A sürgősségi ápolócsapat stressztényezői és megküzdési stratégiák
Ápolók és stressz: a sürgősségi szektorban dolgozó ápolónők folyamatos kapcsolatban állnak a kritikus helyzetben lévő emberekkel
A betegek és hozzátartozóik sok problémát, gondolatot, szorongást hoznak magukkal, amelyeket óhatatlanul átterítenek az ápolószemélyzetre, éppen azért, mert meg kell hallgatni őket.
Az ilyen folyamatos kérések krónikus stressz állapotot generálhatnak a munkatársban, ami puszta érzelmi kimerültséghez, poszttraumás stressz-zavarokhoz vagy pszichopatológiákhoz vezethet, akár akut, akár krónikus (Személyzeti, Szervezeti és Költségvetési Főigazgatóság: a 37. „Közzétételi kötelezettségek” cikk értelmében építési beruházásra, szolgáltatásnyújtásra és árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződésekre” 33/2013 D. lgs. és 29/1 D. lgs 50. § (2016) bekezdésében közzétesszük a 09. 09. 2021-i határozatot, amellyel a szerződés odaítélése közvetlen beszerzési megrendelés útján a Consip platformon az Egészségügyi Minisztérium alkalmazottai számára a „munkahelyi stressz kockázatának felmérése” szolgáltatásra).
STRESSZ ÉS POSZTRAUMATIKUS STRESSZZAVAR
A stressz a stresszorokhoz való alkalmazkodás szindróma, amelyet „stressoroknak” neveznek.
Lehet fiziológiás, de kóros következményei is lehetnek.
Bármilyen stresszor, amely megzavarja a szervezet egyensúlyát, azonnal neuropszichés, érzelmi, mozgásszervi, hormonális és immunológiai szabályozási reakciókat vált ki (WHO: Illustrated Guide to Stress Management).
Az események kiszámíthatósága, ismerete és súlyossága kulcsszerepet játszik abban, hogy adaptív stratégiákat alakítsunk ki ennek a stressznek a kezelésére.
Ezzel szemben az alkalmazkodás problémás, ha hirtelen katasztrofális eseményeknek van kitéve, mint pl mentőautó mentés.
A STRESSZ LEGGYAKORIBB TÜNETEI
Flashback: az esemény tolakodó élménye, amely tudatosul, „megismétli” az esemény emlékét
Zsibbadás: szédüléshez és zavartsághoz hasonló tudatállapot
Kerülés: hajlamos elkerülni bármit, ami bármilyen módon emlékeztet a traumatikus élményre, vagy azzal kapcsolatos (akár közvetve vagy csak szimbolikusan)
Rémálmok: amelyekkel az ember nagyon élénken átélheti az alvás közbeni traumatikus élményt.
Hiperarousal: álmatlanság, ingerlékenység, szorongás, általános agresszió és feszültség jellemzi.
Egy tapasztalt és képzett ápolónőnek nagyon nehéz azonnal világosan és világosan belemenni a helyzetbe, azonnal elkötelezni gondolatait és cselekedeteit a beavatkozás által megkövetelt cselekedetek mellett.
STRESSZTÉNYEZŐK A VÉSZHELYZETI SZEMÉLYZET SZÁMÁRA
(Cantelli G., 2008, Lo stress nell'operatore dell'emergenza. Emergency oggi)
- Kiszámíthatatlanság: a kezelő nem tudja előre, mikor hívják be beavatkozásra, hány kiszállást kell megtennie egy napon, hova kell mennie, hány embert érinthet, a mentés súlyosságát, a kezelésének eredménye. Az esemény helyszínére érkezve az ápolónőnek, aki csak az operatív központ által adott, sokszor töredékes és rövid információ birtokában van, meg kell értenie, hogyan is néz ki a helyzet valójában. Közben neki kell koordinálnia a csapat munkáját, menedzselni a szemlélődőket, kommunikálni az operatív központtal. Ez a bizonytalanság hosszú távon kényelmetlenséget és elidegenedést okozhat.
- A mentendő személy életkora: a fiatal áldozatok, különösen a kortársak és a gyermekek megmentése messze a legstresszesebb helyzetek a vizsgálatok során. Az ápolónők által a legkritikusabbnak tartott első két incidens különösen a gyermekek halálával és szexuális zaklatásával kapcsolatos.
- pszichiátriai betegek: különösen, ha nem együttműködőek. Ebben az esetben a páciens mindentől fenyegetve érzi magát körülötte, így a gondozót is, olyannyira, hogy erőszakos reakciója éppen védekező mechanizmus. A kezelõ érzelmi kontrollja, nyugalma és biztonsága ebben az esetben döntõ, de nem mindig egyszerû a gyakorlatba ültetni, hiszen nagyon nagy a feszültség, és nagyon nagy a kommunikációs hibák, a beavatkozás sikerét veszélyeztetõ lehetõsége.
- Súlyosan traumatizált betegek: még inkább, ha fiatalok, vagy nagyon súlyos testi sérüléseik vannak (amputáció, deformitás), vagy helyszíni/súlyos balesetet szenvednek (bebörtönzött beteg, felborult autó, maxi-sürgősségi eset).
