A szívdobogás gyakori tünet, amelyet különféle egészségügyi problémák okozhatnak. Néha súlyos szívbetegség, például szívroham vagy aritmia következményei. Más esetekben a helytelen életmód okozhatja

Azonban fontos tudni, hogyan lehet felismerni őket, hogy megértse, mikor kell orvoshoz fordulni.

Mik azok a szívdobogásérzések?

A szívdobogás (vagy szívdobogás) olyan rendellenesség, amelyet az a felfogás jellemez, hogy a szív nem a „helyes” ritmusban ver, hanem felgyorsul.

Szívdobogásról beszélünk mind fizikai megerőltetés vagy érzelem hatására fellépő szívritmus-emelkedés (tachycardia), mind az extrasystoles megnyilvánulása következtében fellépő szívritmuszavarok (a szívritmus érzését kiváltó) esetén. szív, amely „elveszíti a dobbanását”).

A szívdobogás összefügghet stresszel, intenzív fizikai aktivitással, gyógyszeres kezeléssel vagy betegséggel.

Általános szabály, hogy bár ijesztőek lehetnek, egészségügyi következményekkel nem járnak, és csak ritka esetekben utalhatnak szívritmuszavarra.

Mik a szívdobogás tünetei?

A szívdobogás tüneteit a következők jellemzik:

• a szívverés ugrása, ami a mellkasban remegés érzését okozza;
• a szívverés rendellenes ritmusa
• annak felgyorsítása;
• teljesen szabálytalan ritmus.

Ezek az érzések a torokban érezhetők, nyak és általában a mellkasban, nyugalomban vagy mozgásban egyaránt.

Ha csak néhány másodpercig tartanak, általában nincs miért aggódni.

Mik a szívdobogás okai?

A szívdobogás főbb szervi és nem kardiális okai között megjelölhetjük

• intenzív érzelmi állapotok szorongás, stressz vagy pánikrohamok következtében;
• túlzott fizikai aktivitás;
• pszichostimuláns anyagok, például nikotin vagy koffein;
• pszeudoefedrin orrdugulásgátlók alkalmazása;
• láz;
• menstruációs ciklus, terhesség vagy menopauza miatti hormonális változások;
• a pajzsmirigyhormonok magas vagy alacsony szintje;
• hyperthyreosis.

A szívdobogás kialakulását okozó fő kockázati tényezők a következők:

• feszültség;
• szorongás, depresszió és pánikrohamok;
• terhesség;
• pszichostimuláns szerek használata;
• szívbetegség, szívritmuszavarral vagy a szívműködés károsodásával.

Palpitáció: mikor kell kardiológiai vizsgálatot végezni?

Ha a szívdobogás gyakorisága egyre gyakoribb, az szívet jelezhet szorongás és ezért érdemes egy aritmológiai irányítású kardiológiai vizsgálatot végezni.

Különösen az alábbiak olyan jelek, amelyeket nem szabad alábecsülni

• mellkasi fájdalom;
• ájulás;
• légszomj és zihálás;
• szédülés vagy szédülés érzése.

Palpitáció: milyen vizsgálatokat kell tenni a diagnózishoz?

Ha az orvos gyanítja, hogy az ok szívbetegséggel kapcsolatos, bizonyos vizsgálatokat írhat elő, mint például:

• Az elektrokardiogram (EKG) érzékeli a szívverés által generált elektromos impulzusokat a mellkasra helyezett szenzorokon keresztül, hogy észlelje azokat a rendellenességeket, amelyek magyarázatot adhatnak a szívdobogás előfordulására.
• A szívholterhez (vagy dinamikus elektrokardiogramhoz) elektródákat kell felhelyezni a mellkasra, amely egy hordozható eszközhöz van csatlakoztatva, amely 24-72 órán keresztül figyeli a szív működését.
• Az eseményrögzítő ezzel szemben az elektrokardiográfiás nyom rögzítése, amely egy kis elemes készülék beültetésével figyeli a szívritmust. A vizsgálatot akkor írják elő, ha a szívritmuszavarok nem állandóak, hanem nem folyamatosak (pl. csak hetente jelentkeznek).
• Az echokardiogram ultrahangot használ annak megértésére, hogy a szívnek vannak-e rendellenességei a kamrákban vagy a szelepekben.

Megelőzhetők?

A szívdobogás megelőzésének vagy kockázatának csökkentésének leghatékonyabb módja néhány lépés követése:

• próbálja meg enyhíteni a stresszt, meditációs technikákkal, mély légzéssel, gyakorlatokkal;
• kerülje a koffeint és az energiaitalokat, amelyek felgyorsíthatják a szívverést;
• ha orvosa felírja, használjon szorongásoldó szereket;
• kerülje a drogok szedését.

Mi lehet a szívdobogás hátterében?

A szívdobogás vagy szívdobogás ezért elrejtheti a szívritmuszavarokat, amelyeket ha a kardiológus rövid távon nem észlel, ájuláshoz vagy szívritmuszavarhoz vezethet, mint például pitvarfibrilláció, kamrai tachycardia vagy kamrai extrasystole.

A pitvarfibrilláció kétségtelenül a leggyakoribb szívritmuszavar a lakosság körében (becslések szerint 2-3%). Szabálytalan szívverés jellemzi, és ha nem diagnosztizálják időben, ischaemiás stroke-ot is okozhat.

A kamrai extrasystole-t viszont egy extra ütem jellemzi, amely általában jóindulatú, de az esetek kisebb részében strukturális kardiomiopátiához vezethet.

A kamrai tachycardia egy nagyon veszélyes re-entry aritmia, amely rendszerint egy korábbi szívinfarktushoz vagy kamratáguláshoz társul.

A 24 órás Holter EKG általában elegendő a diagnózis felállításához.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Milyen kockázatokkal jár a WPW (Wolff-Parkinson-White) szindróma?

Szívelégtelenség és mesterséges intelligencia: öntanuló algoritmus az EKG számára láthatatlan jelek észlelésére

Szívelégtelenség: tünetek és lehetséges kezelések

Mi a szívelégtelenség és hogyan ismerhető fel?

A szív gyulladásai: myocarditis, fertőző endocarditis és pericarditis

Gyors keresés - és kezelés - A stroke oka megelőzhet többet: új irányelvek

Pitvarfibrilláció: tünetek, amelyekre figyelni kell

Wolff-Parkinson-White szindróma: mi ez és hogyan kell kezelni

Vannak hirtelen tachycardiás epizódjai? Wolff-Parkinson-White szindrómában (WPW) szenvedhet

Szív: Mi a szívroham és hogyan avatkozzunk be?

Szívdobogása van? Íme, mik ezek, és mit jeleznek

Forrás:

Humanitas