Kaposi-szarkóma: fedezze fel, mi az

A Kaposi-szarkóma egy multicentrikus érdaganat, amelyet a 8-as típusú herpeszvírus okoz. Különböző formái klasszikusak, AIDS-hez köthetőek, endemikusak (Afrikában) vagy jatrogén eredetűek (pl. szervátültetés után).

A diagnózis biopsziával történik.

A tünetmentes felületi elváltozások kezelése magában foglalja a krioterápiát, a diatermokoagulációt vagy az elektronsugárterápiát.

A sugárterápiát kiterjedtebb betegségek esetén alkalmazzák.

AIDS-szel összefüggő formákban az antiretrovirális gyógyszerek adják a legjobb eredményt.

A Kaposi-szarkóma az endothel sejtekből ered, válaszul a 8-as típusú humán herpeszvírus (HHV8) fertőzésére.

Az immundepresszió (különösen az AIDS és a szertranszplantált betegek gyógyszerei miatt) nagymértékben növeli a szarkóma kialakulásának valószínűségét a 8-as típusú humán herpeszvírus fertőzésben szenvedő betegeknél.

A daganatsejtek fusiformak és simaizomsejtekre, fibroblasztokra és myofibroblasztokra hasonlítanak.

A Kaposi-szarkóma osztályozása

Szarkóma klasszikus formában

Ez a forma leggyakrabban idősebb (60 év feletti) olasz, zsidó vagy kelet-európai származású férfiaknál jelentkezik.

A lefolyás tünetmentes, és általában a betegség az alsó végtagok néhány bőrelváltozására korlátozódik; zsigeri érintettség az esetek < 10%-ában fordul elő. Általában nem halálos.

Klasszikus Kaposi-szarkóma:

Ez a szarkóma egy vaszkuláris daganat, amelyet a 8-as típusú humán herpeszvírus fertőzés okoz.

A szarkóma klasszikus formája leggyakrabban idős férfiaknál fordul elő, indolens, és általában az alsó végtagok bőrének kis számú elváltozására korlátozódik.

A bőrelváltozások tünetmentes lilás, rózsaszínes vagy vörös foltok formájában jelennek meg, amelyek kék-lila vagy fekete plakkok és csomókká alakulhatnak.

AIDS-szel összefüggő Kaposi-szarkóma (járványos Kaposi-szarkóma)

Ez a forma a leggyakoribb AIDS-hez kapcsolódó daganat, és agresszívebb, mint a klasszikus szarkóma.

Általában többszörös elváltozások vannak jelen, gyakran az arcot és a törzset érintik.

Gyakori a nyálkahártya, a nyirokrendszer és a gyomor-bélrendszer érintettsége.

Néha ez a szarkóma az AIDS első megnyilvánulása.

Szarkóma endemikus formában

Ez a forma Afrikában a HIV-fertőzéstől függetlenül fordul elő.

2 fő típusa van:

  • A prepubertalis lymphadenopathiás forma: ez elsősorban a gyermekeket érinti; az elsődleges daganatok a nyirokcsomókat érintik, bőrelváltozásokkal vagy anélkül. Általában a lefolyás fulmináns és végzetes.
  • Felnőttkori forma: ez a forma hasonló a klasszikus Kaposi-szarkómához.

Iatrogén Kaposi-szarkóma (immunszuppresszív szarkóma)

Ez a forma jellemzően sok évvel a szervátültetés után alakul ki.

A lefolyás többé-kevésbé gyors, az immundepresszió mértékétől függően.

A Kaposi-szarkóma tünetei

A bőrelváltozások tünetmentes lilás, rózsaszínes vagy vörös foltok formájában jelennek meg, amelyek kék-lila vagy fekete plakkok és csomókká alakulhatnak.

Bizonyos fokú ödéma előfordulhat.

Esetenként a csomók gomba alakúak, vagy beszivárognak a lágy szövetekbe, és behatolnak a csontba.

Bár ritkább, a zsigeri érintettség leggyakrabban a szájüreget, a gyomor-bélrendszert és a tüdőt érinti.

A tünetek bizonyos szervek érintettségétől függenek.

A nyálkahártya elváltozásai kékes-lila foltok, plakkok és csomók formájában jelennek meg.

A gyomor-bélrendszeri elváltozások néha erősen vérezhetnek, bár általában tünetmentesek.

