CT (számítógépes axiális tomográfia): mire használják
A számítógépes axiális tomográfia (CT) egy röntgenvizsgálat, amely lehetővé teszi a páciens belső szerveinek virtuális képének megjelenítését.
A CT egy viszonylag új keletű technika, amelyet először 1973-ban vezettek be, és röntgenfelvételeket készít a test bizonyos szakaszairól az axiális sík mentén.
Mostanában egyszerűen CT-nek hívják, mert metszeteket lehet venni sagittális és frontális síkban is.
Bár enyhén invazív, a CT ma már rutin vizsgálatnak számít.
Miből áll a CT vizsgálat
A CT-vizsgálat során a pácienst síkra helyezik, és hevederekkel rögzítik, amelyek biztosítják a vizsgálathoz szükséges mozdulatlanságot; majd egy röntgencső forog körülötte, vékony röntgensugarat bocsátva ki, amelyet a páciens testén áthaladó érzékelők elfognak, amelyek mérik az intenzitásukat (amely a talált szövet sűrűségétől függően változik), és továbbítja a az adatokat egy számítógépre, ahol összegyűjtik és feldolgozzák.
A számítógép ezután képes rekonstruálni és monitoron megjeleníteni a belső szervek virtuális képét
Kifinomultabb felszerelés lehetővé teszi a különböző síkok digitális rekonstrukcióját vagy háromdimenziós modellek készítését.
A CT-vizsgálatok elvégezhetők kontrasztanyag bevezetésével (intravénás injekcióval), amely lehetővé teszi az erősen vaszkularizált szövetek jobb láthatóságát (pl. daganatok diagnosztizálása során).
A vizsgálat 20-40 percig tart, és lehetővé teszi a jelentés elkészítését az elvégzését követő napon.
Miért és mikor használnak CT-vizsgálatot
A CT-vizsgálat lehetővé teszi az olyan fontos elváltozások pontos diagnosztizálását, mint az idegrendszer, a hasi szervek és a mozgásszervi rendszer.
Minden olyan helyzetben javasolt, ahol trauma, vérzés, sérülés, ischaemia vagy daganat gyanúja merül fel.
Más radiológiai vizsgálatokkal összehasonlítva a CT-nek vannak bizonyos előnyei
- ez minimálisan invazív
- jól képes kiemelni az anatómiai részleteket és a szerkezetek közötti kapcsolatokat;
- képes meghatározni a belső szervek sűrűségét és meghatározni az elváltozások jellegét.
Mellkasi CT
A mellkas CT-t a mellkasröntgen által már észlelt helyzetek jobb elemzésére végzik, és a mellkasi elváltozások diagnosztizálására használják.
Hasi CT vizsgálat
A hasi CT vizsgálat célja a hasi ultrahanggal már feltárt helyzetek (főleg máj-, lép-, hasnyálmirigy- és veseelváltozások) vizsgálata.
Lehetővé teszi gyulladások, ciszták, angiomák, tályogok vagy daganatok (akár kicsik) differenciáldiagnózisát. Terhesség alatt nem végezhető.
Neurológiai CT vizsgálat
A neurológiai CT vizsgálat sürgősségi helyzetekben, valamint fejsérülés, vérzések és neurológiai elváltozások gyanúja esetén javasolt, amikor nem lehetséges vagy nem tanácsos a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) elvégzése, egy nem invazív vizsgálat, amely jobb szöveti felbontást tesz lehetővé.
Csontvizsgálat
A csont-CT-vizsgálatok sérülések (különösen a meniszkusz és ízületi porc), gyulladások vagy degeneratív osteoartikuláris állapotok, porckorongpatológiák (kiemelkedés, sérv) és csontdaganatok diagnosztizálására szolgálnak.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Pozitronemissziós tomográfia (PET): mi ez, hogyan működik és mire használható
CT, MRI és PET vizsgálatok: mire valók?
MRI, a szív mágneses rezonancia képalkotása: mi ez és miért fontos?
Urethrocisztoszkópia: mi ez és hogyan történik a transzuretrális cisztoszkópia
Mi a szupra-aorta törzsek (carotisok) Echocolordopplerje?
Sebészet: neuronavigáció és az agyműködés monitorozása
Robotsebészet: előnyök és kockázatok
Refraktív sebészet: mire való, hogyan kell végrehajtani és mit kell tenni?
Miokardiális szcintigráfia, a szívkoszorúerek és a szívizom egészségét leíró vizsgálat
Egyfoton emissziós számítógépes tomográfia (SPECT): mi ez és mikor kell elvégezni