Az eozinofil oesophagitis a nyelőcső krónikus immunmediált betegsége, amely a nyelőcső túlnyomórészt eozinofil gyulladását okozza; reflux-szerű tüneteket, dysphagiát és étkezési elzáródást okozhat

Eosinophil oesophagitis, a diagnózis biopsziás endoszkópián alapul

A kezelés magában foglalja a protonpumpa-gátlókat, a helyi kortikoszteroidokat, az étrend megváltoztatását és néha a nyelőcső tágítását.

Az eozinofil oesophagitis egyre elismertebb betegség, amely gyermekkor és felnőttkor között bármikor elkezdődhet; időseknél időnként előfordul.

Férfiaknál gyakrabban fordul elő.

Az eozinofil oesophagitis oka valószínűleg az élelmiszer-antigénekre adott immunválasz a genetikailag fogékony betegeknél; környezeti allergének is kiváltó okok lehetnek.

A krónikus, kezeletlen nyelőcsőgyulladás végül a nyelőcső szűkületéhez és szűkületéhez vezethet.

Az eozinofil oesophagitis tünetei

A csecsemők és a gyermekek étkezési megtagadást okozhatnak, hányás, fogyás, hasi fájdalom és/vagy mellkasi fájdalom.

Felnőtteknél néha az élelmiszer-elzáródás az első megnyilvánulása, és a legtöbb betegnél dysphagia jelentkezik.

Előfordulhatnak a gastrooesophagealis reflux betegség tünetei, például gyomorégés.

A betegeknél gyakran más atópiás betegségek (pl. asztma, ekcéma, allergiás nátha) is megnyilvánulnak.

Az eozinofil oesophagitis diagnózisa

• Endoszkópia biopsziával
• Néha tiltott étkezés

(Lásd még: American College of Gastroenterology's Bizonyítékon alapuló megközelítés a nyelőcső eosinophilia és az eosinophilic oesophagitis (EoE) diagnosztizálására és kezelésére).

Az eozinofil oesophagitisben szenvedő tipikus beteg szilárdtestek miatti dysphagiával és atópiával a kórelőzményében jelentkezik.

Az eosinophil oesophagitis diagnózisát akkor is figyelembe kell venni, ha a reflux tünetei nem reagálnak a savszuppresszív terápiára.

Megfontolandó azoknál a felnőtteknél is, akiknél a nyelőcső táplálékelzáródása jelentkezik, vagy olyan felnőtteknél, akiknél nem szív eredetű mellkasi fájdalom jelentkezik.

A diagnózishoz endoszkópia szükséges biopsziával, amely eozinofil infiltrációt mutat (≥ 15 eozinofil/mezőnként).

Bár látható eltérések (pl. lineáris barázdák, szűkület, körkörös gyűrűk, vaszkuláris jelek elvesztése, fehér váladékok) nyilvánvalóak lehetnek az endoszkópia során, a megjelenés normális lehet, ezért a biopszia elengedhetetlen.

Mivel a gastrooesophagealis reflux betegség eozinofil infiltrátumokat is okozhat, a többnyire reflux tünetekkel rendelkező betegeknél biopsziát kell venni; a proximális és középső nyelőcsőből származó mintákat a distalis nyelőcsőből származó mintáktól elkülönítve kell feldolgozni.

Az elzárt étkezésen egymásra halmozott körkörös gyűrűk, hosszanti barázdák, a nyelőcső kaliber szűkülete vagy szűkület jelenhet meg.

Gyakran végeznek ételallergia-tesztet a lehetséges kiváltó okok azonosítására, de minimális haszna van, mivel az eozinofil oesophagitisről azt gondolják, hogy nem IgE-mediált.

Eozinofil oesophagitis kezelése

• Protonpumpa inhibitorok
• Helyi kortikoszteroidok
• Eliminációs étrend
• Esetenként nyelőcső tágulat
• Felnőtteknél az első vonalbeli terápia a protonpumpa-gátló.
• Gyermekeknél általában protonpumpa-gátlókat alkalmaznak, ha az étrendben végzett változtatások nem hatékonyak.

Úgy gondolják, hogy a protonpumpa-gátlók az eotaxin-3 útvonalon keresztül hatnak.

Ha a protonpumpa-gátló terápia sikertelen, az eozinofil oesophagitis kezelésére általában helyi kortikoszteroidokat adnak be.

A betegek használhatnak többadagos flutikazon inhalátort (880 mcg 2-szer/nap); a gyógyszert belélegzés nélkül a szájba permetezzük, majd lenyeljük.

Alternatív megoldásként a budezonid 1 mg viszkózus belsőleges szuszpenziója reggeli után 30 perccel és vacsora után 30 perccel is bevehető.

A budezonidot sűrítővel (leggyakrabban cukorhelyettesítővel) folyékony masszává keverhetjük és lenyelhetjük.

A flutikazont vagy a budezonidot 8 hétig adják a hatásosság megállapítására.

Ha a beteg remissziót ér el ezen terápiák valamelyikével, gyakran korlátlan ideig folytatják.

Ezeknek a gyógyszereknek a fenntartó dózisai nem jól meghatározottak.

A legújabb vizsgálatok azt mutatják, hogy az IL-13 és IL-5 elleni monoklonális antitestek hasznosak lehetnek; további vizsgálatok folynak.

A hat ételből álló eliminációs diéta a leggyakrabban javasolt eozinofil oesophagitis esetén

Ez a diéta kiiktatja azokat az élelmiszereket, amelyek legvalószínűbben IgE-közvetített élelmiszerreakciókat okoznak (tej, tojás, szója, búza, földimogyoró/diófélék, hal/rákfélék).

Bőr- és vérvizsgálatokon alapuló eliminációs diétánál jobbnak bizonyult.

Az elemi étrend felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt hatásos, de felnőtteknél gyakran nem praktikus.

A jelentős szűkületben szenvedő betegeknél óvatos nyelőcső-tágításra lehet szükség ballonos vagy bougie-tágítóval; többszörös, óvatos, progresszív tágítást végeznek a nyelőcső perforáció megelőzésére.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Nyelőcsőgyulladás: tünetek, diagnózis és kezelés

Asztma, a betegség, amitől eláll a lélegzeted

Gastroesophagealis reflux: okok, tünetek, vizsgálatok a diagnózishoz és kezeléshez

Globális stratégia az asztma kezelésére és megelőzésére

Gyermekgyógyászat: „Az asztmának lehet „védő” fellépése a Covid ellen”

Nyelőcső achalasia, A kezelés endoszkópos

Nyelőcső achalasia: tünetek és hogyan kell kezelni

Forrás:

Jézus baba

MSD