Palpitáció: mik ezek, mik a tünetei és milyen patológiákra utalhatnak
Szívdobogásérzés különböző körülmények között fordul elő: amikor a normál és szabályos szívverés olyan mértékben megnövekszik, hogy felgyorsult és nagyon gyors verést észlel a mellkasban, a torokban vagy a nyakban, amikor a szívverés normális ritmushoz viszonyított szabálytalansága miatt olyan érzések jelentkeznek, mint pl. puffanások, szünetek, hirtelen és rövid szívgyorsulások vagy állandóan szabálytalan szívverés
Mik a szívdobogás tünetei?
A gyakori szívdobogás ijesztő lehet az érintettek számára, de sokszor egyszerűen a stressz és a rossz szokások következménye, ezért nem különösebben veszélyesek.
Máskor azonban szívbetegség vagy más testi rendellenesség jelei.
Emiatt, ha gyakori a szívdobogás, vagy ha más tünetekkel, például mellkasi fájdalommal, szédüléssel, ájulással járnak, tanácsos kardiológushoz fordulni.
Jóindulatú tünetek esetén sokszor az egyetlen életmódváltási tanács és a kardiológus megnyugtatása oldja meg a problémát.
Máskor azonban a kardiológus az olyan tünetekből kiindulva, mint a szívdobogás és a szívdobogás, azonosítja az egyéb mögöttes patológiákat (szív- vagy hormonális vagy egyéb), amint azok felmerülnek, így előre jelezve az egészségre nézve fontos szövődményeket.
A tünetek pontos elemzése fontos a diagnózis felállításához.
A legfontosabb jellemzők között:
- az időtartam (másodperc, perc, óra),
- a kezdet és a feloldás típusa (hirtelen vagy fokozatos),
- azok a helyzetek, amelyekben a tünetek gyakrabban fordulnak elő (erőfeszítés alatt, erőfeszítés után, nyugalomban stb.),
- a beteg által jelentett érzés („merülés”, „lebegtetés”, „torokgombóc”, „mellkasi ütés”, „hiányzó ütem”, hirtelen gyorsulás, „dobpergés”),
- szívdobogáséréssel kapcsolatos tünetek (mellkasi fájdalom, izzadás, ájulás stb.).
A szívdobogás helyes diagnosztikai osztályozása érdekében a kórelőzmény és a klinikai vizit mellett elsősorban a következő vizsgálatokat kell elvégezni:
- az elektrokardiogram (különösen hasznos, ha tünetek jelenlétében készítik),
- szív Holter,
- az echokardiogram,
- néhány vérkémiai és hormonvizsgálat.
Más esetekben további vizsgálatok szükségesek a diagnózis felállításához, mint például a stresszteszt, a 12 elvezetéses Holter, a külső vagy beültethető (szubkután) hurokrögzítő.
Végül bizonyos esetekben endocavitaris elektrofiziológiai vizsgálatot kell végezni a biztos diagnózis érdekében.
Ez a minimálisan invazív vizsgálat néhány tubus bevezetéséből áll a vénán keresztül a combcsonton (jobb vagy bal lágyék), ha szükséges, a vénán keresztül a kulcscsont alatt vagy a jugulárison (a kulcscsont alatt) keresztül. nyak).
Az erekbe való behelyezésük után a katétereket röntgensugár irányítása alatt a szívhez nyomják, és a szív bizonyos területein helyezik el.
Ezekkel a katéterekkel lehetséges a szív különböző területeiről érkező elektromos jelek rögzítése, a szív mesterséges elektromos impulzusokkal történő stimulálása, valamint a páciens által érzett zavarokért felelős aritmiák előidézése/reprodukciója.
A VILÁG MENTŐK RÁDIÓJA? EZ RÁDIÓM: LÁTOGATJON MEG A SZÓLÓJÁT A vészhelyzeti EXPO-n
Végül a vizsgálat eredményei szerint több feltétel is előfordulhat:
- az elektrofiziológiai vizsgálat nem mutat szívritmuszavart, ezért lehetséges, hogy a tünetek nem a szív elektromos rendszerének zavaraira vezethetők vissza;
- az aritmia kiküszöbölhető rádiófrekvenciás transzkatéteres ablációval, amelyet ugyanabban a munkamenetben végeznek;
- szívritmuszavara ablációval sem szüntethető meg, ilyenkor gyógyszeres terápiát írnak elő.
Nem ritkán azt találják, hogy a bejelentett szívdobogás ellenére nincs ritmus- vagy pulzuszavar.
Általában stressznek kitett alanyok, vagy szorongásos zavaroktól szenvednek, amelyek még a normál szívverést is tudatosan és idegesítően érzik.
