Süketség, terápiák és tévhitek a halláskárosodásról
Nem beszélnek róla túl sokat, de a süketség vagy halláskárosodás széles körben elterjedt jelenség. Sok embert érint a probléma (még a nagy Beethovent is, a képen), és egyetlen korosztály sem mentesül
Sajnos még mindig kevesen ismerik azokat a nagy lépéseket, amelyeket az orvostudomány tett ennek a hiánynak a kezelésében.
Így a süketséggel kapcsolatos előítéletek továbbra is megmaradnak: ezek között szerepel az a gondolat, hogy a hallókészülékek használatán kívül nincs más módja annak csökkentésére vagy gyógyítására.
A hallókészülékek és a műtétek az esetek többségében helyreállíthatják a jó hallást.
A süketség három típusa
A süketség mögött meghúzódó mechanizmusok eltérőek, és a hallórendszer különböző részeiben jelentkező problémákból eredhetnek.
Probléma lehet a külső fülben, a fülnek azon része, amely a fülkagylótól és a hallójárattól a dobhártyáig tart, vagy a középfül hibája, ahol a hanghullámot a belső fülbe továbbító csontlánc található, vagy a belső fülben, ahol a hangot az idegszövet „felveszi”, és az agykéregbe küldi.
Ha a hanghullám nem éri el a belső fület, akkor a süketség transzmissziós jellegű, és általában a külső és a középfül patológiája következtében alakul ki. Ebben az esetben szinte mindig lehetséges a műtéti beavatkozás.
Ilyen például a perforált dobhártya rekonstrukciója krónikus otitist követően, vagy a csontos lánc rekonstrukciója, amelyet fejlődési betegség, például cholestetama (leegyszerűsítve „bőr”, amely ott növekszik, ahol nem kellene) veszélyeztette.
A szenzorineurális halláskárosodás viszont a belső fület, az idegeket és a hallópályákat érintő süketségre utal.
A süketség különböző okai
Az idősek mindkét fülét érintő bizonyos fokú halláscsökkenés általában a normális öregedési folyamat része.
Fiataloknál azonban komoly akusztikus trauma is okozhatja, mint például a klubbírók, vagy azok, akik pneumatikus kalapáccsal vagy különösen zajos környezetben dolgoznak.
Ez a fajta hiány kezdetben hallásvesztésként nyilvánul meg 4000 hertzes frekvencián.
Ha valaki elkerüli a zajforrást, előfordulhat, hogy a süketség nem alakul ki, de annál rosszabb lesz, minél hosszabb ideig van kitéve.
Az akusztikus trauma okozta károsodások esetében van egy bizonyos szubjektivitás, melynek oka még nem ismert.
A csak az egyik oldalt érintő halláskárosodás oka lehet az idegszövethez affinitással rendelkező vírus közvetlen hatása, ahogyan ez a gyermekeknél gyakori, vagy kevésbé specifikus fertőzések eredménye, amelyek a belső hallószervre is átterjednek, mint az agyhártyagyulladás egyes formáinál.
Abban az esetben, ha a süketség csak egy részét érinti, elengedhetetlen a mélyreható diagnózis elvégzése
Ez radiológiai vizsgálatokkal történik a hallóideg neoformációinak (a leggyakoribb a neurinóma) kizárása érdekében.
A süketség veleszületett is lehet; közúti baleset által okozott fejsérülés eredménye; másodlagos bizonyos gyógyszerek, köztük a malária megelőzésére használt klorokin, bizonyos kemoterápiás gyógyszerek és egyes antibiotikumok (pl. aminoglikozidok) alkalmazása miatt, amelyek nagyon nagy dózisban ototoxicitást válthatnak ki.
Süketség, mikor kell ébernek lenni
Minden korosztálynak megvannak a saját hallási zavarai.
Nőknél különösen terhesség és szoptatás után fordulhat elő otosclerosis okozta süketség, és ebben az esetben az egyetlen megoldás a műtét.
Gyermekeknél 4-5 éves kor körül a felső légutak hiperaktivitása miatt gyakori a seromucosus otitis (a középfül levegő helyett váladékkal telinek tűnik, így gátolja a dobhártya-csont komplexum megfelelő mozgását) .
A neurinóma, a hallóideg jóindulatú daganata, általában 30 éves kortól fordul elő.
Általánosságban elmondható, hogy bármilyen süketség, még inkább, ha csak az egyik fület érinti, mindig alapos kivizsgálásra készteti az orvost.
A kortárs orvoslás minden lehetősége a süketség kezelésében
A széles körben elterjedt és általában alábecsült süketség kezelésében az orvostudomány és a technológia kombinációja nagy előrelépést jelent. Manapság számos lehetőség kínálkozik a különböző okokból halláskárosodásban szenvedők számára.
Ha a halláskárosodás oka a középfülben van, általában műtétre van lehetőség.
A belső fülnél az öregedés leggyakrabban előforduló esetben a készülék használata történik, ami sajnos még mindig nem elfogadott, annak ellenére, hogy a szemüveghez hasonlítható segédeszköz.
Vannak nagyon kicsik, amelyek beleférnek a hallójáratba, és szinte láthatatlanok.
Mélyen süketek esetén cochleáris implantátum alkalmazható, amely egy, a fülkagylóba (hallószervbe) helyezett kis elektródából áll az ideg stimulálására.
Erre azonban csak akkor kerül sor, ha a külső protézis már nem elegendő.
Azokban az esetekben, amikor csak az egyik oldalon van hallásveszteség, van egy kissé mesterséges cselekmény, amely helyreállítja a teljes hallást: a csökkentett lehetőségekkel rendelkező fül egy protézis segítségével kapcsolódik az egészséges fülhöz, lehetővé téve, hogy a személy halljon a gyengébbről. befogadó oldal.
A hallásgondozás ösztönzése
A gyengén halló emberek nem mindig vannak tudatában halláskárosodásuknak, különösen akkor, ha a probléma csak az egyik fülben van, és enyhe.
Ez különösen igaz az 5-10 éves korosztályra, akik kevésbé vannak tisztában problémáikkal, de felnőtteknél is előfordulhat.
Ezek a süketségek általában észrevétlenek maradnak, és csak alkalmi orvosi vizsgálat során észlelhetők.
Az Országos Egészségügyi Szolgálat gyakorlatilag minden hallórendszert érintő beavatkozásra kiterjed, beleértve a nagyon költséges cochlearis implantációt is.
Kívánatos, hogy azok, akik e betegségekben szenvednek, feladják az implantátumok használatával kapcsolatos előítéleteiket és azt a hiedelmet, hogy ezek megoldása érdekében keveset lehet tenni.
Nem szabad alábecsülni, hogy egyes süketségek más betegségek figyelmeztető jelei lehetnek.
Olvassa el még:
Tinnitus: Okok és tesztek a diagnózishoz
Hozzáférhetőség segélyhívásokhoz: az NG112 rendszer megvalósításai siketek és nagyothallók számára
112 SORDI: Olaszország sürgősségi kommunikációs portálja süket emberek számára