Ukrajna vádemelés alatt, Amnesty International: otthonokból, kórházakból és iskolákból indított műveletek, civilek veszélyben
Ukrajna, az Amnesty International szóvivője, Riccardo Noury: „Az orosz offenzíva elleni védekezés nem mentesíti Kijevet a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása alól”
„Az a tény, hogy ön védekezéséért harcol, nem mentesít a nemzetközi humanitárius jog szabályainak tiszteletben tartása alól, különösen akkor, ha a megvédeni kívánt civilek életét veszélyezteti.
Teljesen elfogadhatatlan, hogy az ukrán erők tüzet nyitottak épületekből, iskolákban vagy kórházakban helyezték el bázisaikat, miközben ez semmiképpen sem igazolhatja a polgári célpontok elleni orosz támadásokat.”
Az Amnesty International szóvivője, Riccardo Noury így kommentálja a Harkov, Donbass és Mikolaiv régiókban április és július között végzett legújabb kutatás eredményeit, amelyek szerint a februárban kezdődött orosz invázió visszaverésére az ukrán erők veszélyeztették a civil lakosságot. .
Ezt állítólag úgy tették, hogy bázisokat helyeztek el és fegyvereket használtak a lakossági központokban, beleértve az iskolákat és a kórházakat, valamint támadásokat indítottak lakossági központokból – esetenként polgári épületek belsejéből – akár 19 városban és faluban.
Az Amnesty szerint ezek a taktikák sértik a nemzetközi humanitárius jogot, mert a polgári célpontokat katonai célpontokká változtatják. Az ezt követő orosz támadások civileket öltek meg, és polgári infrastruktúrát tettek tönkre.
UKRAJNA, AMNESTY NEMZETKÖZI TANULMÁNY: HELYSZÍNI LÁTOGATÁSOK ÉS INTERJÚ TÚLÉLŐKKEL
A kutatók – folytatja a szervezet – felkeresték a támadások által érintett helyeket, meghallgatták a túlélőket, a tanúkat és az áldozatok családtagjait, elemezték a használt fegyvereket, és további távoli kutatásokat végeztek.
A bizonyítékok további igazolására az emberi jogi szervezet Crisis Evidence Lab műholdfelvételeket használt.
Az Amnesty a továbbiakban kifejti, hogy a legtöbb település, ahol az ukrán katonák tartózkodtak, mérföldekre volt a frontvonaltól, és ezért lett volna alternatíva, amellyel elkerülhető lett volna a civil lakosság veszélyeztetése.
Az Amnesty International nem tud olyan esetről, amikor a településeken belül polgári épületekbe telepített ukrán hadsereg a környező épületek evakuálására kérte volna a lakosságot, vagy nyújtott volna ehhez segítséget. Ily módon az Amnesty szerint nem teljesítette kötelességét, hogy minden lehetséges óvintézkedést megtegyen a polgári lakosság védelme érdekében.
UKRAJNA, A TANÚK BESZÁMOLÁSA AZ AMNESTY INTERNATIONAL soraiban
Az összegyűjtött tanúvallomások között szerepel annak az 50 éves férfi édesanyjának az édesanyja, akit június 10-én egy Mikolajivtól délre fekvő faluban halt meg egy orosz támadás.
„A katonák a miénk melletti házban laktak, és a fiam gyakran járt hozzájuk élelmet hozni.
Többször könyörögtem, hogy maradjon távol, féltem érte. A támadás délutánján én a házban voltam, ő pedig az udvaron.
Azonnal meghalt, teste darabokra szakadt. A lakásunk részben megsemmisült” – mondta.
A lakásban, ahol a nő elmondása szerint ukrán katonák állomásoztak, az Amnesty International katonaságot talált felszerelés és egyenruhát.
Mikola viszont, aki Liszicsanszkban, a Donbászban, az orosz támadások által többször is sújtott épületben lakik, azt mondta: „Nem értem, miért lövöldöznek katonáink a városokból és nem a mezőkről” .
Egy ember ugyanabban a körzetben tovább mondta az Amnestynek: „Katonai tevékenység folyik itt a kerületben. Ha van kimenő tűz, közvetlenül utána jön a bejövő tűz”.
A Donbász egyik városában május 6-án az orosz erők kazettás bombákkal (nemzetközi jog szerint tiltott és válogatás nélkül) csapást mértek a többnyire egy- vagy kétemeletes házak környékére, ahol ukrán tüzérség működött.
