Mi az Esophagogastroduodenoscopia?

Az esophagogastroduodenoscopy egy diagnosztikai vizsgálat, amely lehetővé teszi a nyelőcső, a gyomor és a nyombél belső megfigyelését, mind a jó-, mind a rosszindulatú elváltozások kimutatását.

A vizsgálat során lehetőség nyílik biopszia, azaz kisméretű szövetminta vételére is az érintett szervekből; a mintákat ezután a laboratóriumban elemzik a célzott diagnózis felállítása érdekében.

Ez a helyzet például a cöliákiában szenvedő betegeknél: ez a teszt megerősíti a diagnózist.

Mire használható az oesophagogastroduodenoscopia?

Ennek a tesztnek köszönhetően betekinthetünk a nyelőcsőbe, a gyomorba és a nyombélbe, és ellenőrizhetjük állapotukat.

Valójában az oesophagogastroduodenoscopia lehetővé teszi a felső emésztőrendszerben fellépő rendellenességek vagy elváltozások, például szűkület, Zenker-divertikulum, nyelőcsőgyulladás, fekélyek, gyomorhurut, cöliákia és daganatok jelenlétének megállapítását vagy kizárását.

Lehetővé teszi a rákmegelőző elváltozások korai felismerését is, különösen a veszélyeztetett egyéneknél (pl. Barrett-nyelőcsőben vagy atrófiás gastritisben szenvedő betegek).

Ki végezhet oesophagogastroduodenoscopiát?

A vizsgálatot szakorvos írja fel, mint a cöliákia gyanúja esetén, vagy olyan betegeknél, akiknél a tünetek a gyomor-bél traktus felső részének elváltozására utalhatnak (pirózis, regurgitáció, dysphagia, piszkos széklet, hányás, epigastralgia stb.).

Fájdalmas és/vagy veszélyes az oesophagogastroduodenoscopia?

Az esophagogastroduodenoscopia egyáltalán nem fájdalmas, de ennek ellenére invazív, ezért magában hordozza az esetleges szövődmények kockázatát.

Ezek azonban ritkák (kevesebb, mint 0.05%). A perforáció legfeljebb 0.03%-os gyakorisággal fordul elő, és általában bizonyos anatómiai állapotok (nyelőcső- vagy nyombélszűkület, Zenker-divertikulum, neoplazma) jelenlétéhez kapcsolódik.

Egyes betegeknél szív- és légzőrendszeri szövődmények jelentkezhetnek a nyugtatók használatához kapcsolódóan, vagy szív- vagy tüdőbetegség miatti szövődmények.

Hogyan működik az oesophagogastroduodenoscopia?

Az oesophagogastroduodenoscopiát az ambulancián végzik, és a pácienst az orvossal folytatott interjú után az anamnesztikus adatok gyűjtése céljából felkérik, hogy feküdjön a kanapéra a bal oldalán.

Az orvos ezután a páciens száján keresztül egy vékony, hajlékony csőszerű műszert (úgynevezett endoszkópot) helyez be, amelynek tetején egy kamera található.

Az endoszkóp a nyelőcsövön, a gyomoron és a nyombélen keresztül halad előre, és az orvos közvetlenül a monitoron figyeli a kapott képeket.

Az érdeklődési terület közelébe kerülve az orvos elvégezheti a biopsziát, azaz kis szövetminták vételét, melyeket mikroszkóp alatt megvizsgálnak a konkrét diagnózis felállításához.

Ez az eljárás egyáltalán nem fájdalmas.

A vizsgálat általában rövid időtartamú (kb. 5 perc), és általában tudatos szedációval (benzodiazepinek) történik, de technikailag nyugtatás nélkül is elvégezhető; csak speciális esetekben szükséges az altatóorvos által kezelt mély szedáció.

Ha szedációt végeznek, a beteget lehetőleg haza kell kísérni, és a vizsgálatot követő tizenkét órában nem szabad gépjárművet vezetni, illetve fontos döntéseket hozni.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Esophagogastroduodenoscopy (EGD teszt): Hogyan történik

A gastrooesophagealis reflux köhögés tünetei és gyógymódjai

Gastrooesophagealis reflux betegség (GERD): tünetek, diagnózis és kezelés

Emésztési zavar vagy dyspepsia, mit tegyünk? Az új irányelvek

Dyspepsia: mi ez, tünetei, diagnózisa és kezelése

Gastrooesophagealis reflux: tünetek, diagnózis és kezelés

Funkcionális dyspepsia: tünetek, vizsgálatok és kezelés

Egyenes lábemelés: Új manőver a gyomor-nyelőcső reflux betegség diagnosztizálására

Gasztroenterológia: Gastrooesophagealis reflux endoszkópos kezelése

Nyelőcsőgyulladás: tünetek, diagnózis és kezelés

Asztma, a betegség, amitől eláll a lélegzeted

Gastroesophagealis reflux: okok, tünetek, vizsgálatok a diagnózishoz és kezeléshez

Globális stratégia az asztma kezelésére és megelőzésére

Gyermekgyógyászat: „Az asztmának lehet „védő” fellépése a Covid ellen”

Nyelőcső achalasia, A kezelés endoszkópos

Nyelőcső achalasia: tünetek és hogyan kell kezelni

Eozinofil oesophagitis: mi ez, mik a tünetei és hogyan kell kezelni

Gastroesophagealis reflux: okok, tünetek, vizsgálatok a diagnózishoz és kezeléshez

Irritábilis bél szindróma (IBS): jóindulatú állapot az ellenőrzés alatt

forrás

Humanitas

Akár ez is tetszhet