A kórház előtti sürgősségi ellátás Kermanshah-ban a kórház előtti sürgősségi ellátáshoz szükséges idő teljesítményének értékelése
Olvassa el az eredeti tanulmányt a Global Journal of Health Science

Ez a tanulmány kiértékelte a sürgősségi reagáló központ időbeli teljesítését Kermanshahban a kórház előtti sürgősségi szolgáltatások nyújtása érdekében. Ez a tanulmány leíró, retrospektív keresztmetszeti tanulmány volt. Ebben a tanulmányban 500 olyan beteg esetet választottak ki, akiket 2012-ben a Shahrivar (szeptember) és a shahrivar (2013. szeptember) végéig tartottak (nem valószínűségi kvóta módszer). A mérőeszköz tartalmazott egy előre beállított eseti adatlapot, a mintavételi módszer pedig az esetek nyilvántartási lapjának kitöltése a betegek esetére történő hivatkozás alapján. Az adatokat az SPSS 18. verziója, valamint a leíró és következtetési statisztikák fogalmainak felhasználásával elemeztük (Kruskal-Wallis teszt, benchmark Eta (Eta), Games-Howell post hoc teszt). Az eredmények azt mutatták, hogy a misszió kézhezvétele a helyszín eléréséig, a jelenet elérése és a helyszínről való elmozdulás, valamint a helyszínről az egészségügyi központba való eljutás közötti időtartam 7.28, 16.73 és 7.28 perc volt. A jelenet és az egészségügyi központ közé eső teljes idő átlagos időtartama 11.34 perc volt. Bármilyen beavatkozás a szolgáltatásnyújtás felgyorsítása, a válaszidők csökkentése, mentőautó felszerelés és a sürgősségi disztribúción rögzített adatok pontosságához, valódiságához és megbízhatóságához szükséges eszközök, a mentőszemélyzet továbbképzése, a magasabb szintű munkaerő felhasználása, például ápolók, a munka elégedettségének biztosítása, valamint a többi részleggel való koordináció fokozása, amelyek valamilyen módon részt vesznek ebben a folyamatban, amely alapot nyújthat a közlekedési balesetek okozta veszteség és fogyatékosság csökkentéséhez.
Kulcsszavak: teljesítmény, elővárosi kórház, sürgősségi egészségügyi szolgáltatások, válaszidő

1. Bevezetés
Minden évben több mint 5 millió haláleset és több mint 100 millió fogyatékosság fordul elő, mivel az erőszak, a közlekedési balesetek, az esések, az égések és a fulladás miatt bekövetkezett sérülések történnek (Jelentés, 2003). A vészhelyzeti központ célja, hogy egészségügyi ellátást nyújtson a rászorulóknak (Arreola et al., 2000). Más szóval, a sürgősségi orvosi szolgálatok reagálnak a kórházon kívüli emberek speciális egészségügyi szükségleteire. Ezek az igények közé tartozik az életveszélyes sérülésekre, a betegek és sérülések átadása az ápolási központokba, valamint a központok közötti mozgás és a misszió készenléti biztosítása egészségügyi kockázatok esetén, de nem korlátozódnak ezekre (Barnett et al., 2006). A világ legtöbb emberének nincs hozzáférése a hivatalos kórházi sürgősségi ellátáshoz (Brice et al., 2000). A vészhelyzeti válaszközpontnak egyszerűnek, következetesnek és hatékonynak kell lennie (Charles, 2003). A különböző országokban a kórház előtti vészhelyzeti rendszerekből kétféle válasz érhető el; a mentőautót korszerű berendezésekkel szállítják, függetlenül az esemény típusától az első hívás fogadását követően; és megkapja az információt a hívótól, összegyűjtve és osztályozva őket, és kiválasztja a jelenetre küldött szolgáltatás típusát és szintjét (Charles, 2003, Patrick et al., 2005, Charles, 2004). Iránban az 115-ban indították el a kórházi ellátást biztosító 1976 vészhelyzetet a Mehr Abad repülőtér terminálja összeomlása után (Bidari et al., 1386). Ezenkívül az Egészségügyi Világszervezet szerint ez az ország minden 24 óra 102-ben és évente körülbelül t 37 ezer ember veszít életben a balesetekben (Gasb, 2008). A kórház előtti kórházi sürgősségi missziók átlagos növekedési üteme meghaladja az 16% -ot, így kb. Hatévente, a kórház előtti kórházi sürgősségi missziók száma megduplázódik (Ebarhimian et al., 1391). Másrészt a halálesetek százaléka az első órában közúti balesetekben fordul elő, és a halálesetek 50 százaléka fordul elő a kórházba történő továbbítás során (Jalali, 25). A sürgősségi betegekről szóló esettanulmány eredményei azt mutatják, hogy a megelőzhető esetekben a legtöbb hiba az elsődleges ellátás késedelme, a betegek átadásának megfelelő gondossága és a helytelen kommunikáció hiánya (Siddiqui et al., 1380). Nasiri pour et al. (2004) a viszonylag jó teljesítményt értékelte Iránban (Nasiripur et al., 2009), és a Miniszterek Tanácsa által az 2010-ban végzett kórházi előkészületek átfogó lefedettségének számviteli szabályai szerint a teljesítménymutatók a kórház előtti sürgősségi ellátáshoz A kutatóknak meg kellett vizsgálniuk az Emergency Response Center időbeli teljesítményét a Kermanshah város előtti sürgősségi segélyszolgálatának az 2007-ban való biztosításában.