A mélyagyi stimuláció (DBS) egy sebészeti kezelés, amelynek célja az olyan mozgászavarokra jellemző legyengítő motoros tünetek csökkentése, mint a Parkinson-kór, a dystonia és az esszenciális tremor.

Ezt az eljárást epilepszia, krónikus fájdalom és rögeszmés-kényszeres betegségek kezelésére is használják.

Mi az a mély agyi stimuláció?

A kezelés az agy mozgásszabályozásáért felelős területein sebészi vezetékek beültetéséből áll, ezen kívül pedig egy szívritmus-szabályozóhoz hasonló orvosi eszközt a kulcscsont közelében vagy a hasi régióban.

Ez utóbbi elektromos impulzusokat küld az agyterületeken elhelyezkedő elektródákra, blokkolva azokat a jeleket, amelyek a mozgássérülést okozó tüneteket okozzák.

Így a betegek klinikai képük javulását tapasztalhatják.

Ezenkívül a készülék vezeték nélkül vezérelhető egy külső programozón keresztül, amely lehetővé teszi a stimulációs paraméterek beállítását, vagy a készülék szükség esetén kikapcsolását.

A mély agyi stimuláció egy invazív sebészeti eljárás

Ez magában foglalja a koponya átfúrását helyi érzéstelenítésben.

Ezután elektródákat helyeznek be mélyen az agyba, hogy klinikai és neurofiziológiai tesztekkel azonosítsák (a pácienst például arra kérik, hogy nyissa ki és csukja be a kezét), hogy a végleges elektródát be kell helyezni.

Ezt a módszert több mint 20 éve használják Parkinson-kór kezelésére, és az összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy ez a technika jó, egyes esetekben kiváló eredményeket kínál, feltéve, hogy a betegeket gondosan választják ki.

Mely betegek vehetik igénybe a kezelést?

Az eljárás olyan Parkinson-kórban szenvedő betegek számára javasolt, akiknél olyan motoros fluktuációk és dyskinesiák lépnek fel, amelyek gyógyszeres kezeléssel már nem szabályozhatók.

A Parkinson-kórban szenvedő populáció körülbelül 10%-át teszik ki azok az alanyok, akik alá tudják vetni ezt a terápiát.

Viszonylag fiatal és egészséges alanyokról van szó (70 éves korhatár), akiknek súlyos mellékhatásai vannak a betegség leküzdésére alkalmazott gyógyszeres terápia következtében.

A levodopa beadására továbbra is pozitív választ kell adni, még akkor is, ha az rövid életű.

Sértetlen kognitív és mentális funkciókra, valamint normál neuroradiológiai képalkotásra van szükség.

Kövess

A műtét után 2-3 héttel, amikor a klinikai kép kellően stabilnak tűnik, és a stimulátor kezdeti beállítása megtörtént, a beteg elbocsátható.

A következő hónapokban ambuláns kivizsgálást kell végeznie a stimulációs paraméterek esetleges változtatása és a gyógyszeres terápia módosítása érdekében.

A Parkinson-kór tüneteinek javulása már a stimuláció megkezdése utáni első napokban nyilvánvaló.

Ez lehetővé teszi a dopaminerg gyógyszerek adagjának 50-80 százalékos csökkentését, és a betegek körülbelül 15-20 százalékának nincs szüksége a kezelésre.

Mély agystimuláció, vannak-e felkészülési szabályok a kezelésre?

A beavatkozás előtt a páciens alapos klinikai kivizsgáláson esik át a Parkinson-kór értékelő skála segítségével: a beteget mentális állapota, mindennapi tevékenységei, mozgási funkciói, a terápia következtében fellépő szövődmények, valamint a betegség progressziója és stádiuma alapján értékelik. .

Emellett kiemelt hangsúlyt kap a tremor, a merevség, az akinézia és az egyensúlyzavarok felmérése.

Az elemzést mind a gyógyszeres terápia során, mind annak abbahagyása után végzik.

Az értékelés és az egyik tünetnek a többihez képesti elterjedtsége alapján kiválasztják azt az agyi régiót, amelybe a vezetéket be kell ültetni.

A további beültetés előtti felkészítés a műtét előtti vizsgálatok elvégzéséből áll: vérvizsgálat, mellkasröntgen, EKG, koponya röntgen, CT vagy agy MRI.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Tourette-szindróma: tünetei és kezelése

Demencia, magas vérnyomás, amely a COVID-19-hez kapcsolódik Parkinson-kórban

Parkinson -kór: a betegség súlyosbodásával járó agystruktúrák megváltozása

A Parkinson-kór és a Covid kapcsolata: Az Olasz Neurológiai Társaság egyértelműséget ad

Parkinson-kór: tünetek, diagnózis és kezelés

Forrás:

Humanitas