Hosszú Covid és álmatlanság: „alvási zavarok és fáradtság fertőzés után”
Hosszú Covid: a koronavírus – az olaszok pszichofizikai egészségére gyakorolt számos hatása mellett – nem hagyja őket nyugodtan aludni
Az álmatlansági és alvászavaros epizódok száma drámaian megnőtt, részben annak a bizonytalanságának köszönhető, hogy a két éve tartó járványból való kilábalás bizonytalan, a fertőzések hullámvölgyei és az új korlátozások mellett.
De vajon az altatókhoz való fordulás az egyetlen lehetőség? És igaz-e, hogy a „hosszú covid” szindróma hatásai között olyan gyakori az elalvási nehézség?
A megfelelő megoldás megtalálása érdekében a legjobb, ha nem „Dr Google”-ra hagyatkozik, hanem inkább szakemberhez fordul, vagy beszéljen háziorvosával.
Mindezen szempontok megvilágítása érdekében Paolo Calabresi professzort, a római Policlinico Gemelli neurológiai osztályának igazgatóját kérdeztük meg.
– Hosszú Covid: tapasztalatai alapján mit tapasztalt ez alatt a hosszú időszak alatt? Ezeknek az embereknek az életminőségének javítására a gyógyszeres kezelés az egyetlen megoldás?
„Az alvászavarok kezelésében a gyógyszerek – legyen szó hipnoinduktorokról vagy antidepresszánsokról – nyilvánvalóan nem az egyetlen megoldás, és csak olyan esetekben szabad alkalmazni, amelyek nem reagálnak a nem gyógyszeres terápiákra.
A szakembernek olyan stratégiákat kell biztosítania a páciens számára, beleértve a pszichológiai támogatást is, amely lehetővé teszi számukra, hogy elhagyják otthonukat, munkahelyüket vagy intelligens munkakörnyezetüket.
Hogyan lehet ezt elérni? Mindenekelőtt a szabad levegőn, például a parkban végzett fizikai aktivitás maximális kihasználása révén lehetőség és garancia a koronavírus idején, egészségügyi szempontból is.
Az álmatlanságban szenvedő pácienseimnek azt a tanácsot adok, hogy vegyenek részt mozgásban, hogy fiziológiai választ váltsanak ki az álmatlanság problémájára.
Már a tempós séta is elegendő ahhoz, hogy az endogén agyi trofikus faktorok stimulálásával helyreálljanak az agyban megváltozott, az állapotot kiváltó neurotranszmitterek.
Ezzel szemben csak akkor folyamodunk kábítószerhez, ha mindezen megközelítések nem hoznak jótékony hatást.
Természetesen a legsérülékenyebb és legsebezhetőbb egyének esetében szükség lehet pszichológiai támogatásra, és szükség esetén hipno-indukáló és nem hipnotizáló gyógyszerek felírására, a páciens profiljától függően.
Meg kell érteni, hogy az álmatlanság nagyon gyakran a depresszió jéghegyének csúcsa, amellyel foglalkozni kell, és ez a rejtett ellenség, amely alvászavarokat okozhat.
Ezért az orvosnak, különösen a neurológusnak és a pszichiáternek az a feladata, hogy megértse a beteg problémáit, és megfelelő válaszokat kínáljon az adott személy számára a probléma gyökeréhez nyúlva.
Problémák, amelyek már a járvány előtti korszakban is sok embert sújtottak, és amelyek mára világjárványba robbantak át, mert nő a társadalmi korlátok, az otthonról vagy a munkahelyi környezetből való kijutás nehézségei.
Integrált megközelítést kell fontolóra venni, nem csupán választervre.
– Még a vírusból való felépülést követően is, különösen azoknál a betegeknél, akiknél a tünetek erősen jelentkeztek, a gyógyulás utáni időszakban is jelentkeznek mellékhatások, az úgynevezett „hosszú covid”. Hogyan avatkozz be ilyen esetekben?
