Thrombocyta-aggregáció gátló szerek: kereskedelmi nevek, mellékhatások

A thrombocyta-aggregációt gátló szerek (más néven thrombocyta-aggregációt gátló szerek) olyan gyógyszerek csoportja, amelyek képesek negatív kölcsönhatásba lépni a thrombocyta-aggregációs funkcióval, így megakadályozzák a trombusok és thrombotikus eredetű embóliák kialakulását.

Ezért ezek a gyógyszerek olyan betegeknél hasznosak, akiknél magas a trombózis és embólia kockázata, olyan események, amelyek veszélyes ischaemiás jelenségekhez, például szívinfarktushoz vezethetnek.

Trombolitikumok, véralvadásgátlók vagy antiaggregánsok?

A trombolitikumokat (sztreptokináz, urokináz…) minden olyan állapot esetén alkalmazzák, amikor a trombus már kialakult, míg az új trombusok kialakulásának megakadályozására vérlemezke-gátló szereket (Aspirin, Plavix…) és véralvadásgátlókat (heparin, dicumarol…) adnak.

A vérlemezke-gátló gyógyszerek mechanizmusa

A thrombocyta-aggregációt gátló szerek úgy hatnak, hogy megzavarják a vérlemezkék (más néven trombociták) működését, azaz a véralvadási mechanizmusokban (vérzéscsillapításban) részt vevő vérelemek működését.

Három mechanizmuson keresztül hatnak

  • kölcsönhatás a vérlemezke-receptorokkal a vérlemezkéken kívül termelődő anyagok esetében, mint például a kollagén, a trombin, bizonyos prosztaciklinek és katekolaminok;
  • kölcsönhatás a vérlemezkékben termelődő anyagok vérlemezke receptoraival, mint például az ADP, a szerotonin és a prosztaglandinok D2 és E2;
  • kölcsönhatás a vérlemezkékben termelődő anyagok vérlemezke receptoraival, mint például a tromboxán A2, cAMP, cGMP és kalciumionok.

A fő trombocita-ellenes szerek

A leggyakrabban használt gyógyszerek a következők:

  • klopidogrél (Plavix kereskedelmi név);
  • acetilszalicilsav (nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszer, NSAID, kereskedelmi név Aspirin);
  • dipiridamol (Persantin kereskedelmi név);
  • cilosztazol (kereskedelmi név Pletal);
  • tiklopidin (kereskedelmi név Klodin, Aplaket, Fluxidin).

Ezen túlmenően az alábbi gyógyszerek javallt intravénás alkalmazásra koszorúér-angioplasztikai eljárások során, majd a beavatkozást követő tizenkét hónapon keresztül per os, azaz orálisan (csak prasugrel és ticagrelor esetén)

  • abciximab
  • integrelin (eptifibatid)
  • tirofiban
  • túlmelegedett
  • ticagrelor

A Food and Drug Administration (FDA) által jóváhagyott aszpirin adagja 325 mg/nap.

Ilyen dózisokban az aszpirin gátolja a tromboxán A2 termelését a vérlemezke ciklooxigenáz-1 irreverzibilis gátlásával.

Ez a gátlás az acetilcsoport acetilszalicilsavról ciklooxigenázra történő átvitelével történik.

Ezzel szemben a klopidogrél és a tiklodipin az ADP-receptor kötődése által kiváltott reakció gátlásával fejtik ki hatásukat.

A dipiridamol (egy értágító) gátolja az adenozin felvételét és a cGMP foszfodiészteráz aktivitását.

A cilostazol gátolja a foszfodiészterázokat, és a dipiridamolhoz hasonló értágító hatással rendelkezik.

Mindkét gyógyszernek vannak mellékhatásai, például:

  • hányinger
  • diszpepszia
  • hasmenés
  • vérzés
  • leukopénia

Terápiás javallatok

Az Abciximab akut koszorúér-szindrómák perkután koszorúér-beavatkozása során történő alkalmazásra engedélyezett.

Az aszpirint 325 mg-os dózisban alkalmazzák másodlagos megelőzésre olyan betegeknél, akiknek anamnézisében érbaleset szerepel.

A klopidogrél és a ticlodipin főként akut szívinfarktusban és instabil anginában szenvedő betegek szívkoszorúér egységeiben használatos.

A dipiridamol kombinálható aszpirinnel a másodlagos érrendszeri események megelőzésére.

A cilostazol ezzel szemben az intermittens claudicatio kezelésében engedélyezett.

Mellékhatások, ellenjavallatok és óvintézkedések a vérlemezke-gátló szerekkel kapcsolatban

A thrombocyta-aggregációt gátló szerek meghosszabbítják a vérzési időt, amely traumát vagy sérülést követően jelentkezhet.

Thrombocyta-aggregáció-gátló kezelés alatt álló betegeknél gyakori, hogy a trauma intenzitásával aránytalan zúzódásokat figyelnek meg, mint ahogy az is, hogy a kis sebek is hosszú ideig véreznek.

Az acetilszalicilsav gyomorhurutot vagy vérző gyomorfekélyt okozhat vagy súlyosbíthat, illetve súlyosbíthatja azok tüneteit: colitis ulcerosa, gyomor-nyombélfekély és haemorrhagiás gastritis esetén ellenjavallt.

Bárki, aki nemrégiben műtéten esett át, vagy akinél nagy a vérzés kockázata, kerülnie kell a vérlemezke-gátló szedését.

A véralvadásgátló és thrombocyta-aggregáció gátló szerek egyidejű szedése nem lehetetlen, de bizonyos esetekben és CSAK SZIGORÚ ORVOSI ELLENŐRZÉS ELŐTT szabad megtenni, mert szinergikusan növelik potenciális hatásukat.

MINDIG fontos, hogy tájékoztassa kezelőorvosát az Ön által alkalmazott vérlemezke-ellenes gyógyszeres kezelésekről.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Chromogranin A: Laboratóriumi teszt a neuroendokrin daganatok diagnosztizálására és/vagy monitorozására

Carotis angioplasztika és stentelés: miről beszélünk?

Koszorúér-angioplasztika, mit kell tenni a műtét után?

Szívbetegek és hő: kardiológus tanácsok a biztonságos nyárhoz

Az amerikai EMS mentőket gyermekorvosok segítik a virtuális valóságon (VR) keresztül

Koszorúér angioplasztika, hogyan történik az eljárás?

Az alsó végtagok angioplasztika és stentelése: mi ez, hogyan történik és milyen eredményekkel jár

Thrombocyta-aggregáció gátló szerek: hasznosságuk áttekintése

Forrás:

Medicina Online

Akár ez is tetszhet