Mi az Esophagogastroduodenoscopia?
Az esophagogastroduodenoscopy egy diagnosztikai vizsgálat, amely lehetővé teszi a nyelőcső, a gyomor és a nyombél belső megfigyelését, mind a jó-, mind a rosszindulatú elváltozások kimutatását.
A vizsgálat során lehetőség nyílik biopszia, azaz kisméretű szövetminta vételére is az érintett szervekből; a mintákat ezután a laboratóriumban elemzik a célzott diagnózis felállítása érdekében.
Ez a helyzet például a cöliákiában szenvedő betegeknél: ez a teszt megerősíti a diagnózist.
Mire használható az oesophagogastroduodenoscopia?
Ennek a tesztnek köszönhetően betekinthetünk a nyelőcsőbe, a gyomorba és a nyombélbe, és ellenőrizhetjük állapotukat.
Valójában az oesophagogastroduodenoscopia lehetővé teszi a felső emésztőrendszerben fellépő rendellenességek vagy elváltozások, például szűkület, Zenker-divertikulum, nyelőcsőgyulladás, fekélyek, gyomorhurut, cöliákia és daganatok jelenlétének megállapítását vagy kizárását.
Lehetővé teszi a rákmegelőző elváltozások korai felismerését is, különösen a veszélyeztetett egyéneknél (pl. Barrett-nyelőcsőben vagy atrófiás gastritisben szenvedő betegek).
Ki végezhet oesophagogastroduodenoscopiát?
A vizsgálatot szakorvos írja fel, mint a cöliákia gyanúja esetén, vagy olyan betegeknél, akiknél a tünetek a gyomor-bél traktus felső részének elváltozására utalhatnak (pirózis, regurgitáció, dysphagia, piszkos széklet, hányás, epigastralgia stb.).
Fájdalmas és/vagy veszélyes az oesophagogastroduodenoscopia?
Az esophagogastroduodenoscopia egyáltalán nem fájdalmas, de ennek ellenére invazív, ezért magában hordozza az esetleges szövődmények kockázatát.
Ezek azonban ritkák (kevesebb, mint 0.05%). A perforáció legfeljebb 0.03%-os gyakorisággal fordul elő, és általában bizonyos anatómiai állapotok (nyelőcső- vagy nyombélszűkület, Zenker-divertikulum, neoplazma) jelenlétéhez kapcsolódik.
Egyes betegeknél szív- és légzőrendszeri szövődmények jelentkezhetnek a nyugtatók használatához kapcsolódóan, vagy szív- vagy tüdőbetegség miatti szövődmények.
Hogyan működik az oesophagogastroduodenoscopia?
Az oesophagogastroduodenoscopiát az ambulancián végzik, és a pácienst az orvossal folytatott interjú után az anamnesztikus adatok gyűjtése céljából felkérik, hogy feküdjön a kanapéra a bal oldalán.
Az orvos ezután a páciens száján keresztül egy vékony, hajlékony csőszerű műszert (úgynevezett endoszkópot) helyez be, amelynek tetején egy kamera található.
Az endoszkóp a nyelőcsövön, a gyomoron és a nyombélen keresztül halad előre, és az orvos közvetlenül a monitoron figyeli a kapott képeket.
Az érdeklődési terület közelébe kerülve az orvos elvégezheti a biopsziát, azaz kis szövetminták vételét, melyeket mikroszkóp alatt megvizsgálnak a konkrét diagnózis felállításához.
Ez az eljárás egyáltalán nem fájdalmas.
A vizsgálat általában rövid időtartamú (kb. 5 perc), és általában tudatos szedációval (benzodiazepinek) történik, de technikailag nyugtatás nélkül is elvégezhető; csak speciális esetekben szükséges az altatóorvos által kezelt mély szedáció.
Ha szedációt végeznek, a beteget lehetőleg haza kell kísérni, és a vizsgálatot követő tizenkét órában nem szabad gépjárművet vezetni, illetve fontos döntéseket hozni.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Esophagogastroduodenoscopy (EGD teszt): Hogyan történik
A gastrooesophagealis reflux köhögés tünetei és gyógymódjai
Gastrooesophagealis reflux betegség (GERD): tünetek, diagnózis és kezelés
Emésztési zavar vagy dyspepsia, mit tegyünk? Az új irányelvek
Dyspepsia: mi ez, tünetei, diagnózisa és kezelése
Gastrooesophagealis reflux: tünetek, diagnózis és kezelés
Funkcionális dyspepsia: tünetek, vizsgálatok és kezelés
Egyenes lábemelés: Új manőver a gyomor-nyelőcső reflux betegség diagnosztizálására
Gasztroenterológia: Gastrooesophagealis reflux endoszkópos kezelése
Nyelőcsőgyulladás: tünetek, diagnózis és kezelés
Asztma, a betegség, amitől eláll a lélegzeted
Gastroesophagealis reflux: okok, tünetek, vizsgálatok a diagnózishoz és kezeléshez
Globális stratégia az asztma kezelésére és megelőzésére
Gyermekgyógyászat: „Az asztmának lehet „védő” fellépése a Covid ellen”
Nyelőcső achalasia, A kezelés endoszkópos
Nyelőcső achalasia: tünetek és hogyan kell kezelni
Eozinofil oesophagitis: mi ez, mik a tünetei és hogyan kell kezelni
Gastroesophagealis reflux: okok, tünetek, vizsgálatok a diagnózishoz és kezeléshez
Irritábilis bél szindróma (IBS): jóindulatú állapot az ellenőrzés alatt