A kazettás bombadarabok megrongálták a házat, ahol a 70 éves Anna 95 éves édesanyjával él.
„A repesz bement az ajtón. Bent voltam a házban.
Az ukrán tüzérség a kertem közelében volt. A katonák a kert és a ház mögött voltak.
A háború kezdete óta láttam őket jönni-menni.
Anyám lebénult, nem tudunk megszökni.
Július elején a kutatók jelentése szerint Mikolajiv régióban egy gazdálkodó megsérült az orosz erők gabonaraktár elleni támadásában.
Órákkal a támadás után a kutatók ukrán katonák és katonai járművek jelenlétét észlelték a raktár területén.
Szemtanúk megerősítették, hogy a létesítményt, amely egy farmhoz vezető út mentén található, ahol emberek élnek és dolgoznak, ukrán erők használták.
UKRÁN KATONAI BÁZISOK KÓRHÁZKBAN ÉS ISKOLÁKBAN
Az Amnesty International beszámol a kórházakban és iskolákban lévő katonai bázisokról is: öt különböző helyszínen – folytatódik a jegyzet – a kutatók azt látták, hogy az ukrán erők kórházakat használnak bázisként.
Két városban több tucat katona pihent, sétált vagy evett a kórházi létesítményekben.
Egy másik városban egy kórház közelében lőttek a katonák.
Április 28-án egy orosz légicsapás megölte egy orvosi laboratórium két alkalmazottját Harkiv külvárosában, miután az ukrán erők bázist állítottak fel a közelben.
Az iskolákat is rendszeresen használták. Kutatók szerint az orosz bombázást követően ukrán katonák más iskolákba költöztek egyes városokban, tovább veszélyeztetve a civileket.
Egy Odesszától keletre fekvő városban az Amnesty számos alkalommal felfigyelt arra, hogy az ukrán katonák polgári területeket használnak lakhatásra és kiképzésre, köztük két, sűrűn lakott területeken található iskolát.
Április és június között a térség iskoláit ért orosz támadások több halálesetet és sérülést okoztak.
Június 28-án egy gyermek és egy idős nő életét vesztette otthonukban, amelyet rakétatalálat érte.
Bahmutban május 21-én az orosz erők támadása érte az ukrán erők által katonai bázisként használt egyetemi épületet, hét katona életét vesztette.
Az egyetem szomszédos egy többszintes épülettel, amely megsérült a támadásban, valamint a tőle legfeljebb 50 méterre lévő polgári lakások.
Az Amnesty International kutatói egy katonai jármű tetemét látták a lebombázott egyetem udvarán.
AZ AMNESTY INTERNATIONAL OROSZORSZÁGHOZ ÉS UKRAJÁNÁHOZ IRÁNYULÓ FELHÍVÁSA: MINDEN PÁRTNAK VÉDELME KELL A LAKOSSÁGOT
Az Amnesty azzal zárja, hogy tisztázza, hogy az ukrán erők taktikája, miszerint katonai célpontokat helyeznek el a lakossági központokon, semmiképpen sem indokolja az oroszok válogatás nélküli támadásait, amelyeket nemzetközi jog által tiltott fegyverekkel, például kazettás bombákkal is végrehajtanak.
Végül emlékeztet arra, hogy a nemzetközi humanitárius jog arra szólítja fel a konfliktusban részes feleket, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy ne helyezzenek katonai célpontokat lakossági központokba vagy azok közelébe.
Olvassa el még:
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Ukrajna, Spanyolország 23 mentőautót és terepjárót szállított az ukrán határőrségnek
Életmentés a háború ellenére: Hogyan működik a mentőrendszer Kijevben (VIDEO)
Ukrajna: az ENSZ és partnerei segélyt szállítanak a bekerített Sumy városnak
Ukrajnai vészhelyzet, az Olasz Vöröskereszt visszatér Lvivbe
Háború Ukrajnában Lviv régióba mentők érkeztek a litván Seimastól
Az Egyesült Államok 150 tonna gyógyszert, felszerelést és mentőautót küld Ukrajnába
Lviv, egy tonna humanitárius segély és mentőautók Spanyolországból Ukrajnának
Szolidaritás Ukrajnával: Kerékpározzon 1,300 km-t, hogy vegyen egy gyermekmentőt Kijevbe
MSF, „Együtt sokkal többet tehetünk”: Partnerség a helyi szervezetekkel Harkovban és Ukrajna-szerte
Az UNDP Kanada támogatásával 8 mentőautót adományozott 4 ukrajnai regionális központnak