Szívtamponád: okok, tünetek, diagnózis és kezelés
Szívtamponád, mi ez? A szívburok a szívet körülvevő védőzsákos szerkezet, amely két levélből áll: a parietális pericardiumból (a rostos külső réteg) és a zsigeri szívburokból (a szívizom felszínével érintkező belső réteg).
A két szórólap határolja a „perikardiális teret”, amely 5-15 ml folyadékot tartalmaz: ha ez a folyadék rendellenesen halmozódik fel, azt „perikardiális folyadékgyülemnek” nevezik.
Ha a folyadék lassan halmozódik fel, a szívburok térben akár 2 liter folyadék is elfér a szívburok nyomásának jelentős növekedése nélkül, míg a gyorsan felhalmozódó folyadékgyülem, mint a trauma által okozott haemopericardiumban, úgynevezett „szívtamponádot” okozhat még kis mennyiségű folyadék, pl. 100-200 ml.
Ezért a szívtamponád akkor következik be, amikor a folyadék felhalmozódása a perikardiális térben túlzott nyomást gyakorol a szívre.
Kezdetben a szívtamponád az intrakardiális telődés és a vénás nyomás növekedéséhez vezet.
Ahogy a szív diasztolés és intraperikardiális töltőnyomása kiegyenlítődik, a kamrai telődés csökken, és a szisztolés teljesítmény csökken.
Az adrenerg aktiváció a szívfrekvencia növekedéséhez, a szívizom kontraktilitásához és a szisztémás érrendszeri rezisztenciához vezet: ez az a rendszer, amellyel a szervezetünk kompenzálja a tamponádot.
Végül azonban ezek a kompenzációs mechanizmusok nem képesek fenntartani a normális perctérfogatot, és a szisztémás vérnyomás csökken.
A perikardiális folyadékgyülem hemodinamikai következményei nagymértékben függenek a folyadék felhalmozódásának sebességétől.
Ezen túlmenően a szívburok korlátozó jellemzői (azaz a normál szívburok viszonylag tágítható) és az intravaszkuláris térfogati állapot befolyásolhatja a tamponád kiváltásához elegendő perikardiális folyadék mennyiségét.
Például hypovolaemia esetén a kompressziós folyadékgyülem gyorsabban idézi elő a tamponádot, mint izovolémiás vagy hipervolémiás állapotban.
EKG BERENDEZÉS? Látogasson el a ZOLL BOOTH -ra a vészhelyzeti expón
A szívtamponádot a perikardiális folyadékgyülem okozza, amelyet viszont a következők okozhatnak:
- szívburokgyulladás
- Szívdaganatok
- Miokardiális infarktus
- Influenza
- Veseelégtelenség
- Hypothyreosis
- histoplasmosis
- Leukémia
- Lymphoma
- Tuberkulózis
- Májrák
- Tüdőrák
- AIDS
- Amyloidosis
- A rheumatoid arthritis
- Mellrák
- Echinococcosis
- Magzati eritroblasztózis
- Lassa láz
- Szisztémás lupus erythematosus
- Melanóma
- Pleurális mesothelioma
- szívizomgyulladás
- myxoma
- mononukleózis
- Sjögren-szindróma
- Szív elégtelenség
- A toxoplazmózis.
A szívtamponádban lévő betegek által panaszolt tünetek a csökkent perctérfogatnak tulajdoníthatók
Ha a tamponád lassan fejlődik ki, a tünetek jellemzően dyspnoe, asthenia és szédülés.
Ezzel szemben az akut tamponádos betegek gyakran kritikus betegek, akiknél a kardiogén sokk tünetei és jelei jelentkeznek.
Diagnózis
A fizikális vizsgálat során a betegek nyugtalannak és sápadtnak tűnnek, tachypnoe és izzadás jelentkezik.
A tachycardia kompenzációs jel, és segít fenntartani a perctérfogatot.
Paradox pulzus (a szisztolés nyomás több mint 0 Hgmm-es csökkenése belégzéskor) jellemző tünet a szívtamponádban szenvedő betegeknél.
Normál körülmények között a jobb kamra telítettsége növekszik az inspirációval, amikor az intrathoracalis nyomás csökken, ami a jobb kamra kitágulását eredményezi, a bal kamra beáramlásának minimális érintettsége mellett.
