A scoliosis egy gerincdeformitás, amely a csontváz fejlődésének korában, születéstől 18 éves korig jelentkezhet.

A gerincoszlop oldalirányú eltéréseként jelenik meg a tengelye körüli forgással, kettős vagy egyszeres görbületi deformációt okozva.

A scoliosis megjelenése nem feltétlenül társul szindrómás vagy veleszületett patológiákkal; sőt fiatal korban egészséges egyéneknél is megjelenhet.

A gerincferdülés típusai és okai

Mint említettük, a gerincferdülés nem járhat veleszületett rendellenességekkel, és egészséges fiatalokban is előfordulhat.

Ebben az esetben fiatalkori és serdülőkori idiopátiás gerincferdülésről beszélünk, a kialakulás korától függően, 10 éves kor előtt vagy után.

Az idiopátiás scoliosis pontos oka nem ismert.

A tudományos kutatások legalább fél évszázada próbálják kideríteni, mi okozza a fiatalok idiopátiás gerincferdülését.

Jelenleg az biztos, hogy az okok többnyire többtényezős genetikai hátterűek: ebben az esetben bizonyos, a patológia kialakulására hajlamosító tényezők öröklődnek, különösen a serdülő előtti és serdülőkorban (9-10 éves kortól 14 éves korig). -15 év).

Végül van egy felnőttkori gerincferdülés, amely lehet:

• a fiatalkori scoliosis kialakulása;
• ex novo a csigolyaközi porckorongok és szalagok degenerációja következtében, amely a gerinc rotációját okozza (degeneratív gerincferdülés).

Mindenekelőtt a scoliosis kialakulásának sebességét kell figyelembe venni: minél korábban jelenik meg, annál valószínűbb, hogy nagyon súlyossá válik.

A 3 éves kor alatt jelentkező csecsemőkori gerincferdülés vagy a 10 év alatti fiatalkori gerincferdülés tehát súlyosabb, mint a serdülőkorban, azaz 10 éves kor után jelentkező.

Scoliosis diagnózisa

A gerincferdülés kimutatásához szükséges az alany klinikai felmérése, különösen, ha serdülőkorú.

Ebben az életszakaszban alapvető fontosságú a korai diagnózis: a gerincferdülés első jeleitől kezdve fontos megfigyelni, hogy megállítsuk fejlődését.

Minél korábban diagnosztizálják a betegséget, annál jobban kezelhető, megelőzve a további súlyosbodását és a beteg életminőségének romlását.

A korai diagnózist ezért már a fejlődési években fel kell tenni: a gyermekeket gyermekorvosoknak, orvosoknak vagy maguknak a szülőknek kell kivizsgálniuk, különösen 9-10 éves kortól 13-14 éves korig.

Előrejelző jelek lehetnek a vállak vagy a csípőprofil aszimmetriája.

Ha kétség merül fel a törzs aszimmetriájával kapcsolatban, konzultálni kell a háziorvossal vagy szakorvossal, és röntgenvizsgálatot kell végezni.

A gerincferdülés kezelése: a gerinc röntgenfelvétele

Ma is az álló helyzetben és mindkét vetületben végzett gerincröntgen az egyetlen igazi módja a gerincferdülés biztos diagnózisának.

Szerencsére az utóbbi években megjelentek az alacsony dózisú sugárzó gépek, mint például az EOS rendszer, a legújabb generációs röntgen. felszerelés amely a gerincről és az ízületekről 3D röntgent készít, akár 10-szer kevesebb sugárzást bocsát ki, mint egy hagyományos digitális gép: sajnos nem túl elterjedt Olaszországban (4 óta csak 2013 központban, köztük Galeazziban).

A gerincferdülés diagnosztizálása után a szakembernek számszerűsítenie kell a gerinc görbületi fokát, majd döntenie kell az elvégzendő kezelés típusáról.

Hogyan kezeljük a gerincferdülést: konzervatív kezelés és fizikai aktivitás

Kisebb, 20 fok alatti gerincferdülést megfigyelés alatt tartanak; amikor a gerincferdülés meghaladja a 20-22 fokot, az evolúció visszaszorítása érdekében fűzős ortopédiai kezelést kell kezdeni.

Ha a törzset szabadon hagyjuk növekedni és önmagán forogni, a gerincferdülés természetes módon fejlődik.

Ezzel szemben, ha külső blokkot helyezünk a törzsre, ágyéki vagy mellkasi szinten, csökkenthetjük a romlást, megállíthatjuk a görbületek előrehaladását.

Figyelembe kell venni, hogy a 80 fok alatti ívek 30%-a általában normális felnőtt életet tesz lehetővé, anélkül, hogy a gerincferdülés felnőttkorban ténylegesen súlyosbodna.

Ezért csak 1 betegből 5 hajlamos lassan rosszabbodni.

A 20 fokos ív korai felismerése ezért konzervatív kezeléssel könnyebbé teszi a 30 fok alatti tartást, és a növekedés végén a fogszabályzó eltávolítása után a gyerekek normális életvitelét garantálja.

Ha viszont hagynánk, hogy a gerincferdülés súlyosabbá váljon, és emiatt meghaladja a 30-35 fokot, akkor felnőttkorban a 80%-a hajlamos lenne súlyosbodni: akkor olyan görbületek lennének, amelyek fiatalon nem okoznának nagy problémát, de amely minden bizonnyal kifejlődik az érett felnőttkorban.

Ezután sebészeti kezelést kell végezni.

Gyakorlatok, kerülendő sportok és megfelelő sportok

A fűzőt célszerű tartási gimnasztikával kombinálni, ami segíthet a törzsizmok aktív tartásában, kedvezve az önkorrekciónak és a megfelelő fizikai forma megőrzésének.

A gerincferdüléses esetekben támogatni kell a fizikai aktivitást, még akkor is, ha nincs olyan speciális és specifikus sport, amely segíthetné a gerincferdülés korrigálását vagy megelőzését.

Nyilvánvalóan az aszimmetrikusabb sportoknak, mint például a tenisznek vagy a vívásnak lehetnek ellenjavallatai, ha versenyszinten végzik.

A gerincferdülésben szenvedő fiataloknak, különösen a gerincferdülésben szenvedőknek célszerű mindig szimmetrikus sportokat űzni, mint például az úszás, atlétika, torna, akár röplabda vagy kosárlabda is, amelyek hajlamosak a test minden izmát bevonni, így biztosítják a harmonikus fejlődést.

Sebészet: milyen előnyökkel jár

A sebészeti területen az elmúlt évtizedek során egyre korszerűbb és hatékonyabb technikákat fejlesztettek ki, jobb korrekciós esélyekkel, amelyek nem igényelnek fűzőt vagy posztoperatív gipszkötést.

A műtét célja a deformitás korrigálása, a törzs kiegyensúlyozott helyzetben tartása mind a frontális, mind a laterális vagy sagittalis síkon.

Ellenkező esetben előrehaladott felnőttkorban a törzs fájdalmas egyensúlyhiányát tapasztalhattuk, melynek során az egyensúlyhiányt sebészileg újra fel kell számolni, hogy a testtartást a helyesebb helyzetbe hozzuk.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Lumbago: Mi ez és hogyan kell kezelni

Hátfájás: a testtartási rehabilitáció jelentősége

Epifiziolízis: „Képzen ki gyermekorvosokat a késői diagnózisok elkerülésére”

Forrás:

GSD