Xaveri misszionárius: Kongóban a Covid „van, de nem látható”
Kongóban nehéz kimutatni a Covidot, nem utolsósorban azért, mert a várható élettartam 48 év. A Covid jelen van Afrikában a metropoliszokban, de „vidéken nem látni”
Ennek oka az is, hogy a nagyvárosokon kívül nincs mód a vírus kimutatására, szállítási és tárolási problémák miatt nem érkeznek meg az oltások.
Arról nem is beszélve, hogy például egy olyan országban, mint a Kongói Demokratikus Köztársaság, a várható élettartam átlagosan 48 év, és valójában az emberek nem kapnak el krónikus betegségeket, mert gyakran „korábban halnak meg”.
Davide Marcheselli bolognai pap egy éve dolgozik a Xaverian Fathers missziójában Kongóban, Dél-Kivu tartományban, az ország keleti részén.
Covid: „Kongóban nincsenek álarcok és társadalmi távolságtartás” – mondja Don Davide egy interjúban, mielőtt visszatért Afrikába
A rövid időre Bolognába visszatért, személyes elfoglaltságai miatt a pap aláhúzza, hogy Afrikához képest Olaszországban „azonnal szembeszáll az a fáradtság, amit a Covid a társadalmi kapcsolatokra és az emberek konkrét életére gyakorol.
Fáradtság, ami nem csak fizikai, hanem gyakran lelki is, szemben a valósággal, amely már majdnem két éve nyomasztó itt”.
Ami Kongót illeti – magyarázza don Marcheselli – „a média azt mondja, hogy a Covid létezik. És azt is hiszem, hogy van”
Minden bizonnyal – emeli ki – „a nagyvárosokban szélesebb körben elismert, mert ott lehet kenetet venni, és talán gyorsabban is terjednek bizonyos tünetek”.
Ezzel szemben Kongó vidéki területein „nem látja a Covidot” – magyarázza a misszionárius – „több okból kifolyólag.
Nem utolsósorban az a tény, hogy Kongóban a várható élettartam 48 év, tehát a Covid által az idősekre rótt nehézségek nincsenek ott, mert az emberek nem érik el ezt a kort.
A vírus törékeny és krónikus betegségek esetén is sokat támad, de „Kongóban az emberek korábban halnak meg ezekben a betegségekben”.
És akkor a Covid sokat támad zárt környezetben, miközben Afrika azon részein „az emberek az utcán élnek, és a környezet amúgy is szellőztetett”.
Ami az oltást illeti: „van ilyen – magyarázza a pap –, de a városokban elterjedt, mert vidéken nagyon nehéz hordani és fenntartani.
A hallottak alapján azonban úgy tűnik, hogy az emberek nem hajlandók beoltani magukat, mert nem csak Kongóban széles körben elterjedt a félelem, hogy a Covid-fertőzést külföldről és nyugatról hozzák.
Így hát az oltás azt jelenti, hogy olyan dinamikába lépünk, amit – gondol az ember – ki tudja, mit hoz.
Ez az oka annak, hogy az emberek alacsony százaléka hajlandó beoltani magát” – számol be Davide atya.
Olvassa el még:
Kongói Demokratikus Köztársaság, az ENSZ új mentőautót biztosít a betegek számára a buniai börtönben
ENSZ-konvojtámadás: A kongói kormány vádolja a ruandai lázadókat, akik tagadják
Kongói RD, a legjobban várt bejelentés: A tizenegyedik ebolajárvány hivatalosan véget ért