A szarkóma diagnózisa

Biopszia

Ennek a szarkómának a diagnózisát hengerszikével végzett biopszia erősíti meg.

Az AIDS-ben szenvedő vagy immunszupprimált betegeket mellkas-hasi CT-vizsgálattal kell kiértékelni az esetleges zsigeri terjedés szempontjából.

Légúti vagy gasztrointesztinális tünetek esetén, még negatív CT-vizsgálat esetén is mérlegelni kell a bronchoszkópiát vagy az emésztőrendszeri endoszkópiát.

Kaposi-szarkóma kezelése

  • sebészeti kimetszés, krioterápia, elektrokoaguláció, intraléziós kemoterápia vagy esetleg helyi imikimod felületi elváltozások esetén
  • Helyi sugár- és kemoterápia többszörös elváltozások, diffúz érintettség vagy nyirokcsomó-betegség esetén
  • Antiretrovirális terápia hasonló helyi kezelésekkel vagy kemoterápia a betegség mértékétől függően AIDS-szel összefüggő Kaposi-szarkóma esetén
  • Immunszuppresszánsok csökkentése iatrogén Kaposi-szarkóma esetén

A klasszikus és az AIDS-szel összefüggő szarkóma kezelései jelentős mértékben átfedik egymást.

A tünetmentes elváltozások gyakran nem igényelnek kezelést.

Egy vagy több felületi elváltozás eltávolítható reszekcióval, krioterápiával vagy elektrokoagulációval, vagy kezelhető intraléziós vinblasztinnal vagy alfa-interferonnal.

A helyi imikimod hatásosnak bizonyult.

A többszörös elváltozásokat, a diffúz érintettséget és a nyirokcsomó-betegséget lokálisan kezelik 10-20 Gy dózisú sugárkezeléssel és kemoterápiával.

A kiújulás gyakori, és a teljes gyógyulást nehéz elérni.

Az AIDS-szel összefüggő szarkóma könnyen reagál a nagyon aktív antiretrovirális terápiára, valószínűleg azért, mert javul a CD4+-szám és csökken a HIV-vírus terhelés; azonban van néhány bizonyíték arra, hogy a proteáz inhibitorok ebben a kezelési rendben megakadályozhatják az angiogenezist.

Lokális tünetmentes betegségben szenvedő AIDS-betegeknél, akiknél CD4+ > 150/mc és HIV RNS < 500 kópia/ml, intraléziós vinblasztin adható hozzá.

A pomalidomid indolensebb elváltozások esetén is alkalmazható. Kiterjedtebb betegségben vagy zsigeri betegségben szenvedő betegek 20-2 hetente 2 mg/m3 EV pegilált liposzómás doxorubicint szedhetnek.

A paklitaxel egy alternatív első vonalbeli kezelés, vagy adható, ha a pegilált liposzómás doxorubicin hatástalan.

Egyéb, adjuvánsként vizsgált szerek közé tartozik az interleukin-12, a dezoxiferrioxamin és az orális retinoidok.

A Kaposi-szarkóma kezelése a legtöbb AIDS-betegnél nem javítja a várható élettartamot, mivel a fertőző események uralják a klinikai lefolyást.

Az iatrogén Kaposi-szarkóma az immunszuppresszív terápia abbahagyásával reagál a legjobban.

Transzplantált betegeknél az immunszuppresszív gyógyszerek dózisának csökkentése gyakran a Kaposi-szarkóma elváltozások csökkenését eredményezi.

Ha a dózis csökkentése nem lehetséges, a Kaposi-szarkóma egyéb formáiban alkalmazott hagyományos helyi és szisztémás terápiákat kell alkalmazni.

A szirolimusz javíthatja az iatrogén Kaposi-szarkómát is.

Az endémiás Kaposi-szarkóma kezelése kihívást jelent, és jellemzően palliatív.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

A Sanofi Pasteur tanulmány kimutatta a COVID és influenza elleni vakcinák együttes alkalmazásának hatékonyságát

WHO: „A járvány tovább folytatódik, hacsak a védőoltásokat nem osztják ki szegény országoknak”

Covid és HIV: Monoklonális antitestek a jövő gyógymódjaiért

HIV, MRNA vakcina tanulmány Iavi és Moderna

Forrás:

MSD

Akár ez is tetszhet