Az obstruktív alvási apnoe olyan egészségügyi állapot, amelyet a felső légutak teljes vagy részleges elzáródása miatti légzéskimaradás jellemez alvás közben. OSAS (Obstructive Sleep Apnoe Syndrome) néven is ismert.

Mi az obstruktív alvási apnoe?

A rendellenességnek különböző szintjei vannak: apnoe, amikor a légzés megszakítása 10 másodperctől kevesebb mint 3 percig tart; hypopnoe, amikor a légzés részlegesen csökken; A RERA (Respiratory Effort Related Arousal) akkor fordul elő, amikor a légzés korlátozott, a légzési erőfeszítés fokozatosan fokozódik, majd hirtelen felszabadul.

A rendellenesség a férfiakat gyakrabban érinti, mint a nőket, és a nőknél gyakoribb a menopauza után.

Mik az obstruktív alvási apnoe okai?

Bizonyos körülmények kedveznek az alvási apnoe kialakulásának:

• elhízás/túlsúly
• a felső légutak elzáródása (orr, száj, torok)
• alkohollal való visszaélés lefekvés előtt
• altatót szed

Mik az obstruktív alvási apnoe tünetei?

Az obstruktív alvási apnoéban szenvedők nagyon észrevehetően horkolnak az alvás legelső szakaszától kezdve (a horkolás egyre hangosabbá válik, amíg a személy néhány másodpercre el nem lélegzik, majd hirtelen újra lélegzik, és új, azonos ciklusba kezd).

Számos tünet kapcsolódik ehhez a rendellenességhez

• túlzott nappali álmosság
• koncentrációs nehézség
• alvási támadások
• fejfájás és/vagy szájszárazság ébredéskor
• éjjeli izzadás
• hirtelen felébredések fulladásérzéssel
• éjszaka vizelni kell
• impotencia

Hogyan lehet megelőzni az obstruktív alvási apnoét?

Az obstruktív alvási apnoe kialakulásának megelőzése érdekében tanácsos:

• lefogy, ha túlsúlyos vagy elhízott;
• egészségesen táplálkozni és folyamatosan, akár mértékkel is gyakorolni;
• kerülje a dohányzást;
• kerülje az alkoholt, különösen lefekvés előtt.

Diagnózis

Obstruktív alvási apnoe szindróma akkor fordul elő, ha az apnoék száma eléri vagy meghaladja az 5 epizódot óránként, vagy ha legalább 15 vagy több epizód van, amelyet nyilvánvaló légzési erőfeszítés kísér.

A diagnózis mindenekelőtt a páciens és a partner által jelentett tüneteken alapul. Gyanú esetén az orvos különböző paraméterek műszeres mérésének vetheti alá az alanyt:

• Poliszomnográfia: több órás éjszakai alvás során mérik a légáramlást, a vér oxigénszintjét, a pulzusszámot, a mellkasi és a hasi légúti mobilitást és az alvás közbeni testtartást.
• Légzőrendszeri poligráfia (vagy éjszakai szív-légzés monitorozás): a vizsgálat a fő kardio-légzési jelek alvás közbeni monitorozásából áll.

Egyéb vizsgálatok is előírhatók

• elektroencefalogram (az agy elektromos aktivitásának vizsgálatára).
• a végtagok elektromiográfiája (az izomaktivitás vizsgálatára).
• Alvási apnoe, kezelések

Az alvási apnoéban szenvedő betegeknek a következőket tanácsolják:

• lefogy, ha elhízott vagy túlsúlyos;
• kerülje az alkoholos italokat és az altatókat;
• aludni az oldalukon;
• a felső légutak bármely rendellenességének kezelésére.

A gyógyszeres kezelések a tünetek ellensúlyozására és a rendellenesség okainak kijavítására egyaránt irányulnak.

Általában a kezelés magában foglalja

• a Cpap (folyamatos pozitív légúti nyomás) használata: ez egy maszk, amelyet az orrra és a szájra helyeznek, és amely kényszeríti a levegő áthaladását, megkönnyítve a légzést.
• műtét alkalmazása: ez állhat a kitágult orrsövény korrekciójából vagy a hipertrófiás mandulák eltávolításából, a felső légutak elzáródásának mértékétől és típusától függően.

Olvassa el még:

Veszélyes mítoszok az újraélesztésről – Nincs többé lélegzet

Tachypnoe: a légzési aktusok megnövekedett gyakoriságával kapcsolatos jelentés és patológiák

Forrás:

Humanitas