Vészhelyzetre való felkészülés - Hogyan kezelik a jordániai szállodák a biztonságot

A szállodák vészhelyzetre való felkészülése elengedhetetlen a biztonság garantálásához bármikor, szükség esetén. Jordánia óvintézkedéseket tesz a szállodák vészhelyzeteinek kezelésére és leküzdésére, amikor azok bekövetkeztek.

Az alábbiakban a bekövetkező súlyos vészhelyzetek azonosításáról fogunk beszélni, amelyek a jordániai szállodákat sürgősségi és katasztrófahelyzetekre helyezik. Az ügy a szállodák vészhelyzeti felkészültségével, a vészhelyzetek kezelésének és leküzdésének módjaival, valamint a sikeres vészhelyzeti tervezést befolyásoló korlátozásokkal vagy tényezőkkel foglalkozik.

Ahmad Rasmi Albattat1; Ahmad Puad Mat Som2
 
1Postgraduate Center, Vezetési és Tudományos Egyetem, 40100 Shah Alam, Selangor, Malajzia.
2University Zainal Abidin szultán, 21300 Kuala Terengganu, Malajzia.

Ebben a cikkben beszámolunk arról, hogy Amman és Petra három-, négy- és ötcsillagos szállodáinak vezetői mit mondtak az épületeik vészhelyzeti készültségi terveiről. Az eredmények azt tárták fel A jordániai szállodák számos természeti és ember okozta katasztrófának vannak kitéve. Vészhelyzet esetén a jordániai szállodák hiányzik a proaktív vészhelyzeti tervezés és egy sor olyan korlátozás, amelyek akadályozzák a sikeres vészhelyzeti tervezést katasztrófák esetén. Ez hangsúlyozza az illetékes hatóság szerepét a szállodák vészhelyzeti menedzsmentjének kialakításában, meggyőzve őket az ilyen gyakorlatok bevezetéséről, hogy képesek legyenek hatékonyan megbirkózni a vészhelyzetekkel.

Vészhelyzetre való felkészülés és katasztrófakezelés Jordániában: hogyan lehet megakadályozni a súlyos veszteségeket?

Katasztrófavédelem fontos kérdéssé vált, mivel a vendéglátóipar kulcsszereplői megkísérelnek megoldást találni ezekre a váratlan eseményekre, amelyek megtévesztik a vendéglátóipari szervezetek életképességét fenyegető veszélyeket (Ref. Mitroff, 2004), és több kihívást jelentenek a magán- és az állami szektor számára (Ref. Prideaux, 2004).

Kash és Darling (Ref. 1998) rámutattak, hogy a A katasztrófa megoldásának alapvető eleme a vendéglátóipar katasztrófaelhárításának és felkészültségének jelenlegi szintje, és megvizsgálja a szervezeti tényezők (típus, méret és életkor), a katasztrófa-tervezési tevékenységek és a vészhelyzetekre való felkészülés közötti kapcsolatot.

A jordániai szállodák a katasztrófák és vészhelyzetek hulláma az elmúlt két évtizedben. Összességében az 2000 és a mai nap közötti időszakot befolyásolta természeti és ember okozta katasztrófáka politikai instabilitás a Közel-Keleten, ami negatívan befolyásolja a jordániai szállodákat (Ref. Ali & Ali, 2011). 11. szeptember 2001-e óta világszerte legalább 18 súlyos terrorista esemény célozta meg a vendéglátóipart, köztük kettőt Jordániában hajtottak végre (Rif. Paraskevas & Arendell, 2007).

A kutatás célja: meghatározza a súlyos vészhelyzeteket ami a jordániai szállodaiparban fordult elő a múltbeli szállodák vészhelyzetekre való felkészülésének vizsgálata, és annak feltárása, hogy a szállodák hogyan kezelik és kezelik az ilyen vészhelyzeteket; és korlátozások, amelyekkel a szállodák találkoztak; a tanulmányi területet általában még a közel-keleti kontextusban és konkrétan Jordánia szállodáiban nagymértékben felfedezettek.

 

Vészhelyzetre való felkészülés: a tervezés azt jelenti, hogy nem kezeljük a katasztrófákat!

