Anémia helyett helyénvaló vérszegénységről beszélni. Ennek az állapotnak, amelyet a vörösvértestek és az eritrocita indexek (a vérkép azon összetevői, amelyek a vörösvértestek fizikai jellemzőiről adnak információt) morfológiájának megváltozása jellemez, számos formája van.

A vérszegénység leggyakoribb oka a vashiány

Az Egészségügyi Világszervezet szerint világszerte több mint 700 millió ember nem jut elegendő vashoz.

Ez azonban nem az egyetlen ok.

Vérszegénységet okozhatnak a vörösvértestek termelésével kapcsolatos problémák, azok lebomlása, vérzés, genetikai hibák vagy olyan betegségek is, mint a leukémia és a rheumatoid arthritis.

A vashiányos vérszegénységet sideropeniának nevezik, és az iparosodott országok felnőtt lakosságának 3%-át érinti (főleg a nőket, különösen a terhes nőket).

Ez az arány a világ szegényebb területein emelkedik, akár 50%-ra is emelkedik, ahol az étrend túlzottan szegényes, és gyakoriak a bélbaktériumok.

A leggyakoribb típusok

Egy személy vérszegénységben szenved, ha a hemoglobin szintje a nőknél kevesebb, mint 12 g/dl a nőknél és a 13 g/dl a férfiaknál, vagy ha a leülepedett vörösvértestek mennyisége a normál alatt van.

Ez az állapot átmeneti lehet, és egy adott életszakaszra utalhat (menstruációs ciklus, terhesség) vagy krónikus.

A vérszegénységben szenvedő beteg állapotának besorolásától függetlenül azt tapasztalja, hogy csökken a vörösvértestek tömege, és ezáltal az oxigén szállítása a vérből a szövetekbe.

A vérszegénység leggyakoribb formái a következők:

• vashiányos vérszegénység
• sarlósejtes vérszegénység
• káros vérszegénység
• hemolitikus vérszegénység
• aplasztikus vérszegénység
• mediterrán vérszegénység
• Vashiányos vérszegénység

A vashiányos vérszegénység akkor fordul elő, ha egy személy nem kap elegendő vasat az étrendből.

Vagy ha a szervezet nem szív fel elegendő vasat, vagy ha tartósan elveszíti azt.

A vas főleg a húsban, a májban és a belsőségekben, a sárgájában és a halban található.

Vegetáriánusok és vegánok viszont hüvelyesekből, szárított gyümölcsökből és sötétzöld leveles zöldségekből juthatnak hozzá.

Ha a diéta megfelelő, de felszívódási zavar lép fel, ennek oka lehet krónikus hasmenés, hypochlorhydria (a gyomor nem termel elegendő savkiválasztást), bélszteatorrhoea (a széklet fel nem szívódott zsírokat tartalmaz), vagy műtétet követően, pl. az ileum vagy a gyomor egy része.

Végül a menstruációs ciklus alatt vagy gyomor-bélrendszeri vérzés esetén elhúzódó vasvesztés léphet fel: aranyér, vérzéses gyomorhurut, fekélyek, diverticula, hiatus hernia, Crohn-betegség, colitis ulcerosa, vastagbél- vagy gyomorrák. A tüdő is vérezhet, és a vesék is.

Ezért elengedhetetlen, hogy megértsük a sideropenia okát, majd ennek megfelelően járjunk el.

A vashiányos vérszegénység gyakrabban fordul elő terhesség alatt és gyermekeknél.

Sarlósejtes vérszegénység

Egy genetikai eredetű vérbetegség, a sarlósejtes vérszegénységet a vörösvértestek „sarlós” alakja jellemzi.

Ez a konformáció megakadályozza, hogy megfelelően áthaladjanak a vérkapillárisokon, így a beteg ischaemiás szövetkárosodásra hajlamosít.

A vértestek fokozott gyengesége hemolízist is okoz.

