Orvosi felszerelés: Hogyan kell olvasni az életjel-monitort

Az elektronikus életjel-monitorok már több mint 40 éve elterjedtek a kórházakban. A tévében vagy a filmekben zajokat kezdenek kiadni, az orvosok és a nővérek rohangálnak, és olyanokat kiabálnak, mint „stat!” vagy "elveszítjük!"

Ha Ön vagy egy szeretett személy a kórházban van, jobban odafigyelhet rá, és azon töprenghet, mit jelentenek a számok és a hangjelzések.

Noha az életjel-figyelőknek számos különböző márkája és modellje létezik, a legtöbb általában ugyanúgy működik

Ezek olyan orvosi eszközök, amelyeket egészségügyi szakemberek használnak olyan létfontosságú paraméterek mérésére, rögzítésére, mint például a pulzusszám, a szívritmus és az elektromos aktivitás, az oxigéntelítettség, a vérnyomás (invazív és nem invazív), a testhőmérséklet, a légzésszám stb. a beteg egészsége.

Az életjel-monitorokat általában úgy jelölik

  • PR: Pulse Rate
  • SPO2: Oxigéntelítettség
  • EKG: szívritmus és elektromos aktivitás
  • NIBP: non-invazív vérnyomás
  • IBP: Invazív vérnyomás
  • TEMP: Testhőmérséklet
  • RESP: Légzési frekvencia
  • ETCO2: Árapály-szén-dioxid vég

Az alkalmazástól függően kétféle betegfigyelő rendszer létezik:

A betegágy melletti monitorozás

Ezeket elsősorban kórházakban, klinikákon, idősek otthonában, ill mentőautók.

Távoli betegfigyelés

Ezeket a beteg otthonában vagy lakóhelyén, az egészségügyi alapellátó központokban használják.

Melyek a betegek életjel-monitorainak típusai?

3 Paraméter Patient Monitor

A mért létfontosságú paraméterek a PR, SPO2 és NIBP

5 Paraméter Patient Monitor

A mért létfontosságú paraméterek a PR, SPO2, EKG, NIBP és TEMP

Többparaméteres betegfigyelő

A mért létfontosságú paraméterek az alkalmazás és az igény, valamint az azt használó egészségügyi szakember függvényében határozzák meg.

A mérhető paraméterek: PR, SPO2, EKG,NIBP, 2-TEMP, RESP, IBP, ETCO2.

Életjel-monitorok: Hogyan működnek

A testére erősített kis érzékelők továbbítják az információkat a monitorhoz.

Egyes érzékelők olyan foltok, amelyek a bőréhez tapadnak, míg mások az egyik ujjára csípve lehetnek.

A készülékek sokat változtak az első elektronikus szívmonitor 1949-es feltalálása óta.

Manapság sokan rendelkeznek érintőképernyős technológiával, és vezeték nélkül jutnak információkhoz.

A legalapvetőbb monitorok a pulzusszámot, a vérnyomást és a testhőmérsékletet mutatják.

A fejlettebb modellek azt is megmutatják, hogy mennyi oxigént szállít a vér, vagy milyen gyorsan lélegzik.

Egyesek azt is megmutatják, mekkora nyomás nehezedik az agyára, vagy mennyi szén-dioxidot lélegzik ki.

A monitor bizonyos hangokat ad ki, ha bármely életjele a biztonságos szint alá esik.

Mit jelentenek a számok

Pulzus: Az egészséges felnőttek szíve jellemzően 60-100-szor dobog percenként. Az aktívabb emberek pulzusa lassabb lehet.

Vérnyomás: Ez az artériákra ható erő mértéke, amikor szíve dobog (szisztolés nyomásként ismert) és nyugalomban van (diasztolés nyomás). Az első szám (szisztolés) 100 és 130 között, a második szám (diasztolés) 60 és 80 között legyen.

Hőmérséklet: A normál testhőmérséklet általában 98.6 F, de valójában aggodalom nélkül 98 F alatti és valamivel 99 fok feletti is lehet.

Légzés: Egy pihenő felnőtt általában percenként 12-16-szor lélegzik.

Oxigén szaturáció: Ez a szám azt méri, hogy mennyi oxigén van a vérében, egy 100-ig terjedő skálán. A szám általában 95 vagy magasabb, és minden 90 alatti érték azt jelenti, hogy a szervezet nem kap elég oxigént.

Mikor kell aggódnom?

Ha valamelyik létfontosságú jele az egészséges szint fölé emelkedik vagy leesik, a monitor figyelmeztetést ad.

Ez általában sípoló hanggal és villogó színnel jár.

Sokan valamilyen módon rávilágítanak az olvasás problémájára.

