekben, vagy a galaktofor csatornák falát alkotó sejtekben alakulnak ki daganatok.
Alapvetően az emlődaganatok két makrokategóriára oszthatók: invazív és nem invazív.
Az ilyen típusú daganatok osztályozása 5 szakaszt azonosít:
0. stádium: in situ carcinomának is nevezik. A lobularis carcinoma in situ nem agresszív daganat, de kockázati tényező lehet a későbbi rosszindulatú formációk kialakulásában. Az in situ ductalis carcinomát viszont inkább rákmegelőző formának tekintik, mint valódi daganatnak, és az immunrendszerünk működésének köszönhetően spontán visszafejlődést okozhat.
I. stádium: 2 cm-nél kisebb átmérőjű, korai stádiumú rák, amely nem érinti a nyirokcsomókat.
II. stádium: rák a kezdeti fázisban, még mindig 2 cm-nél kisebb átmérőjű, de a nyirokcsomókat érintette, vagy 2 cm-nél nagyobb átmérőjű, de nem érintette a nyirokcsomókat.
III. stádium: ebben az esetben lokálisan előrehaladott, ezért változó méretű daganatról beszélünk, amely a hónalj alatti nyirokcsomókat érintette, vagy az emlő környékén más szöveteket is érint.
IV. stádium: ez a rák, amely áttéteket adott, és ezért más szerveket is érintett.
Amikor a mellrákról beszélünk, nagyon fontos beszélni a túlélési arányokról
Sőt, szerencsére manapság a legtöbb esetben túl lehet élni az ilyen típusú rákot.
Pontosabban, ha a daganat 0. stádiumú, a nők 5 éves túlélési aránya 98%.
A százalékos arány 75%-ra csökken, ha nyirokcsomók érintettek.
Ami az áttétes rákot illeti, tehát IV. stádiumról beszélünk, az átlagos túlélés a kemoterápiával kezelt betegeknél 2 év, de akár 10 év is lehet.
Hogyan ismerhető fel a mellrák
Sajnos a mellrák kialakulása tünetmentes.
Ez azt jelenti, hogy az ember nagyon korai szakaszában nem veszi észre, hogy rákos.
Az egyetlen módja annak, hogy megtudjuk, a megelőzés, amelyet szűrővizsgálatokkal végeznek.
Amikor azonban a daganat előrehaladottabb, olyan jeleket észlelhet, mint a mellbimbók belső vagy külső változásai, az egyik mellbimbóból való szivárgás, a bőr felszínének és színének vagy a mell alakjának megváltozása.
Mindezen esetekben célszerű azonnal orvoshoz fordulni.
Hogyan történik a diagnózis
Az emlőrákot mammográfiával, ultrahanggal és emlővizsgálattal diagnosztizálják.
Otthoni emlőröntgen is kérhető, ami ágyhoz kötött, járási, mentális zavarokkal küzdő betegek esetén nagyon hasznos.
Kétségesebb esetekben, azaz amikor a mell nagyon sűrű szerkezetű, az MRI hasznosabb.
Ha az orvos gyanít valamit, biopsziát kérhet citológiai vagy mikrohisztológiai vizsgálat elvégzésére.
Hogyan előzhető meg a mellrák és hogyan kezeljük
Amint láttuk, nagyon fontos szerepet játszik a megelőzés.
A megelőzés az Egészségügyi Minisztérium által javasolt mammográfiás szűrés elvégzését jelenti 50 éves kortól, kivéve, ha a daganat ismeretében van, ebben az esetben 40 éves kortól kétévente érdemes mammográfiás vizsgálatot végezni; ehelyett a fiatalabb nőknek ultrahangos vizsgálat javasolt, manuális vizsgálattal.
Ha emlődaganatot diagnosztizálnak, a stádiumtól függően megfelelő kezelést kell végezni.
Az ajánlott kezelések közé tartozik a sugár- és kemoterápia, valamint az új hormonális és biológiai kezelések.
Az orvostudományi újításoknak köszönhetően ma már kevésbé invazív műtétek elvégzésére és a mellbimbó megőrzésére irányul, ha a mellet mastectomiával kell eltávolítani.
Kevésbé súlyos esetekben quadrantectomiát végeznek, azaz a nyirokcsomó körül elhelyezkedő kvadráns eltávolítását.
A diéta is fontos
Azt is megállapították, hogy a diéta nagyon fontos.
A mellrák megelőzése érdekében érdemes sok gyümölcsöt és zöldséget enni, az állati fehérjék közül előnyben részesíteni a halat, jó adag gabonaféléket és rostot kell beépíteni az étrendbe, és csökkenteni kell a tejfogyasztást.
Azoknak, akik genetikailag hajlamosak erre a ráktípusra, szűrővizsgálaton és esetleg genetikai vizsgálaton kell részt venniük.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Mellrák: Minden nőnek és minden korosztálynak, a megfelelő megelőzés
Mellrák: Eszközök a korai diagnózishoz
Transzvaginális ultrahang: hogyan működik és miért fontos
Pap -teszt vagy Pap -kenet: mi ez és mikor kell megtenni
Mammográfia: „életmentő” vizsgálat: mi ez?
Mellrák: onkoplasztika és új sebészeti technikák
Nőgyógyászati rák: mit kell tudni a megelőzésükről
Petefészekrák: tünetek, okok és kezelés
Mi a digitális mammográfia és milyen előnyei vannak
Melyek a mellrák kockázati tényezői?
A mellrákos nők nem kínálnak termékenységi tanácsokat
Etiópia, Lia Taddesse egészségügyi miniszter: Hat központ az emlőrák ellen
Mell önvizsgálat: hogyan, mikor és miért
Fúziós prosztata biopszia: Hogyan történik a vizsgálat
CT (számítógépes axiális tomográfia): mire használható
Mi az EKG és mikor kell elektrokardiogramot csinálni?
MRI, a szív mágneses rezonancia képalkotása: mi ez és miért fontos?
Emlő MRI: mi ez és mikor készül
Mi az a tűszívás (vagy tűbiopszia vagy biopszia)?
Pozitronemissziós tomográfia (PET): mi ez, hogyan működik és mire használható
CT, MRI és PET vizsgálatok: mire valók?
MRI, a szív mágneses rezonancia képalkotása: mi ez és miért fontos?
Urethrocisztoszkópia: mi ez és hogyan történik a transzuretrális cisztoszkópia
Mi a szupra-aorta törzsek (carotisok) Echocolordopplerje?
Sebészet: neuronavigáció és az agyműködés monitorozása
Robotsebészet: előnyök és kockázatok
Refraktív sebészet: mire való, hogyan kell végrehajtani és mit kell tenni?
Miokardiális szcintigráfia, a szívkoszorúerek és a szívizom egészségét leíró vizsgálat
Egyfoton emissziós számítógépes tomográfia (SPECT): mi ez és mikor kell elvégezni
Mi az EKG és mikor kell elektrokardiogramot csinálni?
MRI, a szív mágneses rezonancia képalkotása: mi ez és miért fontos?
Emlő MRI: mi ez és mikor készül
Mammográfia: Hogyan és mikor kell csinálni
Pap teszt: mi ez és mikor kell csinálni?