A sarlósejtes vérszegénység nem gyógyítható, a terápia célja a tünetek visszaszorítása: fájdalomcsillapítók és folyadékok a fájdalmas rohamok idején, transzfúziók, amikor a vérszegénység nagyon súlyossá válik, antibiotikumok a fertőzés kockázatának csökkentése érdekében.

Elengedhetetlen a helyes életmód tartása, a vörösvérsejt-kasza elkerülése: rendszeres testmozgás, kevés stressz, elegendő folyadékpótlás, megfelelő mennyiségű folsavat tartalmazó diéta.

Csontvelő-transzplantációra csak elvétve kerül sor, ami a donorok korlátozott elérhetősége miatt is bonyolult eljárás.

Veszélyes vérszegénység

A vészes vérszegénységben szenvedő beteg B12-vitamin felszívódási zavarban szenved: a legtöbb esetben a kóros antitestek befolyásolják és elpusztítják a gyomor parietális sejtjeit, és a gyomornyálkahártya krónikusan gyulladt (autoimmun atrófiás gastritis).

A vészes vérszegénységnek azonban más okai is lehetnek: az ileum műtéti eltávolítása, krónikus H. pylori fertőzés, fekélyellenes gyógyszerekkel való visszaélés, felszívódási zavarok.

A vészes vérszegénységet a B12-vitamin intramuszkuláris injekcióival lehet kordában tartani.

Haemolyticus anaemia

A hemolitikus anémia a vérrendellenességek egy csoportját jelzi, amelyek általában a vörösvértestek idő előtti pusztulásával járnak:

• intraglobuláris okokból eredő hemolitikus vérszegénység, ha a vörösvértestek belső elváltozásait mutatják;
• extraglobuláris okok miatti hemolitikus vérszegénység, ha a vörösvértestek pusztulása külső okoktól függ.

A kezelés a vértestek pusztulását kiváltó októl függ, de általában magában foglalja a kortikoszteroidok, immunszuppresszánsok, intravénás immunglobulinok, vas és kelátképző szerek beadását.

Ritka esetekben több invazív terápiára lehet szükség, a transzfúziótól a lép eltávolításáig.

Aplasztikus vérszegénység

A csontvelő betegségét, az aplasztikus anémiát a vérsejtek számszerű csökkenése jellemzi.

A szenvedőnek tehát nincs elég vörösvérsejtje, de nem is elég fehérvérsejtek, vérlemezkék és – így – őssejtek.

Az okok a legkülönfélébbek lehetnek

• vegyi anyagoknak való kitettség (peszticidek, benzol stb.)
• ionizáló sugárzásnak való kitettség
• gyógyszerek bevitele (tolbutamid, fenilbutazon, kloramfenikol stb.)
• fertőzések (hepatitis B és hepatitis C vírusok, dengue-láz, HIV)
• autoimmun betegségek (szisztémás lupus erythematosus, rheumatoid arthritis)
• paroxizmális éjszakai hemoglobinuria

Az aplasztikus anémia terápiája a tünetek szabályozására és a csontvelő funkció helyreállítására irányul.

Így hematológiai és vérlemezkekoncentrátumok transzfúzióját végzik, fertőzés esetén antibiotikumot és immunszuppresszánsokat adnak be, egészen a csontvelő-transzplantációig.

mediterrán vérszegénység

A mediterrán vérszegénységet vagy thalassaemiát olyan genetikai hiba okozza, amely a vörösvértestek pusztulásához vezet.

Szardínián elterjedtebb, mint Olaszország többi részén, jellemző tünete a krónikus fáradtság és a gyenge növekedés: alacsony hemoglobin-érték, valamint a szövetek, szervek és izmok rossz oxigénellátása az oka.

A mediterrán vérszegénységben szenvedő betegeknek gyakori vérátömlesztést kell végezniük.

