A tüdőrák általában a hörgők bifurkációjának léziójával kezdődik, ami az irritáló anyagok által idővel ismételt sértések eredménye.

A bifurkáció szintjén a hörgőket borító hám különösen érzékeny a sérülésekre, és maga a bifurkáció kedvez a rákkeltő anyagok (dohányfüst, festék, szennyeződés stb.) lerakódásának.

Az ezt követő kezdeti irritáció védekezési kísérletként nyálkakiválasztó sejtek növekedését eredményezi, de idővel ezeket a sejteket rétegzett laphámsejtek váltják fel, és kialakulásuk mindig a hörgők nyálkahártyájának dezorganizációjával jár, több ill. kevésbé nyilvánvaló atípia (metaplasia).

Ha a nyálkahártya teljes vastagságát érinti ez a zavar, akkor „carcinoma in situ”-ról beszélünk, a tulajdonképpeni daganat első stádiumáról, amely azután túlcsordul a hörgők nyálkahártyáján, és behatol a környező parenchymába.

Ez a szakasz (a kezdeti gyulladástól a nyálkahártyán kívüli fejlődésig) 10-20 évig tart, és az ezt okozó szerek mind rákkeltőnek minősített anyagok: először a dohányfüst, majd az azbeszt, aromás szénhidrogének, nikkel, króm, festékek és minden környezeti és munkahelyi szennyező anyagok.

Tüdőrák: epidemiológia

A tüdőrák az első rák okozta halálok a 35 év feletti férfiaknál, és a második a 35-75 éves nőknél, az utóbbiak esetében pedig az évek során fokozatosan emelkedik, így ha a dolgok nem változnak, idővel a nők rák okozta halálozásának első okává is vált.

A halálozási vonal párhuzamos az incidenciával, hiszen egy tüdőrákos beteg 5 éves túlélése nem haladja meg a 15%-ot, figyelembe véve, hogy a betegek 70%-ának már a diagnózis időpontjában van nyirokcsomó- vagy távoli metasztázisa.

A tüdőrák jelei és tünetei

Amikor a tüdőrák elkezd lokálisan növekedni és behatolni a szervezetbe, objektíven nyilvánvaló jelek és tünetek jelentkeznek, amelyeket a beteg tapasztal, amelyek a daganat tömegének növekedési módjától függően eltérőek, és a következők szerint sorolhatók fel:

A központi (endobronchiális) növekedés miatt:

• köhögés a légutak nyálkahártyájának irritációja miatt;
• hemoptysis (vérkibocsátás köhögéssel);
• légúti zihálás;
• légúti stridor;
• légszomj a hörgőelzáródásból;
• obstruktív tüdőgyulladás (lázzal és hurutos köhögéssel).

A perifériás növekedés miatt:

• fájdalom a mellhártya vagy a mellkasfal beszivárgásából;
• légúti kompressziós köhögés;
• restrikciós dyspnoe (a tüdő kompressziója, nem pedig a hörgőelzáródás okozza);
• tüdőtályog.

Regionális nyirokcsomók érintettsége vagy távoli metasztázisok miatt:

• légcső-elzáródás a megnagyobbodott nyirokcsomók összenyomásából;
• kompressziós dysphagia a nyelőcsőben;
• dysphonia visszatérő idegbénulásból;
• dyspnoe és a rekeszizom felemelése phrenicus idegbénulásból;
• Bernard-Horner-szindróma a szimpatikus idegbénulásból (a szemhéj beszűkülése, enophthalmos, miosis);
• Pancoast-szindróma a tüdőcsúcs daganataiban (erős fájdalom a vállban és a felső végtagban, az ulnaris ideg lefutása mentén) a nyolcadik nyaki ideg és az első mellkasi ideg beszűrődése miatt;
• superior vena cava szindróma (az arc duzzanata és cianózisa és nyak vénák) az érkompresszióból;
• szívritmuszavarok és szívelégtelenség a szív inváziójából;
• nyirokrendszeri elzáródásból eredő pleurális folyadékgyülem.

Sajnos mire a tünetek nyilvánvalóvá válnak és a daganat radiológiailag dokumentálható, a beteget már megtámadták regionális vagy távoli metasztázisok képződésével, amint azt a betegség „gyógyítónak” ítélt kimetszése után elhunyt betegek boncolása kimutatta. tüdőrák: a boncoláskor a daganatsejtek nagyon gyakran az elsődleges daganat helyétől távol is, sok esetben a hasüreg szintjén is megtalálhatók.

