FLIR hőkamerák: Insight Fire Training tippek
A FLIR, a világ vezető hőkamerák gyártója, ezért a mentők és a tűzoltók nagyra értékelik, bemutatja ezeknek a speciális kameráknak a legfontosabb jellemzőit.
HŐKÉP- ÉS HŐKAMERÁK: LÁTOGATJON MEG A FLIR BOOTH-OT AZ EMMERGENCY EXPO-n
Az innovatív hőkamerák és az Ignite Cloud Service bevezetése után a FLIR néhány fontos magyarázatot ad a használatukra vonatkozóan, különösen a tűzoltók érdekében.
És ezt Andy Starnesen, az Insight Fire Training alapítóján keresztül teszi, amely az Egyesült Államokban a tűzoltók világszerte a hőkamerák használatáról.
A hőképalkotásban, és így a FLIR kamerákban, amint azt az Insight Fire Training kifejti, a két legkritikusabb tulajdonság az emissziós képesség és a távolság-folt arány.
Ezt a két területet azonban gyakran figyelmen kívül hagyják, félreértik, vagy teljesen helytelenül osztják meg a tűzoltókkal.
Például a FLIR kamerán sok tűzoltó hajlamos csak a kereső jobb alsó sarkában lévő numerikus hőmérséklet-értéket olvasni, más néven „ponthőmérséklet” vagy közvetlen hőmérsékletmérés.
Ez egy meglehetősen veszélyes probléma: a ponthőmérséklet a hőkamera fókuszpontjában (vagy keresőjében) lévő pixelek számának átlagának numerikus ábrázolása a gyártó által előre meghatározott távolságban.
Ez a ponthőmérséklet nem a teljes környezet pontos reprezentációja.
Amint az első fotón is látható, a fókusz nyilvánvalóan melegebb, mint 240 Fahrenheit-fok.
De a hátsó fal 240 fokos ponthőmérséklete az adott ponton belüli átlagos pixelhőmérséklet durva számítása, nem pedig az általános környezet pontos ábrázolása.
Mindkét fotót megnézve látható, hogy a környezet hőmérséklete 500 Fahrenheit-foknál is magasabb lehet.
Konkrét zsargonban ezt úgy hívják, hogy „a paletta olvasása”.
A tűzoltóknak ebben az esetben a FLIR kamera segítségével kell megnézniük az összképet
Vagyis meg kell nézniük az általános incidenst, és látniuk kell az általános termikus környezetet.
A ponthőmérséklet – mutatja Andy Starnes, az Insight Fire Training munkatársa – egyéni diagnosztikára (például nagyjavításra, túlmelegedett alkatrészek észlelésére stb.) és nem stratégiai döntéshozatalra használható.
A pont-folt távolság aránya úgy definiálható, mint a hőkamera azon képessége, hogy egy adott távolságból sikeresen mérjen egy ponthőmérsékletet (a keresőt vagy a fókuszpontot).
Az effektív tartomány, amelyet a legtöbb IKT, beleértve a FLIR hőkamerát is, pontosan mér, a fókuszpontban van, amely általában egy 12 hüvelykes négyzet.
Ez egy fáklyasugárhoz hasonlítható.
Ahogy közeledik a falhoz a fáklyával, a sugár tisztábbá és pontosabbá válik.
Míg az ember távolabbra kerül, a folt nagyobb lesz, és ezért kevésbé pontos.
A TIC-vel rendelkező egyénnek tisztában kell lennie a TIC távolság-pont arányával, hogy pontosan diagnosztizálhassa a termikus környezetet, és leolvashassa a teljes képet, nem csak a pont hőmérsékletét.
Manapság kétféle termográfia létezik: mennyiségi és minőségi
Kvantitatív típusról akkor beszélünk, ha a végfelhasználó olyan pontos méréseket keres, ahol a paraméterek 2 Celsius fokhoz igazíthatók.
Míg a kvalitatív termográfia az úgynevezett látszólagos hőmérsékleteket olvassa le, amelyek becslések, mivel a végfelhasználók nem állítják be a következő paramétereket:
A) Fókuszálás
- Távolság
– Emissziós képesség
– Hőmérséklet tartomány
B) Visszavert látszólagos hőmérséklet
– Transzmissivitás
– Környezeti hőmérséklet
C) Légköri csillapítás (páratartalom, szél stb.).
Ezenkívül sok tűzoltó és kutató nem érti, hogy a tűzoltók IKT-ja nem radiometrikus eszközök.
Ez azt jelenti, hogy az adatokat nem tárolják radiometrikus JPEG-ként vagy videóként, amely lehetővé tenné, hogy valaki az egyes pixeleket hőmérsékletmérésként elemezze.
Ez a norma az ipari hőkameráknál, így a kvantitatív termográfiához használt FLIR kameráknál is.
Például egy tűzoltó, aki egy építményt 30 láb magasságban figyel meg, 71 fokos hőmérsékletet láthat, de ha 10 lábon belül a hőmérséklet 300 fok.
Ennek az az oka, hogy az infravörös energia a távolság és más tényezők miatt disszipál, valamint az IKT azon képessége, hogy hatékonyan „lát” egy bizonyos távolságon belül. Általában minél hosszabb a távolság-pont arány, annál jobb a felbontás.
A tűzoltóknak emlékezniük kell arra, hogy ez a mérés az adott területen belüli pixelek átlaga, és a tipikus termográfia alapú mérésekkel ellentétben sok olyan változó van a tűzoltó és a cél között, amelyek, mint korábban említettük, befolyásolhatják a mérés pontosságát.
Jegyezze fel a következő dián, hogy a hőmérsékletmérés hogyan változhat az emissziós tényezőtől függően.
Ha egy tűzoltó egy rozsdamentes acél hűtőszekrényt néz, és 200 Fahrenheit-fok a ponthőmérséklet, akkor a tényleges hőmérséklet 563 Fahrenheit fok lesz.
Figyeljük meg a Max Fire Box videóban, hogy mi történik, ha a TIC-t fényes gyémánt bevonatú felületként mutatjuk be magának a doboz belsejéhez képest.
Röviden, az alacsony emissziós képességű objektumokban nem lehet megbízni.
A tűzoltónak meg kell tanulnia értelmezni a jelenlévő képet, ebben az esetben a FLIR kamerán, annak ismerete alapján, amit néz, és tisztában kell lennie azzal, amit néz.
Olvassa el még:
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Teledyne Flir és Sürgősségi Expo: Az utazás folytatódik!
Hőképalkotás: A magas és alacsony érzékenység megértése
A hőképalkotás mindig kéznél van a FLIR Ignite Cloud Service segítségével