Függetlenül attól, hogy melyik típustól szenved, számos tipikus tünet van:

• sápadtság
• fáradtság érzése
• gyengeség
• törékeny, kanál alakú körmök (coilonichia)
• gyakori fejfájás vagy migrén

Súlyosabb esetekben tapasztalható is

• légzési zavarok
• a máj, a szív és a vesék zsíros degenerációja: a lipidek felhalmozódnak a sejtekben, ami az érintett sejt működésének elvesztését okozza
• szívelégtelenség, ha a szív zsíros degenerációja fontos
• oliguria és anuria, ha a vérszegénységet feltűnő vérzés okozza

Diagnózis és kezelés

A vérszegénységet az anamnézis és az objektív vizsgálat alapján diagnosztizálják, amelyet laboratóriumi vizsgálat követ.

Az orvos vérképet ír elő leukocita- és vérlemezke képlettel, vörösvérsejt-indexet és morfológiát, valamint perifériás kenetvizsgálatot.

A kapott eredmények alapján értékeli a további vizsgálatokat.

A vérszegénység azonban nem diagnózis, hanem egy mögöttes probléma jelzése, amely lehet genetikai mutáció, kóros állapot vagy helytelen életmód.

Ha a genetikai okok miatti vérszegénységre nincs gyógymód, és a terápia a tünetek visszaszorítására irányul, ha a vérszegénység oka patológia, akkor a szakember annak megoldására fog dolgozni.

A sideropeniás vérszegénység esete más, ami magában foglalja az életmódbeli szokások megváltozását is.

Ha a beteg nem vesz be elegendő vasat, be kell vennie az étrendbe

• tojássárgája
• egész kagylók és rákfélék
• hús
• hulladék
• sötétzöld leveles zöldségek
• hüvelyesek
• magas C-vitamin tartalmú ételek, amelyek elősegítik a vas felszívódását: citrom, narancs, grapefruit, mandarin, kivi, petrezselyem, paprika, saláta, spenót, radikális, brokkoli
• magas B12-vitamin tartalmú ételek, B12-vitamin hiány esetén: máj, zöldségek, hüvelyesek, édes gyümölcsök

Ha szükséges, az orvos gyógyszeres kezelést is igénybe vehet.

A leggyakrabban használt gyógyszerek a következők:

• vas-szulfát, amelynek általában nincs mellékhatása
• vassók, amelyek azonban mellékhatásokat okozhatnak, mint például székrekedés, hasmenés, hasi görcsök
• vas dextrán
• vas-fumarát
• vas-glükonát
• vas-szacharát
• vas-karbonil

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Mediterrán vérszegénység: diagnózis vérvizsgálattal

Mi az a bilirubin és miért kell mérni?

Vashiányos vérszegénység: milyen ételeket ajánlunk

Mi az albumin, és miért kell elvégezni a véralbuminértékek mennyiségi meghatározására szolgáló tesztet?

Mik azok az anti-transzglutamináz antitestek (TTG IgG), és miért vizsgálják a vérben való jelenlétét?

Mi az a koleszterin, és miért tesztelik a vér (teljes) koleszterin szintjének meghatározására?

Terhességi cukorbetegség, mi ez és hogyan kell kezelni

Mi az amiláz, és miért kell elvégezni a vérben lévő amiláz mennyiségének mérését?

Kábítószer-mellékhatások: mik ezek és hogyan kezeljük a mellékhatásokat

Albuminpótlás súlyos szepszisben vagy szeptikus sokkban szenvedő betegeknél

Provokációs tesztek az orvostudományban: mik ezek, mire valók, hogyan zajlanak?

Mik azok a hideg agglutininek, és miért végzik el a tesztet vérbeli értékük számszerűsítésére?

Hemoglobin elektroforézis, a hemoglobinopátiák, például a talaszémia és a sarlósejtes vérszegénység vagy a drepanocytosis diagnosztizálásának alapvető tesztje

Thalassemia vagy mediterrán vérszegénység: mi ez?

forrás

Bianche Pagina