Kubitális alagút: feltartott karral fekve – esetleg okostelefont tartva vagy könyvet olvasva – kellemetlen érzést és bizsergést tapasztalhatunk a kezünk utolsó két ujjában

Ez átmeneti tünet lehet, de ha a kellemetlen érzés krónikussá válik, akkor az úgynevezett cubitális alagút szindrómával állhatunk szemben.

Mi az a kubitális alagút szindróma?

A cubitális alagút szindróma az ulnaris ideg összenyomódása a könyöknél, a felső végtag leggyakoribb idegkompressziója – carpalis alagút szindróma után.

Az ulnáris ideg összenyomódását a cubitalis csatorna anatómiai elváltozása okozhatja, amely arthrosis miatt deformálódhat, vagy egy korábbi könyöktörés miatt, amely megváltoztatta a könyök normál anatómiáját.

Az ideg más okok miatt is összenyomódhat, például:

• helytelen testhelyzetek hosszan tartó tartása
• ismétlődő mozgások;
• olyan tevékenységek, amelyek a könyököt hosszú ideig hajlított helyzetben tartják;
• vibrációs műszerek folyamatos használata;
• bizonyos sportágak.

Kubitális alagút szindróma: miért a bizsergés?

A cubitalis alagút szindrómát az ulnaris ideg irritációja okozza, amikor az a könyök felé haladva az „epitrochlearis-olecranon zuhanyzó” nevű csatornában halad át, amelyet a könyök csontjai és a teret határoló szalag határol.

Mivel ez a csatorna nagyon kicsi, a könyök hajlításakor az ideg ehhez a szalaghoz nyomódik, és így kevés vért kap: a bizsergés lényegében annak a ténynek a „megnyilvánulása”, hogy a vér nem jut be. megfelelően át.

Kubitális alagút szindróma: tünetek

A cubitalis alagút szindróma tünetei a szindróma előrehaladottságától függően változnak.

A kezdeti szakaszban a gyűrű és a kisujj bizsergése fontos mutató.

Később előfordulhat, hogy a beteg nem érzi, vagy kevésbé érzi a gyűrűs és a kisujj ujjbegyét.

Súlyosabb esetekben a korábbi tünetekhez hozzáadódik a kéz ujjainak addukciós és abdukciós mozgásának képtelensége (vagy csökkentése).

Kubitális alagút szindróma: kezelés a súlyosság szerint

A rendellenesség korai stádiumában apróbb viselkedési változásokat lehet végrehajtani, amelyek lehetővé teszik a feloldását.

Például irodai munka esetén elegendő lesz áthelyezni a szék néhány centiméterrel távolodjon el az íróasztaltól, hogy a könyökök kinyújthatók legyenek.

Az autóban az ülést hátra lehetett tolni, olvasás közben a szokásosnál néhány centiméterrel távolabb lehetett tartani a könyvet.

Ha viszont a rendellenesség előrehaladottabb stádiumban van, a szakember javasolhatja az éjszakai fogszabályzó használatát, korlátozott ideig, amelyet a látogatás során kell egyeztetni.

Valójában pontosan az éjszakai órákban marad a könyökünk sok órán át hajlítva, hiszen természetünknél fogva hajlamosak vagyunk védekező magatartásra.

Kubitális alagút szindróma: mikor van szükség műtétre?

Ha a kezdeti intézkedések után a helyzet nem változik, a szakember jelezheti az elektromiográfia elvégzését, egy olyan vizsgálatot, amelynek célja az elektromos inger egyik pontból a másikba való vezetési képességének mérése.

Ez a paraméter az ideg egészségi állapotának közvetlen függvénye: minél gyorsabban vezeti az ideg az ingert, annál jobb az „egészségügyi állapota”, és fordítva.

Ha a sebesség csökken, akkor valami baj lehet, és dekompressziós műtétre lehet szükség.

A műtét a kubitális csatornát lezáró kis szalag „nyitásából” áll, hogy az ideg megtalálja a megfelelő helyet, mivel már nincs akadály.

A műtétet ambulánsan, helyi érzéstelenítésben, csak a karban végezzük, a posztoperatív időszakban nem jár mozdulatlansággal, a műtét utáni időszakban nem igényel fizikoterápiát, körülbelül 15 percig tart.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Gyógyító sebek és perfúziós oximéter, az új bőrszerű érzékelő képes leképezni a vér-oxigén szintjét

Ujjrángás: miért fordul elő és orvosolja a tenosynovitist

Ha az ujj nem hajlik: Az extensor inak tenolízise

Fibromialgia: A diagnózis fontossága

Elektromiográfia (EMG), mit értékel és mikor történik

Carpal tunnel szindróma: diagnózis és kezelés

Forrás:

Humanitas