Mi a szívelégtelenség és hogyan ismerhető fel?
Szívelégtelenség akkor fordul elő, amikor a szív már nem képes ellátni összehúzó pumpáló funkcióját, így nem tudja biztosítani az egész szervezet megfelelő vérellátását.
Krónikus állapotról van szó, amely a diagnózis felállítását követően megköveteli a pácienstől egy olyan kúra megkezdését, amely mindenekelőtt életmódváltást és nagyon hatékony gyógyszeres terápiát foglal magában, amely a közelmúltban új, még hatékonyabb gyógyszerekkel gazdagodott.
A szívelégtelenség kezelése intervenciós kezeléseket is igényelhet, mint például automata defibrillátor vagy pacemaker beültetése, a billentyűbetegség műtéti vagy perkután korrekciója, műtéti vagy perkután szívizom revaszkularizáció, sőt szívátültetéssel vagy műszívvel történő szívpótlás.
A szívelégtelenség gyakorisága Olaszországban körülbelül 2%, de az életkor előrehaladtával növekszik, fokozatosan gyakoribbá válik a nők körében, és mindkét nemnél eléri a 15%-ot a 85 éves és idősebb embereknél.
DEFIBRILLÁTOROK, LÁTOGASSA EL az EMD112 BOOTH -t VÉSZHELYZETI EXPO -n
Szívrendszer: szisztolés és diasztolés dekompenzáció
A szív dekompenzációja szisztolés és diasztolés dekompenzációra osztható; a szisztolés dekompenzációt az ineffektív pumpaműködés, míg a diasztolés dekompenzációt az eredménytelen kamratelődés jellemzi.
Valójában a szív a perifériáról kap vénás vért a pitvaron és a jobb kamrán keresztül, és a pulmonalis keringésbe küldi oxigénellátás céljából, míg a pitvar és a bal kamra az aortába, majd az artériákba szállítja az oxigént. és tápanyagokat minden szerv szövetébe.
A bal kamra funkcióját az ejekciós frakció alapján fejezik ki, ez az érték (általában echokardiogrammal számítják ki), amely azt fejezi ki, hogy a bal kamra minden egyes összehúzódásával (szisztoléjával) az aortába hány százalékos vér távozik.
Megkülönböztetik a megőrzött kilökődési frakció dekompenzációját, a csökkentett ejekciós frakció dekompenzációját és a közbenső kilökődési frakció dekompenzációját.
Szívelégtelenség: Ki a leginkább veszélyeztetett?
A csökkent ejekciós frakcióval járó dekompenzáció kialakulásának fokozott kockázata azoknál a betegeknél fordul elő, akiknek a kórtörténetében ischaemiás szívbetegség, különösen szívinfarktus, szívbillentyű-betegség vagy magas vérnyomás szerepel, különösen, ha az nem megfelelően kontrollált.
A megőrzött kilökődési frakció dekompenzációjának kockázati tényezői az olyan állapotok, mint a cukorbetegség, a metabolikus szindróma, az elhízás, a magas vérnyomás, a pitvarfibrilláció és a női nem.
Légszomj, ödéma és fáradtság: a szívelégtelenség tünetei
A szívelégtelenség, különösen a korai szakaszában, tünetmentes lehet.
Általában a fő tünet a megerőltetéskor fellépő nehézlégzés, azaz a fizikai aktivitás során fellépő légzési nehézség.
A betegség előrehaladtával a dyspnoe csökkenő erőfeszítéssel jelentkezik.
Létezik decubitus dyspnoe is, amely akkor jelentkezik, amikor a beteg éjszaka lefekszik: a légszomj érzése megszakítja az alvást, és felülésre kényszeríti az alanyt.
A szívelégtelenséghez kapcsolódó további tünetek az ödéma, azaz a lábak, a lábfejek, a bokák és a has duzzanata a folyadék felhalmozódása miatt, valamint a fáradtság.
A szívelégtelenségben szenvedő betegeknél ezekkel a tünetekkel nem feltétlenül egyidejűleg jelentkeznek, de a szívelégtelenség kockázatának kitett személyeknél a nehézlégzés és/vagy ödéma megjelenése vészharangnak tekintendő, és ezt szakemberrel ki kell vizsgálni.
A vérmintával végzett natriuretikus peptid vizsgálat hasznos a diagnózishoz; ezeket a molekulákat főként a bal kamra termeli, és a normál értékek általában kizárják a dekompenzáció miatti tünetek lehetőségét.
A dekompenzáció felismerése gyakran nehéz: a legtöbben idős, sokféle betegségben szenvedő betegek alulbecsülik a tüneteket, mert nem specifikusak, és más okok miatt is előfordulhatnak.
A tünetek is ingadoznak, és intenzitásuk változhat a napok múlásával.
KIVÁLÓ DEFIBRILLATOROK A VILÁGBAN: LÁTOGASSA A ZOLL BOOTH -T VÉSZHELYZETI EXPO -n
Az életmód jelentősége a megelőzésben
Az életmódra való odafigyelés és a szív- és érrendszeri kockázati tényezők – például a dohányzás, a magas koleszterinszint, a túlsúly és a mozgásszegénység – leküzdése fontos a szív egészségének megőrzése és – amennyire lehetséges – a szív- és érrendszeri betegségek, köztük a szívbetegségek kialakulásának megelőzésében. kudarc.
Olvassa el még:
Szívelégtelenség: tünetek és lehetséges kezelések