
Pitvarfibrilláció: osztályozás, tünetek, okok és kezelés
Pitvarfibrillációról akkor beszélünk, ha a pitvar, amelyből a szívritmus származik, nem húzódik össze szinkron módon, és ezért „remeg” vagy remeg, azaz nagyon gyorsan és szabálytalanul ver.
A vér nem pumpálódik hatékonyan a test többi részébe, aminek következtében valaki nagyon gyengének vagy fáradtnak érezheti magát, vagy kellemetlen szívérzéseket tapasztalhat, mint például felgyorsult vagy szabálytalan szívverés.
A pitvarfibrilláció lehet:
- Paroxizmális (alkalmi) – néhány perctől több napig tart, de spontán megszűnik.
- Perzisztens – nem spontán módon szűnik meg, hanem gyógyszeres terápia adásával vagy egy bizonyos elektromos sokk (kardioverzió) leadásával a normális szívritmus helyreállítása érdekében
- Állandó – folyamatosan jelen van, és nem oldódik meg sem gyógyszeres terápiával, sem kardioverzióval
A pitvarfibrilláció (AF) a leggyakoribb szívritmuszavar.
A VILÁG MENTŐRÁDIÓ? RÁDIÓMÓK: LÁTOGATJON MEG AZ EMGERCY EXPO BONDOJÁT
A pitvarfibrillációt olyan szívverésként határozzák meg, amely szabálytalanná és felgyorsul (tachyarrhythmia)
A 40 év felettiek körében minden negyediknél előfordulhat pitvarfibrillációs epizód hátralévő élete során.
Néha ez marad az egyetlen esemény, míg más esetekben az aritmia hajlamos kiújulni.
Különösen a korai szakaszban az epizódok általában spontán megszűnnek, általában néhány napon belül; a későbbiekben ezek időtartama megnő, és beavatkozásokra lesz szükség a leállításukhoz.
A pitvarfibrilláció jellemzői egyénenként változnak
Vannak, akik egyáltalán nem tapasztalnak tüneteket, gyakran évekig, míg másoknak a tünetek napról napra változnak, ezért a tünetek és a pitvarfibrilláció együttes kezelése korántsem egyszerű.
A folyamatos monitorozó készülék teljesebb klinikai képet nyújthat az orvosnak, így célzottabb kezelést hajthat végre.
A pitvarfibrilláció okai
A pitvarfibrilláció okai gyakran nem tisztázottak.
Egyes esetekben a pitvarfibrillációt veleszületett szívelégtelenség vagy a szív szerkezetének szívinfarktust vagy szívbillentyű-betegséget követő károsodása okozza.
Még a szívproblémákkal nem rendelkező egyéneknél is kialakulhat pitvarfibrilláció.
- Életkor (a kockázat az életkorral növekszik; 40 éves kor után minden negyedik személynél előfordulhat aritmiás epizód)
- Szívbetegség (korábbi szívroham, szívelégtelenség, billentyűbetegség stb.)
- Artériás hipertónia
- Szíven kívüli betegségek (tüdő, pajzsmirigy)
- Alkohollal való visszaélés
- Családtörténet (ritkán)
Az esetek kis részében (körülbelül minden tizedikben) az aritmia nyilvánvaló ok nélkül fordul elő, ezért „izolált”-ként (halo) definiálják.
KÉPZÉS: LÁTOGASSA MEG A DMC DINAS ORVOSI TANÁCSADÓK SZÁLLÁSÁT AZ EMMERGENCY EXPO-n
A pitvarfibrilláció tünetei
A pitvarfibrilláció a következő tünetekkel nyilvánulhat meg:
- Felgyorsult szívverés érzése
- „Rebegtetés” érzése, amelyet gyakran szívdobogásnak neveznek, amely rendszertelen, lüktető vagy nagyon heves szívverést jelenthet
- Eszméletvesztés, szédülés vagy szédülés
- Fáradtság, légszomj vagy gyengeség
- Kellemetlen érzés vagy fájdalom a mellkasban
Egyes egyéneknél a panaszok nagyon enyhék vagy hiányozhatnak, és az aritmiát esetenként más okból végzett orvosi vizsgálat során fedezik fel.
Pitvarfibrillációra utaló tünetek, jelek jelenléte esetén a háziorvosnak célszerű elektrofiziológus (szívritmuszavarokkal foglalkozó kardiológus) konzultációra küldeni a beteget; súlyosabb esetekben a sürgősségi osztály gyors bejutása szükséges.
A pitvarfibrilláció kockázati tényezői és következményei
Szabályozható kockázati tényezők
- Magas koleszterin
- Magas vérnyomás
- Szívbetegség
- Dohányzó
- Túlsúly
- koffein
- Alkohollal való visszaélés
- Mozgásszegény életmód
- Bizonyos gyógyszerek
- Alvási apnoe
Ellenőrizhetetlen kockázati tényezők
- Családi történelem
- Ageing
- Veleszületett szívhibák
Negyedik stroke-ot pitvarfibrilláció okozza, és sokkal súlyosabb, mint a más okok által okozott stroke
A stroke elszenvedésének kockázata nem minden egyénnél egyforma, és növekszik az életkor előrehaladtával, a diabetes mellitus jelenlétével, a magas vérnyomással, a szív csökkent pumpáló funkciójával, az artériás betegséggel, vagy azoknál, akik már átestek agyi ischaemián.