Ugyanígy nem ritka a sinus tachycardia megállapítása, amely néha másodlagos más állapotokhoz kapcsolódik, néha nem társul semmi máshoz (nem megfelelő sinus tachycardia).
Az esetek jelentős százalékában a szívdobogás a strukturális szívbetegséggel összefüggő vagy nem összefüggő aritmia tünete.
Melyek a szívdobogás leggyakoribb okai?
Íme a szívdobogás és a kóros szívverés leggyakoribb okai:
- Feszültség. A legtöbb esetben a normális, de túlságosan gyors szívritmus (sinus tachycardia) olyan érzelmi ingerekre reagálva lép fel, mint például munkahelyi stressz, szorongás vagy ami még rosszabb, pánikroham.
- Fizikai erőfeszítés. Az edzés, különösen az ülő embereknél, szívdobogásérzést okozhat, ha a pulzusszám a megerőltető fizikai megerőltetés szintjére emelkedik (például lépcsőzéskor vagy hólapátoláskor).
- Túl sok koffein. A kávéban, teában, üdítőitalokban és energiaitalokban található stimulánsok, például koffein és thein túlzott fogyasztása fokozhatja a szívverést és szívdobogásérzést okozhat.
- Stimulánsok. A cigarettából származó nikotin és az alkoholban, diétás pirulákban és kábítószerekben (például kokainban vagy amfetaminokban) lévő stimulánsok szívritmus- és/vagy szívritmuszavarokat okoznak, és szívdobogásérzést okozhatnak.
- Hormonális változások. A menopauzával, a menstruációval és a terhességgel összefüggő hormonális ingadozások a szívverés egekbe szökését és a szív vergődését okozhatják.
- Gyógyszerek. A köhögés- és megfázás elleni gyógyszerek és az asztma inhalátorai gyakran tartalmaznak stimuláns összetevőket, például pszeudoefedrint és béta-agonistákat, amelyek pulzusszám-emelkedést vagy aritmiát és szívdobogásérzést okozhatnak.
- Pajzsmirigy túlműködés. Palpitáció is előfordulhat egészségügyi probléma következtében. A gyors szívverés például a pajzsmirigy túlműködésének (a pajzsmirigy túlműködésének) figyelmeztető jele lehet.
- Szívritmuszavarok. Szívritmuszavarok (szívritmuszavarok vagy szabálytalan szívritmus) esetén a szív időnként kihagy egy ütemet (extrasystole), vagy a fiziológiás ritmustól eltérő ritmussal ver (tachyarrhythmia, a leggyakoribb a pitvarfibrilláció és a paroxizmális supraventrikuláris tachycardia, ill. normál ritmus, de más rendellenességek hiányában a normálisnál gyorsabb (nem megfelelő sinus tachycardia).
- Szív problémák. A szívdobogás gyakran súlyosabb szívproblémákra utal, mint például pangásos szívelégtelenség, szívbillentyű- vagy izomműködési zavar, koszorúér-betegség.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Megváltozott szívverés: Palpitáció
Szív: Mi a szívroham és hogyan avatkozzunk be?
Szívdobogása van? Íme, mik ezek, és mit jeleznek
Palpitáció: mi okozza és mit kell tenni
Szívleállás: mi ez, mik a tünetei és hogyan kell beavatkozni
Elektrokardiogram (EKG): mire való, mikor szükséges
Milyen kockázatokkal jár a WPW (Wolff-Parkinson-White) szindróma?
Szívelégtelenség: tünetek és lehetséges kezelések
Mi a szívelégtelenség és hogyan ismerhető fel?
A szív gyulladásai: myocarditis, fertőző endocarditis és pericarditis
Gyors keresés - és kezelés - A stroke oka megelőzhet többet: új irányelvek
Pitvarfibrilláció: tünetek, amelyekre figyelni kell
Wolff-Parkinson-White szindróma: mi ez és hogyan kell kezelni
Vannak hirtelen tachycardiás epizódjai? Wolff-Parkinson-White szindrómában (WPW) szenvedhet
Mi az a Takotsubo Cardiomyopathia (Broken Heart Syndrome)?
Szívbetegség: Mi a kardiomiopátia?
A szív gyulladásai: myocarditis, fertőző endocarditis és pericarditis
Szívmormogások: mi ez és mikor kell aggódni?
A törött szív szindróma növekszik: tudjuk, hogy Takotsubo kardiomiopátia
Szívinfarktus, néhány információ az állampolgároknak: mi a különbség a szívmegállás között?
Teljes dinamikus elektrokardiogram Holter szerint: mi ez?
A szív mélyreható elemzése: szívmágneses rezonancia képalkotás (CARDIO – MRI)