- Felelősség: az ápoló autonómia vágya, a felhasználóval való egyedüllét kielégítése a klinikai helyzet kialakításában, kezelésében és a hozzáférési kód kiválasztásában. intenzív osztály, a választás felelősségétől való félelem kíséri, amelyet történelmileg az orvosra ruháztak.
- Szervezet: A sürgősségi dolgozók körében szorongást keltő helyzetek lehetnek a humán erőforrások hiánya és az ápolók túlterheltsége, különösen az elmúlt években, és nem utolsósorban az, hogy nem tudnak az elvárt színvonalú ellátást nyújtani, ami szintén az erőforrás, idő és személyzet hiánya. Ezenkívül egyes ápolónők gyakran arról számolnak be, hogy egy futószalag része.
- Visszajelzés hiánya az elvégzett munkával kapcsolatban: nem tudja, hogyan halad előre, és ez a munkamotiváció elvesztéséhez vezethet.
- Az áldozattal való azonosulás: az empátia elengedhetetlen feltétele annak, hogy közel legyünk a szenvedőkhöz, de ha nem tanuljuk meg őket „nevelni”, az pusztító lehet.
- Csapatmunka: mindig más vagy képzetlen kollégákkal dolgozni, és nem bízni bennük.
MEGBÍZÁSI STRATÉGIÁK
(Monti M., Lo stress acuto negli operatori d'emergenza e sue complicanze. A személyzetbe való beavatkozás leírása és kritériumai. AISACE konferencia jelentés, 2011)
Az olyan súlyos rendellenességek, mint a poszttraumás stressz-zavar, a kiégés vagy a fizikai szomatizáció elkerülése érdekében fontos, hogy személyre szabott és egyénre szabott stratégiákat alkalmazzunk ennek a stressznek a kezelésére (elsősorban a megbeszélésről és a kihallgatásról, de a fizikai aktivitásról és/vagy a pszichológiai tevékenységről is). támogatás.
Az alkalmazkodási stratégiák az érzelmekre összpontosíthatnak, a személy lelkiállapotának javítására törekedhetnek az átélt érzelmi stressz csökkentésével, vagy a problémára, olyan stratégiákra, amelyek a problémát okozó probléma kezelését célozzák. szorongás. Általában mindkét stratégia stresszhelyzetben aktiválódik.
Egy olyan működési valóságban, mint például a kórházon kívüli vészhelyzet esetén, a cselekvés felfüggesztése és az idő átgondolása, amit csinálnak, szokatlannak és fenyegetőnek tűnhet, ha nincs fizikai helye, ami szünetet jelenthet. a vészhelyzetből az igazságos gondolkodás tere, ahonnan aztán tudatosabban folytatható a cselekvés.
A felgyülemlett stressztől való megszabaduláshoz szükséges a megértés, a lehetőség, hogy valakivel beszélhessünk az átélt élményekről, így felismerjük, mi történt, ez mit okozott, és abban az esetben negatív eseményről, annak megerősítésére, hogy valaki helyesen járt el, megjegyezve, hogy nem tehetett volna másként; így lehetőség nyílik a küldetés kudarcából fakadó bűntudat leküzdésére.
A cikk szerzője: Dr. Letizia Ciabattoni
Referenciák:
https://www.dors.it/page.php?idarticolo=3557
https://www.salute.gov.it/portale/ministro/p4_10_1_1_atti_2_1.jsp?lingua=italiano&id=1812
Cantelli G. (2008) Lo stress nell'operatore dell'emergenza. Vészhelyzeti oggi; 6
Cudmore J. (2006) A poszttraumás stressz zavar megelőzése baleseti és sürgősségi ápolásban (irodalmi áttekintés). Ápolás a kritikus gondozásban; 1
Amerikai Pszichiátriai Társaság (2013). DSM-5 Diagnosztikai kézikönyv és mentális zavarok statisztika. Raffaello Cortina szerkesztő.
Laposa JM, Alden LE, Fullerton LM (2013): Munkahelyi stressz és poszttraumás stressz zavar az ED nővéreknél/személyzetnél (CE). Journal of Emergency Nursing; 29
Monti M. Lo stressz acuto negli operatori d'emergenza e sue complicanze. Leírás és személyes beavatkozási kritériumok. Relazione convegno AISACE, 2011
Olvassa el még:
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Szorongás: idegesség, aggodalom vagy nyugtalanság érzése
Habozás vezetés közben: Amaxofóbiáról, a vezetés félelméről beszélünk
Mentők biztonsága: A PTSD (poszttraumás stressz-zavar) aránya a tűzoltóknál
Olaszország, Az önkéntes egészségügyi és szociális munka társadalmi-kulturális jelentősége
Szorongás, mikor válik a stresszre adott normális reakció kórossá?
Feloldás az első válaszadók körében: Hogyan kezelhető a bűntudat?
Időbeli és térbeli dezorientáció: mit jelent, és milyen patológiákkal társul
Kóros szorongás és pánikrohamok: gyakori rendellenesség
Pánikrohamban szenvedő beteg: Hogyan kezeljük a pánikrohamokat?
Pánikroham: mi ez és mik a tünetei
Mentális egészségügyi problémákkal küzdő beteg megmentése: Az ALGEE Protokoll