A pitvarfibrilláció másik lehetséges negatív következménye a szív pumpáló funkciójának többé-kevésbé súlyos csökkenése (szívelégtelenség).
Ez általában hajlamos egyéneknél fordul elő, különösen akkor, ha a szív összehúzódási gyakorisága hosszú ideig nagyon magas marad.
Diagnózis
A pitvarfibrilláció felismerése és számszerűsítése összetett művelet lehet.
Az orvos az alábbi tesztek közül egyet vagy többet alkalmazhat annak meghatározására, hogy a betegnek van-e pitvarfibrillációja vagy sem:
- Elektrokardiogram (EKG)
- Stressz teszt
- Hosszú távú felügyeleti eszközök
- Eseményrögzítő
- holter
- Beültethető szívmonitor
A pitvarfibrillációs állapot diagnosztizálása azért fontos, mert ez a szívprobléma nemcsak a stroke kialakulásához, hanem a szívinfarktus kialakulásához is hozzájárulhat.
A diagnózis azonban nehéz lehet, mivel a pitvarfibrilláció előre nem látható esemény, és a tünetek nem mindig nyilvánvalóak.
Ezért fontos az alany együttműködése. Az esetet követő orvosnak vagy csoportnak szüksége lesz a tünetek részletes jelzésére, valamint a szív elektromos aktivitására vonatkozó adatokra.
Ha az orvos okkal gyanítja, hogy a pitvarfibrilláció szívbetegséggel áll összefüggésben, diagnosztikai tesztekre lesz szükség a szervek tevékenységére vonatkozó információk gyűjtéséhez.
A stroke társadalmi hatása óriási, a fogyatékosság vezető oka a világon.
Mindazonáltal az Olaszországban rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a pitvarfibrillációban szenvedőket még a magas kockázatnak kitett személyeknél is alulkezelték.
Nagy százalékban (körülbelül 50 százalék), különösen az idősek, annak ellenére, hogy egyértelműen jelezték az antikoaguláns kezelést, nem kapnak semmilyen specifikus kezelést, vagy olyan thrombocyta-aggregációt gátló gyógyszereket szednek, amelyek hatékonysága korlátozott.
Ezekhez hozzá kell adni a jelenleg orális antikoaguláns walfarinnal kezelt betegeket, akiknek a gyakori monitorozás és dózismódosítás ellenére 30-50 százalékos arányban a terápiás tartományon kívüli értékek vannak.
Azóta, hogy rendelkezésre állnak a NAO-k, amelyek nem igénylik a véralvadhatóság laboratóriumi monitorozását, és jelentős irányítási előnyökkel járnak mind az egyén, mind az egészségügyi rendszer számára, újabb akadály dőlt el a pitvarfibrillációban szenvedők arányának optimalizálása felé. koagulált.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Mi az a Takotsubo Cardiomyopathia (Broken Heart Syndrome)?
Szívbetegség: Mi a kardiomiopátia?
A szív gyulladásai: myocarditis, fertőző endocarditis és pericarditis
Szívmormogások: mi ez és mikor kell aggódni?
A törött szív szindróma növekszik: tudjuk, hogy Takotsubo kardiomiopátia
Szívinfarktus, néhány információ az állampolgároknak: mi a különbség a szívmegállás között?
Teljes dinamikus elektrokardiogram Holter szerint: mi ez?
A szív mélyreható elemzése: szívmágneses rezonancia képalkotás (CARDIO – MRI)
A szívroham tünetei: Mi a teendő vészhelyzetben, az újraélesztés szerepe
Szívinfarktus: Útmutató a tünetek felismeréséhez
Mellkasi fájdalom, sürgősségi betegellátás
Az elsősegélynyújtás fogalmai, a szívroham 5 figyelmeztető jele
Az elsősegélynyújtás fogalmai: A tüdőembólia 3 tünete
Holter monitor: hogyan működik és mikor van rá szükség?
Mi az a betegnyomás-kezelés? Áttekintés
Szív- és érrendszeri betegségek: Mik azok az angiológiai és érsebészeti vizsgálatok?
Sürgősségi stroke-kezelés: Beavatkozás a betegen
Szélütéssel kapcsolatos vészhelyzetek: Gyors útmutató
A betegek leszívásának célja szedáció alatt
Kiegészítő oxigén: palackok és szellőzőrendszerek az Egyesült Államokban
Ájulás, az eszméletvesztéshez kapcsolódó vészhelyzet kezelése
Megváltozott tudatszintű vészhelyzetek (ALOC): Mit tegyünk?
Légzési distressz vészhelyzetek: betegkezelés és stabilizálás
Takotsubo Cardiomyopathia: A megtört szív szindróma titokzatos, de valóságos
Echo- és CT-vezérelt biopszia: mi ez és mikor van rá szükség
Echodoppler: mi ez és mikor kell elvégezni
Echokardiogram: mi ez és mikor szükséges
Mi a szupra-aorta törzsek (carotisok) Echocolordopplerje?
Mi az a hurokrögzítő? Az otthoni telemetria felfedezése
Szív Holter, A 24 órás elektrokardiogram jellemzői
Endokavitaris elektrofiziológiai vizsgálat: miből áll ez a vizsgálat?
Szívkatéterezés, mi ez a vizsgálat?
Echo Doppler: Mi ez és mire való
Szív amiloidózis: mi ez, mik a tünetei és hogyan kell kezelni