„Az úgynevezett „poszt-covid szindrómában” szenvedő betegek érdekes kihívást jelentenek a háziorvos és a neurológus számára.
A tudományos közösség megpróbálta jellemezni a sars-CoV2 fertőzés okozta biológiai és szervi problémákat.
A hosszan tartó covidon átesett alanyok esetében a súlyos gyulladásos szindróma minden bizonnyal izomproblémákkal és astheniával jár.
A hosszú covid az álmatlanságot is magában foglalja a különböző klinikai tünetek között.
Az orvosnak fel kell mérnie annak lehetőségét is, hogy a hosszú covid poszttraumás stressz szindrómát jelenthet a betegben.
Sokan a súlyos betegségek mellett a pszichológiai szférát is érintő családi és társadalmi elszigeteltséget tapasztaltak.
Hasonlóképpen, más, enyhén fertőzött emberek is tapasztaltak pszichológiai következményeket az elszigeteltség és a félelem miatt.
Sokan arról panaszkodnak, hogy folyamatosan aggódnak amiatt, hogy a fertőzés súlyosbodhat és súlyosbodhat, vagy attól tartanak, hogy megfertőzik szeretteiket.
Ez a kép hangsúlyosabb a gyengébbeknél, a belső problémákkal (magas vérnyomás és cukorbetegség) és neurológiai problémákkal küzdőknél.
Egy olyan krónikus idegrendszeri betegségben szenvedő betegek körében végzett felmérésünkben, akik közvetve családtagjuk fertőzését tapasztalták, mély nyugtalanság alakult ki e betegek körében.
Valójában sok beteg félelemből nem ment kórházba vagy nem esett át kivizsgáláson.
Könnyű megérteni, mennyire fontos a poszttraumás stressz szindróma kezelése a szorongást és a depressziót kontrollálni képes étrend-kiegészítők és gyógyszerek szedésével is.
Amikor olyan beteget látok, aki ezt a klinikai képet mutatja, igyekszem átfogó értékelést készíteni, figyelembe véve a pszichés problémákat, és megpróbálok párbeszédet kialakítani a félelmek megértése és enyhítése érdekében.
Adott esetben azonban megfelelő gyógyszeres terápia és pszichológiai támogatás szükséges.
– Segíthet rajtunk az étel? Ha igen, mely ételeket érdemes előnyben részesíteni?
„A táplálkozás fontos, és kéz a kézben jár a fizikai aktivitással.
Kiegyensúlyozottnak kell lennie, és három étkezésből kell állnia.
A reggeli egy olyan napszak, amiről gondoskodni kell, de ezt gyakran egy kávéval oldják meg.
A jó kezdés lehetővé teszi számunkra, hogy a lehető legjobban nézzünk szembe a munkanappal, és jó fizikai aktivitást végezzünk, ami, mint már sokszor elmondtuk, soha nem hiányozhat a rutinunkból.
Ezért kell előnyben részesíteni a mediterrán diéta által javasolt táplálkozási mintát.
A növényi fehérjék érvényes erőforrások.
Javaslom a kalóriabevitel megfelelő elosztását a nap folyamán.
Sokan munkahelyi okokból választanak valami gyors ebédet, és a kalóriaterhelést a vacsorára tolják.
Ez a hozzáállás nem helyes.
A jó közérzet titka az is, hogy helyet adjunk olyan tevékenységeknek, amelyek örömet és jó közérzetet okoznak, és azt a pozitív energiát kínálják, amely segít leküzdeni a szorongást és a depressziót.
Zöld fény tehát a sportnak, a zenének és a művészetnek.
Az ilyen jellegű tevékenységek jó adjuvánsok még akkor is, ha gyógyszeres terápia szükséges.
Olvassa el még:
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Long Covid: Mi ez és hogyan kell kezelni
Long Covid, a Washington Egyetem tanulmánya kiemeli a következményeket a Covid-19 túlélők számára