Ha egy vagy több életjel erősen kiugrik vagy csökken, a riasztás felerősödhet, felgyorsulhat, vagy megváltozhat a hangmagassága.

Ennek célja, hogy tudassa a gondozóval, hogy ellenőrizze Önt, így a riasztó egy másik szoba monitorán is megjelenhet.

Gyakran az ápolók reagálnak először, de az életveszélyes problémára figyelmeztető riasztások miatt többen is segítségre sietnek.

A riasztások egyik leggyakoribb oka azonban az, hogy az érzékelő nem kap semmilyen információt.

Ez akkor fordulhat elő, ha az egyik kilazul, amikor mozog, vagy nem úgy működik, ahogy kellene.

Ha megszólal a riasztó, és senki sem jön, hogy ellenőrizze, használja a hívórendszert, hogy kapcsolatba lépjen egy nővérrel.

Referenciák 

Sunnybrook Egészségtudományi Központ: „Mit jelent a monitoron lévő összes szám?”

Amerikai Orvosi és Sebészeti Központok: „Életjelek monitorozása”.

Johns Hopkins Medicine: „Életjelek”.

American Heart Association: „A vérnyomásértékek megértése”.

A Mayo Klinika: „Hipoxémia”.

Infinium Medical: „Cleo – Sokoldalúság az életjelekben.”

Érzékelők: "Életjelek észlelése hordható vezeték nélküli érzékelőkkel."

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Három mindennapi gyakorlat a lélegeztetőgépes betegek biztonságának megőrzéséhez

Mentőautók: Mi az a sürgősségi elszívó és mikor kell használni?

Ventilátorok, minden, amit tudnod kell: Különbség a turbina alapú és a kompresszor alapú ventilátorok között

Életmentő technikák és eljárások: PALS VS ACLS, mik a jelentős különbségek?

A betegek leszívásának célja szedáció alatt

Kiegészítő oxigén: palackok és szellőzőrendszerek az Egyesült Államokban

Alapvető légúti felmérés: áttekintés

A lélegeztetőgép kezelése: A beteg lélegeztetése

Sürgősségi felszerelés: A vészhelyzeti hordlap / VIDEÓ ÚTMUTATÓ

A defibrillátor karbantartása: AED és a működés ellenőrzése

Légzési distressz: Mik a légzési distressz jelei újszülötteknél?

EDU: Iránytű tapadókorong

Elszívó egység a sürgősségi ellátáshoz, a megoldás dióhéjban: Spencer JET

Légútkezelés egy közúti baleset után: áttekintés

Tracheális intubáció: mikor, hogyan és miért kell mesterséges légutat létrehozni a beteg számára

Mi az újszülöttkori átmeneti tachypnoe vagy az újszülöttkori nedves tüdő szindróma?

Traumás pneumothorax: tünetek, diagnózis és kezelés

A tenziós pneumothorax diagnózisa a terepen: szívás vagy fújás?

Pneumothorax és Pneumomediastinum: a tüdőbarotraumában szenvedő beteg megmentése

ABC, ABCD és ABCDE szabály a sürgősségi orvoslásban: mit kell tennie a megmentőnek

Többszörös bordatörés, repedéses mellkas (bordavolet) és pneumothorax: áttekintés

Belső vérzés: meghatározás, okok, tünetek, diagnózis, súlyosság, kezelés

Különbség az AMBU ballon és a légzőgolyós vészhelyzet között: két alapvető eszköz előnyei és hátrányai

A szellőzés, a légzés és az oxigénellátás (légzés) értékelése

Oxigén-ózon terápia: mely patológiák esetén javasolt?

Különbség a mechanikus szellőztetés és az oxigénterápia között

Hiperbár oxigén a sebgyógyulási folyamatban

Vénás trombózis: a tünetektől az új gyógyszerekig

Prehospitális intravénás hozzáférés és folyadék újraélesztés súlyos szepszis esetén: Megfigyelő kohorsz vizsgálat

Mi az intravénás kanülálás (IV)? Az eljárás 15 lépése

Orrkanül oxigénterápiához: mi ez, hogyan készül, mikor kell használni

Orrszonda oxigénterápiához: mi ez, hogyan készül, mikor kell használni

Oxigén reduktor: működési elv, alkalmazás

Hogyan válasszunk orvosi szívókészüléket?

Holter monitor: hogyan működik és mikor van rá szükség?

Mi az a betegnyomás-kezelés? Áttekintés

Head Up Tilt Test, hogyan működik a Vagal Syncope okait vizsgáló teszt

Szívszinkopus: mi ez, hogyan diagnosztizálják és kit érint?

Szív Holter, A 24 órás elektrokardiogram jellemzői

forrás

WebMD

Akár ez is tetszhet