Sürgősségi ellátás nagy kihívást jelenthet bármely vállalkozás számára, különösen a vendéglátóipar számára, tekintettel arra, hogy a rossz helyzet miatt nem élnek vészhelyzetet otthonuktól távol (Stahura és mtsai., 2012). A tudósok szerint a vészhelyzeti menedzsereknek meg kell határozniuk a legjobb modellt vagy módszertant a vészhelyzetre való felkészülés, az arra való reagálás és a helyreállítás során.

Quarantelli (Ref. 1970) folyamatos kutatásában megemlítette, hogy A tervezés nem a katasztrófák kezeléseés a jövőbeli katasztrófák nem a múlt ismétlése. Drabek (Ref. 1995) megvizsgálta az idegenforgalmi vállalkozások vészhelyzetre való felkészültségének és evakuálásának tervezését, hogy meghatározza a tervezésnek a készenlétre, erőkre és a megtanult tapasztalatokra gyakorolt ​​hatását, például a cselekvési terveket, a felelős személyeket és a kommunikációt.

A vészhelyzeti tervezés minőségét nyomon kell követni, ki kell értékelni és javítani kell számos ok miatt. Először is, a katasztrófavédelem még nem teljes értékű szakma (Ref. Crews, 2001), nincs megfelelő képzettség és speciális ismeretek a vészhelyzeti tervezők számára. Másodszor, a vészhelyzeti tervezés hatékonysága felveti az eljárások és a rendelkezésre álló források közötti eltéréseket a krónikus vészhelyzeti igényekkel egyensúlyban. Harmadszor, a vészhelyzeti tervezésnek dinamikus, folyamatos folyamatnak kell lennie, mivel statikussá válik, ezért mutációval diszfunkcionálissá válik (Ref. RW Perry & Lindell, 2003).

A jó tervek és a csapatok alapvető követelmények a katasztrófákból való túléléshez. A kemény munka és sok nehéz döntés nagyon fontos a vészhelyzet helyreállítása esetén. A vészhelyzet utáni időszak végétől a trendvonalak helyreállításának visszaállításáig minden erőfeszítést meg kell tenni a katasztrófahelyzet kezelésére, kezelésére és a helyreállításra.

A gyors evakuálás a lánc elengedhetetlen lépése. A fogyatékossággal élő vagy sérült embereknek nehézségekbe ütközhetnek az épület elől való menekülés. Ezért a szállodákat, mint más középületeket, mindig fel kell szerelni a megfelelő eszközök vészhelyzet esetén.

 

Katasztrófakezelési stratégiák

A katasztrófák következtében az erőforrások kezelése és elosztása alapvető fontosságú a a vészhelyzet előtti, utáni és utáni vészhelyzet a szervezeti struktúra ellapulása alapján, a vészhelyzetekkel foglalkozó csapat (Ref. Burritt, 2002).

Fink szavával (Ref. 1986) katasztrófakezelési modell, a vészhelyzetkezelést a katasztrófa bekövetkezése előtt el kell kezdeni és mielőtt megharapná a szállodaipart. A vészhelyzeti kezelés négy szakaszra osztható: Prodromális, akut, krónikus és felbontású. Azt állította, hogy a korai figyelmeztető jelzéseket még az ismételt katasztrófák esetében nehéz felismerni. A prodromális állapotból az akut stádiumba lépéskor a katasztrófák kárt és veszteségeket okoznak, a vészhelyzetekre való felkészültség szintje és a vészhelyzetek kezelésének hatékonysága hozzájárulhat a veszteségek mértékéhez. Ezzel szemben a krónikus stádium lehetővé teszi a szervezet számára, hogy felépüljön a katasztrófa után, és tanuljon a vészhelyzeti reagálási terv erősségeiről és gyengeségeiről.