Tüdőrák: diagnózis

A diagnózis problémaköre összetett, de lényegében a feltételezett tüdőkép mellkasröntgen segítségével történő megtalálásában rejlik, ami ugyan tüneti vagy nagy kockázatú betegnél további vizsgálatot igényel, de nehézségeket okozhat tünetmentes egyén, akinek röntgenfelvétele egyéb okból készült: családi előzménye, személyes története, életkora, dohányzási szokása, környezeti vagy foglalkozási rákkeltő anyagoknak való kitettség, tüdőcsomó kialakulását okozó fertőző betegségeknek való kitettség, általános figyelembe kell venni az egészségi állapotot, a műtéti kockázatot és a pszichés helyzetet.

Ha mindez további vizsgálatokhoz vezet, az első lépés egy biopszia anatómiai-patológiai elemzéssel, kombinálva a köpet citológiai elemzésével.

A standard röntgen- vagy CT-vizsgálat a legfontosabb képalkotás.

Elengedhetetlen, hogy a páciensről régi röntgenfelvételeket készítsenek (ha van ilyen), mivel a góc időbeli stabilitása nagyon fontos tényező a valószínű jóindulatúság szempontjából.

További kedvező elem a nagyméretű meszesedések jelenléte a csomón belül, különösen, ha azok koncentrikus megjelenést kölcsönöznek, figyelembe véve azonban, hogy a meszesedések közelében rák is kialakulhat, így a rövid időn belüli térfogatnövekedés feltételez kedvezőtlen prognosztikai karakter.

A citológiai diagnosztika a legkevésbé invazív diagnosztikai módszer, melynek érzékenysége 60-70% a centrális elváltozásokra, de sajnos sokkal kevésbé a kis perifériás elváltozásokra.

Bár a köpet kinyerése nem nehéz, ennek a vizsgálatnak a megbízhatósága sajnos nem abszolút, így gyakran invazívabb mintavételhez folyamodnak, akár biopsziával, bronchoszkópiával, akár a mellkasfalon keresztül: ebben az esetben, ha az elváltozás közvetlenül a bronchusban a diagnosztikai érzékenység 95%, míg a perifériás elváltozásoknál ismét 60-70% körülire csökken.

A tüdőrák stádiumának meghatározása

A tüdőrák stádiumának meghatározása nélkülözhetetlen a prognózis meghatározásához és a leghatékonyabb terápia kiválasztásához.

Az aprólékos anamnézishez és a pontos fizikális vizsgálathoz laboratóriumi vizsgálatok (alapvető vérkép, májműködés, szérum kalcium adagolás) és természetesen hagyományos radiológiai, CT és MRI segítségével végzett pontos radiológiai vizsgálat is kötelező.

A leggyakrabban használt osztályozás a TNM módszer, ahol a daganatot (T), a nyirokcsomókat (N) és az esetleges metasztázisokat (M) egy rövidítéssel látják el.

A teljes séma a következő:

Tumor

Tx – nincs daganat

Tx – pozitív citológia, de a daganat nem mutatható ki;

T1S – in situ carcinoma;

T1 – daganat

T2 – daganat

T3 – átmérő ³ 3 cm, a mellhártya zsigeri vagy a mellkasfalig terjedően, vagy a légcső carinától 2 cm-nél kevesebbre nyúlik ki

T4 – szív, nagy erek, nyelőcső, légcső, csigolyák, mellhártya inváziója.

Nyirokcsomók

N0 – nem érintett;

N1 – érintett peribronchialis vagy azonos oldali hilar nyirokcsomók;

N2 – érintett mediastinalis nyirokcsomók;

N3 – érintett mediastinalis vagy kontralaterális hilar nyirokcsomók; bármely érintett supraclavicularis nyirokcsomó.

metasztázisok

M0 – nincs jelen;

M1 – jelen.

Terápia tüdőrákos betegek számára

A terápia lényegében a daganat sebészi eltávolításán, sugárkezeléssel kombinálva a helyi helyzet szabályozására épül.

A kemoterápia, a rák elleni küzdelem másik alapvető sarokköve alkalmazása ellentmondásos a tüdő esetében, mivel a vizsgálatok ellentmondó eredményeket hoztak.

A rendelkezésre álló adatokból azonban úgy tűnik, hogy a sugárterápia és a kemoterápia kombinációja meghosszabbítja a betegek túlélését.