Szívtamponáddal a perikardiális folyadék kompressziós hatása korlátozza a jobb kamra tágulását.
Ennek eredményeként az interventricularis septum kinyúlik a bal kamra üregébe, hogy a megnövekedett vérmennyiséget a jobb kamrába rendelje.
Ez a művelet megakadályozza a bal kamra telődését, ami csökkenti a szisztolés mennyiséget és a szisztolés nyomás csökkenését.
A paradox pulzus azonban nem specifikus a szívtamponádra, és előfordulhat más betegségek esetén is, mint például krónikus obstruktív tüdőbetegség, asztma, súlyos pangásos szívelégtelenség, tüdőembólia és bizonyos esetekben constrictív pericarditis.
A nyaki vénák kitágulnak a jobb kamrában kialakuló nagy nyomás miatt.
A negatív x-hullám jellemzően kiemelkedő, míg a negatív y-hullám hiányzik.
A tüdőmezők tiszták. A szívvizsgálat általában csendes szívhangokat tár fel, bár idegesség hallható.
A mellkas röntgenvizsgálata bőséges folyadékgyülem esetén gömb alakú szívsziluettet tárhat fel.
Az EKG csökkentett feszültséget vagy elektromos váltakozást mutathat ki. Az echokardiográfia a nem invazív értékelés referenciavizsgálata.
A jobb pitvar és a jobb kamra alacsony nyomású, vékony falú szívkamrák, és nagyon érzékenyek a megnövekedett intraperikardiális nyomás hatásaira.
Ennek eredményeként, ha az intraperikardiális nyomás meghaladja a szív jobb oldali szakaszainak töltési nyomását, ezek a kamrák összeomlanak.
Ezenkívül az interventricularis septum kinetikai jellemzői a légzés függvényében változnak, csakúgy, mint a bal kamra feltöltődése és kimenete, és az inferior vena cava jellemzően kitágult.
Az echokardiográfia hasznossága ellenére a jobb szív katéterezése szükséges lehet a perikardiális folyadékgyülem hemodinamikai jelentőségének dokumentálásához.
A tamponád tipikus lelete a pitvari és kamrai diasztolés nyomás növekedése és kiegyenlítése.
Ha egyidejűleg mérik az intraperikardiális nyomást, akkor az emelkedett, és megegyezik a kamrai és a pitvari töltőnyomással.
A szívtamponád orvosi vészhelyzet, és azonnali kezelést igényel
Az intravénás hidratálás az egyik legfontosabb intézkedés.
Vazopresszor gyógyszerekre lehet szükség a beteg stabilizálása érdekében, amíg a pericardiocentesis végrehajtásának végleges stratégiáját kidolgozzák.
Ha az effúzió szembetűnő és kerületi, a perikardiocentézis gyorsan helyreállíthatja a hemodinamikai stabilitást.
Ha az effúzió szakaris vagy visszatérő, akkor műtéti drenázsra lehet szükség pericardialis ablak kialakításával.
Olvassa el még:
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Kardiomegália: tünetek, veleszületett, kezelés, röntgenvizsgálat
Szívbetegség: Mi a kardiomiopátia?
Alkoholos és aritmogén jobb kamrai kardiomiopátia
Ischaemiás szívbetegség: krónikus, meghatározás, tünetek, következmények
Szívtamponád: Tünetek, EKG, Paradox pulzus, Irányelvek
Kompenzált, dekompenzált és visszafordíthatatlan sokk: mik ezek, és mit határoznak meg
Vízbefulladás újraélesztése szörfösök számára
Elsősegélynyújtás: Mikor és hogyan kell végrehajtani a Heimlich-manővert / VIDEÓ
Elsősegélynyújtás, az újraélesztéstől való öt félelem
Elsősegélynyújtás kisgyermeken: mi a különbség a felnőtttől?
Heimlich manőver: Tudja meg, mi ez és hogyan kell csinálni
Mellkasi trauma: Klinikai szempontok, terápia, légúti és lélegeztetési segítség
Belső vérzés: meghatározás, okok, tünetek, diagnózis, súlyosság, kezelés
Elsődleges felmérés elvégzése a DRABC segítségével az elsősegélynyújtásban
Keringési sokk (keringési elégtelenség): okok, tünetek, diagnózis, kezelés