A modelljében Roberts (Ref. 1994) magyarázta a katasztrófakezelés négy szakasza Az esemény előtti szakasz ahol a potenciális katasztrófa hatásainak enyhítésére és felkészültségére irányuló erőfeszítésekre kerül sor. Ban ben vészhelyzet, katasztrófa történik, és intézkedéseket kell hozni az emberek és ingatlanok megmentésére és megmentésére. Ban,-ben közbenső szakasz, a szállodák rövid távú terveket készítenek az alapvető szolgáltatások helyreállításáról és a lehető leggyorsabb leküzdésről. Végül a hosszú távú szakaszban itt áll az infrastruktúra javítása a hosszú távú stratégiák felhasználásával, és javítsák a vészhelyzeti terveket a következő vészhelyzeti felkészültségig.

 

Mi okozza a vészhelyzeteket a jordániai szállodákban?

A válaszadókat felkérték, hogy ismertessék az elmúlt évben szállodáikban bekövetkezett vészhelyzetek típusát és mértékét.

A megállapítások ezt felfedték Jordániai szállodák fenyegette őket számos vészhelyzet és politikai instabilitás a közép Keleten. A megállapítások azt is jelezték, hogy a terrorizmust, az Amman 2005-i robbantásait, a líbiai beteg profilját, pénzügyi problémákat, adókat, pandémiákat, a munkavállalók fluktuációját és a természeti fenyegetéseket a jordániai szállodák előtt álló súlyos vészhelyzetekként azonosították.

A megállapítások azt is felfedték A tűzvész, a rossz karbantartáskezelés, az alacsony színvonalú biztonsági gépek és a gyenge előkészületek voltak a vészhelyzetek között szembe kell néznie a jordániai szállodaiparral, ami negatív hatással van a vendéglátásra, a kapcsolódó iparágakra és az ország gazdaságára. A válaszadók csalódottak voltak a líbiai kormánnyal kötött megállapodások miatt is a sérült beteg teljes ellátásáról. bizottság a jordániai szállodákban megígérte nekik, hogy 14 napon belül kifizetik a számlákat; arra a következtetésre jutnak, hogy eddig csak a líbiai bizottságok sorozatos ellenőrzése és kedvezményei után kapják meg a pénzük 50%-ánál többet. Továbbá a magas energiaköltség, a magas adók és a szolgáltatásokra nehezedő nyomás.

 

Végül a vészhelyzetre való felkészülés és a katasztrófakezelés a kulcs

Jordániát később számos katasztrófa és vészhelyzet sújtotta. A szállodaiparnak a belső és külső környezet veszélyes eseményeivel szembeni sebezhetőségének tükrözése. Ez drámai ingadozást okozott a turisták érkezésében és a bevételben. A kutatásban tárgyalt események a jordániai szállodaipart érintő katasztrófahullámot mutatják az elmúlt néhány évtizedben, amely viszont befolyásolja az ipar hozzájárulását a jordániai GDP-hez, és felfedi a multiplikátorhatást a gazdaságra.

A megállapítás azt is hangsúlyozza, hogy a szervezet típusa, kora és mérete nagy hatással volt a proaktív tervezésre, függetlenül attól, hogy a szervezet korábban katasztrófával szembesült-e vagy sem. Vészhelyzetre való felkészülés és egy frissített vészhelyzeti terv A vezetők tudatosságával segíti a vendéglátóipart a szükséges források biztosítása, valamint a hatékony képzés a kockázatok elkerülése vagy minimalizálása érdekében. A biztonsági megfigyelési és biztonsági rendszerek a vendég életének és vendégszeretetének megmentése szempontjából fontosak. Ezek a tényezők marketing eszközként is felhasználhatók a vendégek és az üléstervezők számára. Végül nagyon fontos megérteni a kialakuló keretet a hatások enyhítése érdekében, és jól fel kell készülni a ki nem mondott válság előtt.

Ezenkívül a veszteségek minimalizálása érdekében kiürítés amikor a katasztrófa bekövetkezik. Hatékony proaktív tervezésre van szükség kormányzati szinten és a múltból való tanulásnak az ilyen események hatásának kiküszöbölésére. Sajnos ez a tanulmány az ipar kulcsfontosságú szereplői általi proaktív vészhelyzeti tervezésre való hajlamot talált.

 

OLVASSA FEL MINDEN PAPÍRT ACADEMIA.EDU

 

A SZERZŐ BIO

Dr Ahmad Rasmi Albattat - egyetemi docens a Posztgraduális Központban, Menedzsment és Tudomány.

