Xaveri misszionárius: Kongóban a Covid „van, de nem látható”

By Cristiano Antonino On 13. december 2021.

Kongóban nehéz kimutatni a Covidot, nem utolsósorban azért, mert a várható élettartam 48 év. A Covid jelen van Afrikában a metropoliszokban, de „vidéken nem látni”

Ennek oka az is, hogy a nagyvárosokon kívül nincs mód a vírus kimutatására, szállítási és tárolási problémák miatt nem érkeznek meg az oltások.

Arról nem is beszélve, hogy például egy olyan országban, mint a Kongói Demokratikus Köztársaság, a várható élettartam átlagosan 48 év, és valójában az emberek nem kapnak el krónikus betegségeket, mert gyakran „korábban halnak meg”.

Davide Marcheselli bolognai pap egy éve dolgozik a Xaverian Fathers missziójában Kongóban, Dél-Kivu tartományban, az ország keleti részén.

Covid: „Kongóban nincsenek álarcok és társadalmi távolságtartás” – mondja Don Davide egy interjúban, mielőtt visszatért Afrikába

A rövid időre Bolognába visszatért, személyes elfoglaltságai miatt a pap aláhúzza, hogy Afrikához képest Olaszországban „azonnal szembeszáll az a fáradtság, amit a Covid a társadalmi kapcsolatokra és az emberek konkrét életére gyakorol.

Fáradtság, ami nem csak fizikai, hanem gyakran lelki is, szemben a valósággal, amely már majdnem két éve nyomasztó itt”.

SZERETNÉL TÖBBET TUDNI A VILÁG KÜLDETÉSÉRŐL? LÁTOGASSON EL A FONDAZIONE SPADONI BOOD AZ EMERGENCY EXPO-n

Ami Kongót illeti – magyarázza don Marcheselli – „a média azt mondja, hogy a Covid létezik. És azt is hiszem, hogy van”

Minden bizonnyal – emeli ki – „a nagyvárosokban szélesebb körben elismert, mert ott lehet kenetet venni, és talán gyorsabban is terjednek bizonyos tünetek”.

Ezzel szemben Kongó vidéki területein „nem látja a Covidot” – magyarázza a misszionárius – „több okból kifolyólag.

Nem utolsósorban az a tény, hogy Kongóban a várható élettartam 48 év, tehát a Covid által az idősekre rótt nehézségek nincsenek ott, mert az emberek nem érik el ezt a kort.

A vírus törékeny és krónikus betegségek esetén is sokat támad, de „Kongóban az emberek korábban halnak meg ezekben a betegségekben”.

És akkor a Covid sokat támad zárt környezetben, miközben Afrika azon részein „az emberek az utcán élnek, és a környezet amúgy is szellőztetett”.

Ami az oltást illeti: „van ilyen – magyarázza a pap –, de a városokban elterjedt, mert vidéken nagyon nehéz hordani és fenntartani.

A hallottak alapján azonban úgy tűnik, hogy az emberek nem hajlandók beoltani magukat, mert nem csak Kongóban széles körben elterjedt a félelem, hogy a Covid-fertőzést külföldről és nyugatról hozzák.

Így hát az oltás azt jelenti, hogy olyan dinamikába lépünk, amit – gondol az ember – ki tudja, mit hoz.

Ez az oka annak, hogy az emberek alacsony százaléka hajlandó beoltani magát” – számol be Davide atya.