Németország, mentők körében végzett felmérés: 39%-uk szívesebben hagyná el a segélyszolgálatot
A németországi mentők ugyanolyan nehéz helyzetben vannak, mint olasz, brit és más kollégáik: a megnövekedett munkaterhelésből adódó fáradtság és a kiégés meglepő (de nem annyira meglepő) eredményhez vezetett közöttük, 39%-uk mondta azt, hogy szívesebben hagyná el a segélyszolgálatot.
Németország, a Ver.di felmérése a mentők körében
78,000 XNUMX német férfi és nő dolgozik a segélyszolgálatoknál.
És nekik is – más európai területeken (köztük Olaszországban) dolgozó kollégáikhoz hasonlóan – olyan problémákkal kell megküzdeniük, mint a létszámhiány és az egészségügyi befogadó létesítmények, amelyek komoly szervezési nehézségekkel küzdenek.
Valószínűleg ezek határozták meg annak a felmérésnek az eredményét, amelyet a Ver.di szolgáltatói szakszervezet márciusban végzett az üzemeltetők körében, és amelynek eredményét néhány nappal ezelőtt egy ad hoc sajtótájékoztatón illusztrálták.
Az eredményeket Sylvia Bühler, a Ver.di nemzeti tagja egy berlini sajtótájékoztatón ismertette bizottság, és Norbert Wunder, a Ver.di nemzeti bizottság elnöke minden, csak nem biztató volt.
„Az amúgy is magas munkaterhelés jelentősen megnőtt a koronaválság kezdete óta” – magyarázta Bühler.
„Amikor a válaszadók 39 százaléka azt mondja, hogy változna munkahelyek azonnal, ha lehetőség nyílik rá, mindenkit fel kell rázni.”
Mentők Németországban: mik a fő okai az elégedetlenségnek egy olyan munkával kapcsolatban, amelyet a 7,000 válaszadó túlnyomó többsége értelmesnek és kiteljesítőnek érzi?
Súlyos munkaidő-problémákat említettek a felmérésben: még a törvényileg előírt szüneteket sem lehet 61%-ban, vagy csak nagyon rendszertelenül megtartani, kritikus pont a magas munkaintenzitás, valamint a nagy fizikai-lelki megterhelés.
Emellett egyre több támadás éri a mentőket, különösen a városi területeken.
A helyzetet súlyosbítja a munkaerő elöregedése: az alkalmazottak mintegy fele már 55 év feletti.
„Vészhelyzetben mindannyian a gyors és hozzáértő segítségre vagyunk utalva” – hangsúlyozta Bühler.
A mentőszolgálat körülményeinek rohamos javulása tehát mindenki számára fontos: „Még most sincs elég ember, aki ebben a fontos szakmában szeretne dolgozni.
A Ver.di például a DRK reformkollektív szerződésében már elérte, hogy a heti munkaidőt (beleértve az ügyeleti időt is) 48 óráról 45 órára csökkentették.
Folyamatban vannak a megfelelő tárgyalások az Önkormányzati Munkaadói Egyesületek Szövetségével (VKA): az önkormányzati munkáltatók feladata a jobb munkakörülmények biztosítása a mentőszolgálatnál.
A munkaidő csökkentése döntő lépés.
Bühler szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy számos szövetségi államban piacgazdasági kritériumok alapján hirdetik meg a mentőszolgálatot.
Ez gyakran időkorlátos prémiumot eredményez, ami nem mindig segít a mentőszolgálat minőségének javításában, és nem mindig javítja a személyzet helyzetét: „De itt politikailag érintettek vagyunk.”
Olvassa el még:
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Németország, 450 máltai önkéntes segítő támogatja a német katolikus napot
Hogyan kell a szennyeződéseket szennyezettségmentesíteni, és hogyan tisztítsák meg a mentőt?
Mentős fertőtlenítés kompakt légköri plazmakészülékkel: tanulmány Németországból
Habozás vezetés közben: Amaxofóbiáról, a vezetés félelméről beszélünk
Mentők biztonsága: A PTSD (poszttraumás stressz-zavar) aránya a tűzoltóknál
A tűzoltók szabálytalan szívverésének kockázata a munkahelyi tűzesetek számával összefüggésben
Ambulancia professzionális hátfájás háború: technológia, segíthet nekem?