Dr. Ahmad R. Albattat, a Malajziai Selangor, Shah Alam, Management and Science University, Posztgraduális Központ adjunktusa. Vendégprofesszor és külső vizsgáztató a Medani Turisztikai Akadémián (Akpar Medan). Doktori fokozatot szerzett a vendéglátás menedzsment szakán a University Sains Malaysia (USM) egyetemen. A jordániai Ammani Ammon Applied University College főiskolai docenseként dolgozott. A vendéglátás és kreatív művészetek iskolája, a menedzsment és a tudományegyetem vezető oktatója és kutatási koordinátora, Shah Alam, Selangor, Malajzia, és a fenntartható turisztikai kutatási klaszter (STRC) kutatója, Pulau Pinang, Malajzia. 17 évig dolgozott a jordániai vendéglátóiparban. Számos tudományos konferencián vett részt és mutatott be Malajziában, Tajvanon, Thaiföldön, Indonéziában, Srí Lankán és Jordániában. Aktív tagja a vendéglátással foglalkozó tudományos és szerkesztőségi áttekintő bizottságnak menedzsment, szálloda, turizmus, események, vészhelyzeti tervezés, katasztrófavédelem, emberi erőforrás a Journal of Tourism Management, a Journal of Hospitality Marketing & Management (JHMM), a turizmus aktuális kérdései (CIT), az ázsiai-csendes-óceáni folyóirat a vendéglátás és turizmus területén (APJIHT), International Journal of Economics and Management (IJEAM), AlmaTourism, Journal of Tourism, Culture and Territural Development, International Journal of Tourism and Sustainable Community Development. Legfrissebb munkáit a referált nemzetközi folyóiratok, konferenciaanyagok, könyvek és könyvfejezetek publikálták.

 

 

 

