Becslések szerint világszerte 300 millió ember szenved asztmában, egy krónikus gyulladásos légúti betegségben, amelyet a hörgők elzáródása jellemez.

1. Hogyan ismerhető fel az asztma?

Míg normál körülmények között a levegő belép a légutakba, és zökkenőmentesen érkezik a tüdő alveolusaiba, és ugyanazon az úton távozik, az asztmában szenvedőknél ez nem olyan zökkenőmentes.

Asztmás betegeknél a levegő áthaladását az útvonalon (kifelé és visszafelé egyaránt) akadályozza a hörgők elzáródása a hörgők falának megvastagodása miatt, amelyet a krónikus gyulladás okoz.

2. Tünetek, amelyek az asztma jelenlétét jelzik

Milyen jelei lehetnek annak, hogy az asztma jelen van? Általánosságban elmondható, hogy könnyen gyanakszik az asztma jelenlétére, ha a következőket tapasztalja:

• zihálás;
• nehézlégzés;
• krónikus köhögés;
• mellkas összehúzódása

Ezek a tünetek egyértelműen észrevehetők, és számos változó súlyosbíthatja őket: éjszakai hanyatt fekvés, szezonális változások, intenzív megerőltetés vagy erős érzelmek, vírusos vagy bakteriális fertőzések, füst és allergének.

3. Határozott diagnózis spirometriával

A spirometria egy egyszerű, nem invazív vizsgálat, amely elengedhetetlen a légzésfunkció méréséhez és a hörgőelzáródás igazolásához.

Különféle paraméterek lekérésére és helyes diagnózis felállítására használható.

A spirometriát a következőképpen végezzük: bedugós orr mellett először természetes módon lélegezzünk be egy fúvókába, majd egy mély belégzést követően kényszerkilégzéssel folytatjuk a levegőt a szájrészbe minden lehetséges erővel fújva.

A vizsgálat értékes információkkal szolgál arról, hogy van-e asztmával összeegyeztethető hörgőelzáródás vagy más állapotok, például krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD).

Asztmával kapcsolatos rendellenességek

Egy másik szempont, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni a helyes anamnézis érdekében, az olyan egyéb rendellenességek azonosítása, amelyek az asztma gyökerei lehetnek, vagy amelyek befolyásolhatják annak lefolyását és súlyosságát, mint például:

• az orrmelléküregek gyulladása;
• gastroesophagealis reflux;
• túlsúly;
• elhízottság;
• szorongás;
• depresszió;
• krónikus szívelégtelenség;
• obstruktív alvási apnoe szindróma.

Nagyon fontos szem előtt tartani, hogy az egyidejű krónikus betegségek felismerésének és kezelésének elmulasztása, különösen idős betegek esetében, nem teszi lehetővé az asztmás állapot megfelelő kontrollját.

4. Asztma kezelés

Az asztma kezelése a betegség súlyosságától függően egyénenként változik, és általában inhalációs gyógyszerek (kortikoszteroidok, hörgőtágítók és adott esetben válogatott antikolinerg szerek) adását foglalja magában, szükség szerint önmagában vagy kombinációban, szükség szerint és hosszú ideig idő.

Fontos ajánlás az asztmás betegeknek, hogy ahogyan a cukorbeteg monitorozza a vércukorszintet, a hipertóniás pedig a vérnyomást, úgy a spirometriás paramétereiket is mindig ellenőrizni kell.

Túl gyakran, amikor a tünetek javulnak, a kezelést megszakítják, ami veszélyes visszaeséshez vezet a hörgőgyulladás fellángolása miatt.

5. Asztma és COVID-19

A légzési nehézség, a levegőéhség, a köhögés és a szorító érzés a mellkasban az asztma és a COVID-19 fő tünetei.

A betegek számára nem könnyű felismerni egyik állapot tüneteit sem, de a legtöbb esetben a láz jelenléte okozza a különbséget.

Mivel az asztma a légutak gyulladásos betegsége, amely csökkenti a légzési képességet, ezért – elővigyázatosságból – tanácsos a betegeknek különösen odafigyelni arra, hogy ne kapják el az új koronavírust, mivel a két betegség tünetei együtt járhatnak.

Olvassa el még:

Arab egészség 2020: Az egészségügyi ellátás hozzáférésének javítása az asztma kimenetelének csökkentése érdekében a MENA régióban

Globális stratégia az asztma kezelésére és megelőzésére

Gyermekgyógyászat: „Az asztmának lehet „védő” fellépése a Covid ellen”

Forrás:

GSD