WHO: Afrikában csaknem tíz évvel nő a várható egészséges élettartam
WHO Afrikáról: Az egészséges életkor az afrikai régióban átlagosan 10 évvel nőtt fejenként 2000 és 2019 között – jelentette az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése
Afrika: ez az emelkedés nagyobb, mint a világ bármely más régiójában ugyanebben az időszakban
A jelentés azt is megjegyzi, hogy a COVID-19 világjárvány bomlasztó hatása fenyegetheti ezeket a hatalmas eredményeket.
A Tracking Universal Health Coverage in the WHO African Region 2022 jelentés azt mutatja, hogy a várható egészséges élettartam – vagy az egyén jó egészségi állapotában eltöltött évek száma – 56-ben 2019 évre nőtt, szemben a 46-es 2000-tal.
Noha még mindig jóval a 64-es globális átlag alatt van, ugyanebben az időszakban a globális egészséges élettartam csak öt évvel nőtt.
Az alapvető egészségügyi szolgáltatások nyújtásának javulása, a reproduktív, az anyák, az újszülöttek és a gyermekek egészségének javulása, valamint a fertőző betegségek elleni küzdelem előrelépése – a HIV, a tuberkulózis és a malária elleni védekezés 2005-től kezdődő gyors terjedésének köszönhetően – hozzájárult az egészséges élettartam meghosszabbításához.
Az alapvető egészségügyi szolgáltatásokkal való ellátottság átlagosan 46%-ra javult 2019-ben, szemben a 24-es 2000%-kal.
A legjelentősebb eredmények a fertőző betegségek megelőzése és kezelése terén mutatkoztak meg, de ezt ellensúlyozta a magas vérnyomás, a cukorbetegség és más nem fertőző betegségek drámai növekedése, valamint az e betegségeket célzó egészségügyi szolgáltatások hiánya.
Afrika, WHO: a várható élettartam erőteljes növekedése
„Az egészségesen várható élettartam meredek emelkedése az elmúlt két évtizedben bizonyítja, hogy a régió a lakosság egészségének és jólétének javítására törekszik.
Lényegében ez azt jelenti, hogy több ember él egészségesebben, hosszabb életet, kevesebb fertőző betegséggel, és jobb hozzáférést biztosít az ellátáshoz és a betegségmegelőzési szolgáltatásokhoz” – mondta Dr. Matshidiso Moeti, a WHO afrikai regionális igazgatója.
„De a fejlődésnek nem szabad megakadnia. Hacsak az országok nem fokozzák a rák és más nem fertőző betegségek fenyegetése elleni intézkedéseket, az egészségügyi előnyök veszélybe kerülhetnek.”
A COVID-19 világjárvány hatása is alááshatja a várható egészséges életkor előrehaladását, hacsak nem vezetnek be határozott felzárkózási terveket.
Az afrikai országok átlagosan nagyobb fennakadásokról számoltak be az alapvető szolgáltatások terén, mint más régiókban.
A WHO 90-es felmérésére válaszoló 36 ország több mint 2021%-a az alapvető egészségügyi szolgáltatások egy vagy több megszakításáról számolt be, az immunizálás, az elhanyagolt trópusi betegségek és a táplálkozási szolgáltatások pedig nagyobb fennakadásokat szenvedtek el.
Erőfeszítéseket tettek a járvány által érintett alapvető szolgáltatások helyreállítására.
Mindazonáltal az egészségügyi szolgáltatások javítása, valamint azok megfelelőségének, jó minőségűségének és mindenki számára hozzáférhetőségének biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy a kormányok fokozzák a közegészségügy finanszírozását.
A legtöbb afrikai kormány a nemzeti egészségügyi költségvetésének kevesebb mint 50%-át finanszírozza, ami nagy finanszírozási hiányokat eredményez
Csak Algéria, Botswana, Zöld-foki Köztársaság, Eswatini, Gabon, Seychelle-szigetek és Dél-Afrika finanszírozza nemzeti egészségügyi költségvetésének több mint 50%-át.
„A COVID-19 megmutatta, hogy az egészségügybe való befektetés milyen kritikus fontosságú egy ország biztonsága szempontjából.
Minél jobban tud Afrika megbirkózni a világjárványokkal és más egészségügyi fenyegetésekkel, annál jobban virágzik népünk és gazdaságunk.
Arra buzdítom a kormányokat, hogy fektessenek be az egészségügybe, és álljanak készen arra, hogy megküzdjenek a következő kórokozóval, amely ránk sújt” – mondta Dr. Moeti.
Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításának egyik kulcsfontosságú intézkedése, hogy a kormányok csökkentsék a háztartások katasztrofális saját zsebkiadásait.
Az egészségügyi kiadások nem számítanak katasztrofálisnak, ha a családok jövedelmük kevesebb mint 10%-át költik egészségügyi kiadásokra, függetlenül szegénységi szintjüktől.
Az elmúlt 20 év során 15 országban stagnáltak vagy nőttek a külső kiadások.
A WHO-jelentés az egészséges várható élettartamot és az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos különbségeket is elemezte az ország jövedelmi szintje és földrajzi elhelyezkedése szerint.
A magas és a felső közepes jövedelmű országokban általában jobb az egészségügyi szolgáltatások lefedettsége, és magasabb a születéskor várható egészséges élettartam, mint az alacsonyabb jövedelmű országokban, és körülbelül 10 év az egészséges várható élettartam.
A jelentés azt javasolja az országoknak, hogy gyorsítsák fel erőfeszítéseiket a pénzügyi kockázatok elleni védelem javítására, az egészségügyi szolgáltatások újragondolására és megfordítására, különös tekintettel a nem fertőző egészségügyi szolgáltatásoknak az alapvető egészségügyi szolgáltatásokba való beépítésére, a közösségek bevonására és a magánszektor bevonására.
Azt is javasolja, hogy szubnacionális rendszerfelügyeleti rendszereket vezessenek be, hogy az országok jobban képesek legyenek megragadni az egészségügyi fenyegetések és rendszerhibák korai figyelmeztető jeleit.
Olvassa el még:
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
A majomhimlő laboratóriumi vizsgálatának támogatása Afrikában
Etiópia 2 millió oltást kap a kolera ellen a Tigray régióban
Csádban Több mint 3.3 millió gyermek oltott be nagyszabású gyermekbénulás-kampányban
Malawi, Polio Returns: WHO közleménye
Majomhimlő járvány: mit kell tudni
Majomhimlő, 202 új esetet jelentettek Európában: Hogyan terjed
Zimbabwében 54,407 XNUMX csegutu lakos részesül ingyenes kolera elleni védőoltásban
COVID-19, vízválasztó pillanat a laboratóriumi orvoslás számára Afrikában