_________________________________________________________________

REFERENCIÁK

  • Al-dalahmeh, M., Aloudat, A., Al-Hujran, O., & Migdadi, M. (2014). Betekintés a korai előrejelző rendszerekbe a fejlődő országokban: Jordánia esete. Life Sci Journal, 11(3), 263-270.
  • Al-Rasheed, AM (2001). A hagyományos arab menedzsment és szervezés jellemzői a jordán üzleti környezetben. A Transznacionális Menedzsment Fejlesztési Folyóirat, 6(1-2), 27-53.
  • Alexander, D. (2002). A vészhelyzeti tervezés és kezelés alapelvei: Oxford University Press, New York, USA.
  • Alexander, D. (2005). A vészhelyzeti tervezés szabványának kidolgozása felé. Katasztrófamegelőzés és -kezelés, 14(2), 158-175.
  • Ali, SH és Ali, AF (2011). Koncepcionális keretrendszer a jordániai turisztikai ipar válságtervezéséhez és -kezeléséhez. Előmenetel a menedzsmentben.
  • Burritt, MC (2002). A helyreállítás útja: pillantás a vendéglátóiparra, szeptember 11 után. Ingatlan kérdések, 26(4), 15-18.
  • Cashman, A., Cumberbatch, J. és Moore, W. (2012). A klímaváltozás turizmusra gyakorolt ​​hatása a kis államokban: bizonyíték a Barbados-esetről. Turisztikai áttekintés, 67(3), 17-29.
  • Chaudhary, C. (1991). Kutatásmódszertan. Jaipur: SK Parnami, az RBSA kiadó.
  • Cohen, E. (2008). Kutatások a thaiföldi turizmusban: Összegyűjtött esettanulmányok (11. Kötet): Emerald Group Publishing.
  • Coppola, DP (2010). Bevezetés a nemzetközi katasztrófakezelésbe: Elsevier Science.
  • Legénység, DT (2001). A vészhelyzeti kezelés mint szakma esete. Az Australian Journal of Emergency Management, 16(2), 2-3.
  • De Holan, PM és Phillips, N. (2004). A szervezeti felejtés mint stratégia. Stratégiai szervezet, 2(4), 423-433.
  • Drabek T. (1995). Katasztrófaelhárítás az idegenforgalmi ágazatban. Nemzetközi folyóirat a tömeges vészhelyzetekről és katasztrófákról, 13(1), 7-23.
  • Dynes, R. (1998). Quarantelli, EL (szerk.), „A közösségi katasztrófával való bánásmód”, mi az a katasztrófa? A kérdés perspektívái, Routledge, London, pp. 109-126.
  • Evans, N. és Elphick, S. (2005). A válságkezelés modelljei: értékük értékelése a nemzetközi utazási ágazat stratégiai tervezéséhez. Nemzetközi Turizmuskutató folyóirat, 7, 135-150. doi: 10.1002 / jtr.527
  • Faulkner, B. (2001). A turisztikai katasztrófakezelés kerete felé. Idegenforgalmi menedzsment, 22(2), 135-147. doi: 10.1016/s0261-5177(00)00048-0
  • Fink, S. (1986). Válságkezelés: az elkerülhetetlen tervezése. New York, NY: Amerikai Menedzsment Szövetség.
  • Gheytanchi, A., Joseph, L., Gierlach, E., Kimpara, S., és Housley, JF (2007). A piszkos tucat: A Katrina hurrikán válaszának tizenkét kudarca és a pszichológia hogyan segíthet. Amerikai pszichológus, 62, 118-130.
  • Helsloot, I. és Ruitenberg, A. (2004). A polgárok reagálása katasztrófákra: az irodalom áttekintése és néhány gyakorlati következmény. Journal of Contingencies and Crisis Management, 12(3), 98-111.
  • Hystad, PW és Keller, PC (2008). A desztinációs turisztikai katasztrófavédelmi keretrendszer felé: Hosszú távú tanulságok az erdőtűz katasztrófájából. Idegenforgalmi menedzsment, 29(1), 151-162.
  • Ichinosawa, J. (2006). Phuketben levő hírneves katasztrófa: a szökőár másodlagos hatása a bejövő turizmusra. Katasztrófamegelőzés és -kezelés, 15(1), 111-123.
  • Johnston, D., Becker, J., Gregg, C., Houghton, B., Paton, D., Leonard, G. és Garside, R. (2007). Figyelmeztető és katasztrófaelhárító képesség fejlesztése az idegenforgalmi szektorban az amerikai parti Washingtonban. Katasztrófamegelőzés és -kezelés, 16(2), 210-216.
  • Kash, TJ és Darling, JR (1998). Válságkezelés: megelőzés, diagnózis és beavatkozás. Vezetés és szervezetfejlesztés folyóirat, 19(4), 179-186.
  • Low, SP, Liu, J. és Sio, S. (2010). Üzletviteli folyamatok kezelése nagy építőipari vállalatoknál Szingapúrban. Katasztrófamegelőzés és -kezelés, 19(2), 219-232.
  • Mansfeld, Y. (2006). A biztonsági információk szerepe az idegenforgalmi válságkezelésben: a hiányzó lánc. Turizmus, biztonság és biztonság: Az elmélettől a gyakorlatig, Butterworth-Heinemann, Oxford, 271-290.
