Az elsősegélynyújtás hajnala: történelmi utazás

Az ókori csatáktól a modern mentési technikákig

A háború ősi eredete és fejleményei

A gyökerei elsősegély mélyen összefonódnak a történelemmel, szorosan kapcsolódnak hozzá háborús kontextusok. Az elsősegélynyújtásra emlékeztető gyakorlatok legkorábbi nyomai ben találhatók Görög kerámia Kr.e. 500-ból, a sebkötések jeleneteit ábrázolja. A "capsarii” a római hadseregben, amelynek feladata a sebesültek elsősegélynyújtása, példaként szolgál arra, hogy ezek a gyakorlatok már az ókorban is létfontosságúak voltak. Ezek a készségek, amelyek elengedhetetlenek számos traumatikus és egészségügyi eset kezeléséhez a csatában, megkezdték az elsősegélynyújtás rendszerezését.

Az életmentő kezelések formalizálása

A 18th század, a figyelem a fuldoklás mentésére terelődött, ami az e célt szolgáló társaságok létrehozásához vezetett. A Royal Humane Society, amely ezekre az aggodalmakra válaszul alakult, jelentősen hozzájárult a mesterséges újraélesztés, mint mentési technika elterjedéséhez. Az elsősegélynyújtás formalizálása a 19. században is folytatódott olyan figurákkal, mint pl Friedrich von Esmarch, aki bevezette a „erste hilfe”, elsősegélynyújtás, és olyan speciális eszközöket tervezett, mint például az Esmarch kötszer, amely szabványosítja az elsősegélynyújtási gyakorlatokat a katonai környezetben.

Terjeszkedés és polgári terjedés

Aktivitáskövető St. John Mentőautó Egyesületben alapították Egyesült Királyság 1877-ben, a civilek körében kezdett elterjedni az elsősegélynyújtó képzés. Ez a kezdetben kórházi segítségnyújtásra koncentráló egyesület egy gyakorlati segélyrendszer kialakítása felé mozdult el, megalapozva a korszerű elsősegélynyújtó képzést. A mozgalom gyorsan kiterjedt az egész brit Birodalom, amely kiterjed a magas kockázatú helyszínekre, például a kikötőkre és a vasutakra, ahol a legnyilvánvalóbb volt az elsősegélynyújtás szükségessége.

Modern célok és protokollok

A modern elsősegélynyújtás az élet megőrzésére, a további károk megelőzésére és a gyógyulás elősegítésére összpontosít. Kortárs protokollok, Mint például a ATL és a BATLS, prioritási és eljárási elveken alapuló, elengedhetetlenek a veszélyhelyzetek hatékony kezeléséhez. Ezek a protokollok hangsúlyozzák a gyors és határozott cselekvések fontosságát, minimális erőforrás felhasználásával, hogy maximalizálják a betegek túlélésére és felépülésére gyakorolt ​​hatást.

forrás

Akár ez is tetszhet