Mi az a Loop Recorder? Az otthoni telemetria felfedezése
A hurokrögzítő egy beültethető eszköz, amelyet alkalmi szívritmus-rendellenességek észlelésére használnak.
A készülék ciklikus memóriával rendelkezik, és folyamatosan rögzíti a szívritmust, így visszaadja az orvos által távolról leolvasható és értelmezhető elektrokardiográfiás nyomot.
A Holter EKG-val ellentétben, amely 24-48 órás folyamatos rögzítést tesz lehetővé, a hurokrögzítők sokkal hosszabb monitorozást tesznek lehetővé.
Az eszköz egy USB stick méretű, és egy bemetszésen keresztül a mellkasra, a páciens bőre alá kerül.
A legújabb modellek olyan kicsik, hogy „injektálható hurokrögzítőknek” nevezik őket, és behelyezésük után teljesen láthatatlanok.
Hogyan működik a Loop Recorder?
A hurokrögzítő retrospektív memóriával van felszerelve, melynek köszönhetően folyamatosan rögzíthető az EKG-nyom, és csak bizonyos rögzítési szegmensek tárolhatók utólag.
A tárolás történhet akár a felvétel manuális aktiválásával, speciális távirányítóval, ha tünetek jelentkeznek, vagy automatikusan, ha a készülék szívritmuszavart észlel.
Az EKG-nyom hossza az eszköztől függően változhat, akárcsak a belső tárolókapacitás.
Amint kimerült, a legrégebbi nyomokat törölni kell, hogy újakat lehessen rögzíteni.
Kinek ajánlott a Loop Recorder?
A Loop Recorder olyan betegek számára ajánlott, akiknél aritmogén betegséggel összeegyeztethető tünetek jelentkeznek, de ritkaságuk miatt nem elemezhetők más diagnosztikai tesztekkel.
Ezenkívül az eszköz használata olyan esetekben javasolt, amikor a páciens nem tudja manuálisan aktiválni a felvételt, vagy ha tünetmentes szívritmuszavarok jelenlétét szeretné felmérni.
Pontosabban, a készülék használata a következő esetekben alkalmazható:
- ismétlődő eszméletvesztés
- epilepszia;
- tünetmentes visszatérő ájulás;
- pitvarfibrilláció;
- szívdobogás;
- bizonytalan eredetű kriptogén stroke.
Használata lehetővé teszi az orvos számára az esetleges szívelégtelenségek szisztémás szűrését, a helyes diagnózis felállítását, de a beteg antiaritmiás terápia hatékonyságának felmérését is.
Hogyan történik a beültetés?
A hurokrögzítő beültetése rövid nappali kórházi tartózkodás alatt történik, amelynél a betegnek legalább 8 órán át éheztetettnek kell lennie.
Az eljárás során az eszközt a mellkas bőrén egy kis bemetszésen keresztül a bőr alá ültetik, helyi érzéstelenítésben.
Az eljárás végén a bemetszést néhány felszívódó öltéssel lezárják.
Az újabb, úgynevezett injektálható modellek ezzel szemben speciális szubkután bevezető rendszerrel helyezhetők be.
Az implantátum beültetése után a betegnek 1-2 óráig megfigyelés alatt kell maradnia, majd elbocsátható.
A beültetésből adódó szövődmények általában nagyon ritkák, és az enyhe fájdalomra és a beültetés helyén kialakuló kis méretű hematómára korlátozódnak, amely a beavatkozás után néhány napon belül visszahúzódik.
Nagyon ritka esetekben sebfertőzés léphet fel.
*Ez csak tájékoztató jellegű: ezért fel kell venni a kapcsolatot azzal a telephellyel, ahol a vizsgálatot végzik, hogy konkrét információkat kaphassanak az előkészítési eljárásról.
Olvassa el még:
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Szív Holter, A 24 órás elektrokardiogram jellemzői
Perifériás arteriopathia: tünetek és diagnózis
Endokavitaris elektrofiziológiai vizsgálat: miből áll ez a vizsgálat?
Head Up Tilt Test, hogyan működik a Vagal Syncope okait vizsgáló teszt
Mi az ischaemiás szívbetegség és lehetséges kezelések
Perkután transzluminális koszorúér-angioplasztika (PTCA): mi ez?
Ischaemiás szívbetegség: mi ez?
EMS: Gyermekkori SVT (szupraventrikuláris tachycardia) vs sinus tachycardia
Gyermek toxikológiai vészhelyzetek: Orvosi beavatkozás gyermekmérgezés esetén
Valvulopathiák: A szívbillentyű-problémák vizsgálata
Mi a szív mágneses rezonancia képalkotása kontrasztanyaggal (Cine MRI) és miért végzik el?
Mi a különbség a pacemaker és a szubkután defibrillátor között?
Szívbetegség: Mi a kardiomiopátia?
A szív gyulladásai: myocarditis, fertőző endocarditis és pericarditis
Szívmormogások: mi ez és mikor kell aggódni?
Klinikai áttekintés: Akut légzési distressz szindróma
Botallo Ductus Arteriosus: Intervenciós terápia
Szívbillentyű-betegségek: áttekintés
Kardiomiopátiák: típusok, diagnózis és kezelés
Elsősegélynyújtás és sürgősségi beavatkozások: ájulás
Döntési teszt: miből áll ez a teszt?
Szívszinkopus: mi ez, hogyan diagnosztizálják és kit érint?
Az új epilepszia-figyelmeztető eszköz életek ezreit mentheti meg
A görcsrohamok és az epilepszia megértése
Elsősegélynyújtás és epilepszia: hogyan lehet felismerni a rohamot és segíteni a betegen
Neurológia, különbség az epilepszia és az ájulás között
Pozitív és Negatív Lasègue Bejelentkezés Szemiotika
Wasserman jele (Inverz Lasègue) Pozitív a szemiotikában
Pozitív és negatív Kernig-jel: szemiotika agyhártyagyulladásban
Lithotómia helyzete: mi ez, mikor használják, és milyen előnyökkel jár a betegellátásban
Trendelenburg (Anti-Shock) Pozíció: mi ez és mikor ajánlott
Hanyatt fekvő, fekvő, oldalirányú decubitus: Jelentés, helyzet és sérülések
Feszítők az Egyesült Királyságban: melyiket használják a legjobban?
Valóban működik az elsősegélynyújtás helyreállítási pozíciója?
Fordított Trendelenburg álláspont: mi ez és mikor ajánlott
Evakuációs székek: Ha a beavatkozás nem lát előre semmilyen hibahatárt, számíthat a csúszásra
Gyógyszeres terápia tipikus aritmiákra sürgősségi betegeknél
Kanadai ájulás kockázati pontszáma - Szinkóp esetén a betegek valóban veszélyben vannak, vagy nem?