Földrengések: mélyreható pillantás ezekre a természeti eseményekre

E természeti események típusai, okai és veszélyei

A földrengések mindig rémületet okoznak. Olyan eseményeket képviselnek, amelyeket nem csak nagyon bonyolult megjósolni – esetenként gyakorlatilag lehetetlen –, hanem olyan pusztító erejű eseményeket is képviselnek, amelyek több száz ember halálát okozzák, vagy hajléktalanná teszik őket életük hátralévő részében.

De melyek azok a különféle típusú földrengések, amelyek valóban károsíthatják és elpusztíthatják mindennapi életünket? Nézzünk néhány példát és néhány további információt.

A mélység, és mit jelent az epicentrum számára

Néha nyilvánvalóvá válik a kérdés: lehet-e a mélység döntő szempont egy földrengés? Sokan azt hiszik, hogy egy mélyebb földrengés több kárt is okozhat, de az igazság ennek éppen az ellenkezője. Bár egy mély földrengés még mindig sok kétséget okozhat hol fog lecsapni a következő, jelenleg azok a legpusztítóbb földrengések, amelyek a felszínhez közelebbről érezhetők. Minél közelebb van a földrengés a felszínhez, annál nagyobb a kár, és megnehezítheti a mentési munkákat. a talaj is hasadhat és mozoghat.

Csak két típusa van, de sok oka van

A fő érvre válaszolva: két típusa van, a szubsultív és a hullámzó. Az első típusú földrengés mindent függőlegesen (fentről lefelé) ráz meg, és gyakran az epicentrum területén fordul elő. A hullámzó földrengés viszont – ami egyben a legveszélyesebb is – mindent balról jobbra (és fordítva) mozgat. Ez utóbbi esetben nagyon fontos a vészhelyzeti eljárások betartása.

A földrengéseknek azonban különböző okai vannak. Például, tektonikus természetű földrengések a hibák mozgása miatt fordulnak elő, ezek a legklasszikusabbak és egyben a legerősebbek is. Aztán ott vannak a vulkáni természetűek, amelyek mindig aktív vulkánok közelében fordulnak elő, és kevésbé erősek. Az összeomló földrengések viszont a hegyekben bekövetkezett földcsuszamlások miatt következnek be – és ismét egy helyi esemény. Az ember által előidézett, robbanások vagy akár más egyedi elemek által okozott földrengések lehetnek ember okozta (pl. egy atombomba 3.7-es erősségű földrengést okozhat).

Addig, amíg nagysága Ez egyszerűbb: különböző skálák szerint halad, és minél nagyobb a súlyosság, annál veszélyesebb a remegés. Például egy 7-es erősségű és 10 km-es alaszkai földrengés miatt figyelmeztették a parti őrséget, hogy tartsa szemmel a szökőár veszélyét – mert ezeknek a rengéseknek nagyon sok következménye lehet.

Akár ez is tetszhet