A tüdőrák megelőzése

A megelőzés legfontosabb formája a dohányzási szokások visszaszorítása, különösen a fiatalok körében: a probléma nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi, gazdasági és politikai is, és ha nem akarjuk évente mintegy 34,000 ezer olasz halálát okozni, akkor drasztikus döntések születnek. figyelembe kell venni, amelyek nem elhanyagolható gazdasági szempontokat érintenek.

A passzív dohányzást szinte lehetetlen teljesen elkerülni, de a nyilvános helyeken és munkahelyeken, különösen gyermekek jelenlétében elrendelt tilalmakat mindenkor be kell tartani.

Sajnos elkeserítő látni, ahogy a fiatal anyák babakocsit tolnak kisgyermekükkel, miközben csendesen cigarettáznak!

Végül az életmód is számít: a testmozgás és az egészséges táplálkozás (sok gyümölcs és zöldség) számos betegség, köztük a rák megelőzésének alapvető sarokkövei.

A spirál CT-vel (egy speciális komputertomográfiás rendszer, amelyben a kanapé folyamatosan, a készülékkel szinkronban mozog, így a légzési és szívmozgások ellenére is sokkal élesebb és „álló” képeket tud készíteni) már egy ideje szűrnek. javasoltak, de az eredmények még vita tárgyát képezik, mivel a szűrés hatékonysága a mortalitás csökkentésében nem volt egyértelmű: a publikált tanulmányok a tüdőrák diagnosztizálásának jelentős növekedéséről számoltak be ennek a tesztnek köszönhetően, amely azonban nem mindig kapcsolódik konzisztens csökken a halálozás.

Egy 2009-es olasz tanulmány például nem mutatott ki előnyt az általános mortalitás tekintetében, míg a legnagyobb amerikai tanulmány (NSLT: National Screening Lung Trial = 53,000 2011 jelenlegi vagy korábbi dohányos) 20-ben közzétett eredményei azt mutatták, hogy az alanyok három évig tartó spirális CT-vel történő szűrése. a hagyományos röntgenszűréshez képest 6.9%-kal csökkentette a tüdőrák-specifikus mortalitást, de csak XNUMX%-kal csökkentette a teljes mortalitást.

Az IEO (Európai Onkológiai Intézet) vizsgálata is ugyanebbe az irányba mutatott eredményeket hozott, kiegészítve bizonyos molekuláris markerek (mikro-RNS) azonosításával, amelyek növelhetik a szűrés lehetőségeit.

Jelenleg az a javallat, hogy nem a teljes populációt kell spirális CT-vizsgálatnak alávetni, hanem csak az alanyok egy kiválasztott kategóriáját: férfiak, 50 év felettiek, jelenlegi vagy korábbi dohányosok.

Végezetül fontos megjegyezni egy tényt: a dohányzás abbahagyása a lehető legjobb megelőzés, a dohányzástól való hét évig tartó absztinencia pedig ugyanolyan csökkenést eredményez a halálozásban, mint a spirális CT-vel végzett szűréssel.

Amíg az emberek meg nem győződnek arról, hogy a dohányzás egészségük legrosszabb ellensége, a tüdőrák (sok más rákfajtával együtt) továbbra is könyörtelenül ölni fog.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Hasnyálmirigyrák: mik a jellegzetes tünetei?

Kemoterápia: mi ez és mikor hajtják végre

Petefészekrák: tünetek, okok és kezelés

Mellrák: Az emlőrák tünetei

CAR-T: A limfómák innovatív terápiája

Mi az a CAR-T és hogyan működik a CAR-T?

Sugárterápia: mire használható és milyen hatásai vannak

Mellhártyagyulladás, a mellhártyagyulladás tünetei és okai

Pneumocystis Carinii Pneumonia: Klinikai kép és diagnózis

Fej- és nyakrák: áttekintés

Útmutató a krónikus obstruktív tüdőbetegség COPD-hez

A sikertelen légutak sebészeti kezelése: Útmutató a precutanhoz

Pajzsmirigyrák: típusok, tünetek, diagnózis

Tüdőemfizéma: mi ez és hogyan kell kezelni. A dohányzás szerepe és a leszokás jelentősége

Tüdőemfizéma: okok, tünetek, diagnózis, vizsgálatok, kezelés

Külső, belső, foglalkozási, stabil bronchiális asztma: okok, tünetek, kezelés

Forrás:

Pagine Mediche