  • Mitroff, II (2004). Válságvezetés: A gondolkodhatatlan számára történő tervezés: John Wiley & Sons Inc.
  • Paraskevas, A. és Arendell, B. (2007). Stratégiai keret a terrorizmus megelőzéséhez és a turisztikai desztinációk enyhítéséhez. Idegenforgalmi menedzsment, 28(6), 1560-1573. doi: http://dx.doi.org/10.1016/j.tourman.2007.02.012
  • Parker, D. (1992). A veszélyek helytelen kezelése. London: James és James Science Publishers.
  • Paton, D. (2003). Katasztrófákra való felkészülés: társadalmi-kognitív perspektíva. Katasztrófamegelőzés és -kezelés, 12(3), 210-216.
  • Patten, ML (2007). A kutatási módszerek megértése: Az alapvető szempontok áttekintése: Pyrczak Pub.
  • Perry, R. és Quarantelly, E. (2004). mi a katasztrófa? Új válaszok a régi kérdésekre. Xlibris Press, Philadelphia, PA.
  • Perry, RW és Lindell, MK (2003). Felkészültség a vészhelyzetre: iránymutatások a vészhelyzeti tervezés folyamatához. Katasztrófák, 27(4), 336-350.
  • Pforr, C. (2006). A válság utáni turizmus a válság előtti turizmus: A válságkezelésről szóló irodalom áttekintése a turizmusban: Menedzsment Iskola, Curtin Műszaki Egyetem.
  • Pforr, C. és Hosie, PJ (2008). Válságkezelés az idegenforgalomban. Journal of Travel & Tourism Marketing, 23(2-4), 249-264. doi: 10.1300/J073v23n02_19
  • Prideaux, B. (2004). A katasztrófatervezési keretek felhasználásának szükségessége a nagyobb idegenforgalmi katasztrófákra való reagáláshoz. Journal of Travel & Tourism Marketing, 15(4), 281-298. doi: 10.1300/J073v15n04_04
  • Quarantelli, EL (1970). A katasztrófákra vonatkozó társadalomtudományi tanulmányok válogatott megjegyzéses bibliográfiája. Amerikai viselkedési tudós, 13(3), 452-456.
  • Richardson, B. (1994). Társadalom-technikai katasztrófa: profil és előfordulása. Katasztrófamegelőzés és -kezelés, 3(4), 41-69. doi: doi: 10.1108 / 09653569410076766
  • Riley, RW és szerelem, LL (2000). A kvalitatív turisztikai kutatás állapota. Az idegenforgalmi kutatás évkönyve, 27(1), 164-187.
  • Ritchie, B. (2004). Káosz, válságok és katasztrófák: a turisztikai ipar válságkezelésének stratégiai megközelítése. Idegenforgalmi menedzsment, 25(6), 669-683. doi: http://dx.doi.org/10.1016/j.tourman.2003.09.004
  • Rittichainuwat, B. (2005). Az észlelt trvel-kockázati különbségek megértése az első és az ismétlődő utazók között. A békét az idegenforgalom-oktatási fórumon átfogó 3. globális csúcstalálkozón bemutatott dokumentum: egy föld egy család: Utazás és turizmus - magasabb rendű célt szolgál, Pattaya, Thaiföld.
  • Roberts, V. (1994). Árvízkezelés: Bradford Paper. Katasztrófamegelőzés és -kezelés, 3(2), 44 - 60. doi: 10.1108 / 09653569410053932
  • Sabri, HM (2004). Szociokulturális értékek és szervezeti kultúra. A Transznacionális Menedzsment Fejlesztési Folyóirat, 9(2-3), 123-145.
  • Sandelowski, M. (1995). A minta mérete kvalitatív kutatásban. Kutatás az ápolás és az egészségügy területén, 18(2), 179-183.
  • Sawalha, I., Jraisat, L. és Al-Qudah, K. (2013). Válság és katasztrófavédelem a jordániai szállodákban: gyakorlatok és kulturális szempontok. Katasztrófamegelőzés és -kezelés, 22(3), 210-228.
  • Sawalha, I. és Meaton, J. (2012). Jordánia arab kultúrája és hatása az üzletmenet-folytonosság-menedzsment szélesebb körű jordániai elfogadására. Az üzletmenet folytonosságáról és a vészhelyzeti tervezésről szóló folyóirat, 6(1), 84-95.
  • Stahura, KA, Henthorne, TL, George, BP, &, & Soraghan, E. (2012). Vészhelyzeti tervezés és helyreállítás terrorhelyzetek esetén: elemzés, különös tekintettel a turizmusra. Világszerte vendéglátási és turisztikai témák, 4(1), 48-58.
  • Az Egyesült Nemzetek Humanitárius Ügynöksége. (2012). Országos adatlap - Jordánia. Kairó, Egyiptom.
  • Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja. (2010). Támogatás a nemzeti kapacitásépítéshez földrengés Kockázatcsökkentés a jordániai ASEZA-nál. Akaba, Jordánia.
  • Walle, AH (1997). Kvantitatív és kvalitatív turisztikai kutatás. Az idegenforgalmi kutatás évkönyve, 24(3), 524-536.

 

 

 

Akár ez is tetszhet